A szerencsejátékosok tévedése, hibás valószínűségszámítási alapokon nyugszik?
Ismert a [link] néven ismert matematikai magyarázat. Véleményem szerint, itt a szerencsejátékosoknak van igaza és ezt megpróbálom matematikai érvekkel kifejteni. Mi a véleményed erről ?
Nézzük az elején : "A hiba egyik formája a nagy számok törvényének félreértésén alapszik: ha egy esemény nagyon sokáig nem következett be, akkor – a félreértés szerint – egyre nagyobb valószínűséggel be kell következnie (illetve ha egy esemény nagyon sokszor bekövetkezett, akkor már „nem szabad” bekövetkeznie). Például ha egy pénzt hússzor feldobva mind a hússzor írást kaptunk, akkor sokan azt mondanák, hogy huszonegyedszerre sokkal nagyobb valószínűséggel kapunk fejet, mert huszonegy írást dobni egymás után roppant valószínűtlen. Valójában azonban a huszonegyedik írás valószínűsége ugyanúgy 50%, mint az első dobásnál, hiszen nem az a meglepő, ha huszonegyedszerre írást dobunk"
Ok, szerintem ebben a magyarázatban hiba van. A józan ész szerint ritka eseménynek számít pl, ha ugyanaz jön ki 50%-es várt esemény eredménye esetén. Azaz 50%-os valószínűséggel lesz piros, akkor az ritkán fordul elő, hogy 10x egymást követően piros eredmény legyen. Ugyanígy a lottó számoknál, sem minden egymás utáni lottó húzáskor lesz 1,2,3,4,5 a kapott eredmény, ha nem befolyásólja senki az esemény kimenetelét csalással
Úgy érzem van egy matematikai leírás, arra, hogyan lehet számolni azzal, hogy ilyen sac 50%-os események egymás után bekövetkezve mennyire valószínűek, csak már sajnos elfelejtettem. Létezik ilyen matematikai apparátus?
Elvileg, ha nem létezik nem is lehet hitelesen megvizsgálni egy gyógyszer hatékonyságát, hiszen ha a gyógyszer jó hatást fejt ki 90%-ban, bekövetkezhet az is, ennek a szerencsejátékosok tévedése analógiájára, hogy az összes betegnél a 10%-a következik be, azaz a gyógyszer hatását nem érzékeljük. Pedig a gyógyászatban ezt az eljárást éa a statisztikai konzekvenciákat használják eredményesen a mai napig. Ez ellentmondás.
'na most ha 1 milliárdot dobok, elképzelhető,hogy mindegyik fej lesz. Ennek is 50% a valoszínűsége?'
Nem. Ennek 1/1mrd az eselye. DE NEM SOROZATRA FOGADSZ. Folyamatosan kevered a sorozat (azaz egyetlen diszkret sorrend PONTOS megvalosulasa), illetve az egyetlen dobas eredmenyenek valoszinuseget. Almat hasonlitasz a kortehez, akarmit is hiszel, egyszeruen nem erted mi a gond az okfejteseddel.
'De fogadnátok-e egy 1milliárd/1milliárd fej sorozat után, hogy ismét fej lesz?'
Igen, mert az elozmenyes ismerete nem befolyasolja az utolso dobas kimenetelet. Amint megmutatod, hogyan tudja egy kockadobas vagy fej-iras dobas befolyasolni, hogy mi lesz a KOVETKEZO dobas eredmenye, igazan lesz. Addig nem.
'Ugyanis minden sorozat megszakad, és minél hosszabb a sorozat, annál nagyobb a valoszínűsége, hogy megszakad. '
Igen, megszakad. Vagy sem. A sorozat es az adott dobas eredmenye ket kulonbozo eset, es rulett eseten (is) csak es kizarolag az adott porgetes szamit. Mindegy eddig mennyit tettel fel, es mindegy eddig mi jott ki.
'Ha úgy tetszik, az egyik 50%-nak nagyobb a valoszínűsége, hogy bekovetkezik. '
Ez viszont konkret nonszensz, egyszeruen egy ertelmetlen mondat.
'Ebből az látszik, hogy a sorozat felulírja az esemény valoszínűségét.'
Szinten ertelmetlen kijelentes, egyszeruen nem igaz. Az ESEMENY valoszinuseget nem irja felul semmi, amennyiben fuggetlen esemenyekrol beszelunk. Megismetlem, mutasd meg azt a mechanizmust, ami lehetove teszi ket penzfeldobas kozott az informacio atvitelet, a 2. dobas befolyasolasat. Amig ezt nem tudod megtenni, maradjunk annal, amit a matematika jelenlegi allasa szerint tudunk.
nem értelmetlenek a kijelentések. Az, hogy neked magas, az a te bajod. Ahogy a sorozat, és az esemény fogalmakat sem keverem fel. A sorozat az események egymásutánja, az esemény pedig a sorozat egy tagja. az eredmény pedig az esemény kimenetele. Ennek megfelelően használom is a szavakat. Nem biztos, hogy megszakad egy sorozat? Erre te adj magyarázatot kérlek, mert amíg nincs, addig -maradjunk annal, amit a matematika jelenlegi allasa szerint tudunk.-
Egy 10-es sorozatban 50-50% ban alakulnak az eredmények. Mégsem 5-5 fej-írás minden sorozat eredménye. hogy lehet ez? Ha 10/0 fej van, hogy lehet, hogy egysem lett írás? Pedig az esélyek ugyan azok, minden eseménynél. Minnél tobb sorozatot csinálunk, annál tisztábban látszik, hogy egy 10/0 <f-í> végeredményű sorozat valoszínűsége igen csak kicsi. Ami nem azt jelenti, hogy a sorozatban az 50-50% érvényesul. Az esemény kimenetele ettől még 50-50%, de ha sorozatot veszunk ez már nem igaz.
Mivel a sorozatok megszakadnak, ezért minél hosszabb az a sorozat, annál kisebb a valoszínűsége, hogy folytatodik. Hiába 50-50% a valoszínűség az esemény kimenetelére.
De nézzuk az 5 os lottot. 3x egymás után ugyan azt az 5 számot húzzák 4.alkalommal megtennéd azt az 5 számot?
Én azért nem, mert valoszínűtlen, hogy 4 egymást kovető alkalommal ugyan azok a számok jonnek ki. Ha maradok az eredeti számaimnál nagyobb az esélyem, hogy milliárdoslegyek.
Ne haragudj, de kettonk kozul nem en vagyok, akinek fogalma nincs mirol beszel. Veled ellentetben en tanultam statisztikat, kombinatorikat - legalabbis bennem meg is maradt a tudas.
'Nem biztos, hogy megszakad egy sorozat? Erre te adj magyarázatot kérlek, mert amíg nincs, addig -maradjunk annal, amit a matematika jelenlegi allasa szerint tudunk.'
De, megszakad, csak epp nem fugg attol, hogy hany probat vegzel. Lehet, hogy ketto utan szakad meg, lehet, hogy 10^100 utan. Ettol meg az egyedi esemeny kimenetelet semmilyen modon nem befolyasolja az elozo esemenyek osszessege. Elegansan kikerulted azt a felvetesemet, hogy mutasd meg a mechanizmust, ami befolyasolni kepes a fuggetlen esemenyeket - ujra megkerdezem tehat: MI befolyasolja a kovetkezo esemenyt? Mitol lesz mas egy penzfeldobas eredmenye, ha elotte elvegeztel 10^100 penzfeldobast? Mitol lesz mas, ha ezt kozvetlenul elotte, egyidoben, vagy epp a mult honapban vegezted?
Az esemény kimenetele ettől még 50-50%, de ha sorozatot veszunk ez már nem igaz. '
Pontosan. De a rulettnel NEM veheted figyelembe az elozo esemenyeket, mert a korabbi porgetesek eredmenye sem a tetet, sem a varhato porgetest nem befolyasolja. Meg egyszer: NEM SOROZATRA FOGADSZ. Egyedi esemenyre fogadsz, es minden tovabbi nelkul lehet 10^100 piros egymas utan, mint ahogy ugyanazzal az esellyel lehet ugyanennyi szabalyosan valtakozo 'sorozat' is.
'Mivel a sorozatok megszakadnak, ezért minél hosszabb az a sorozat, annál kisebb a valoszínűsége, hogy folytatodik.'
Nem, nem az. Pont 50% eselye van a kovetkezo porgetesnel, hogy megszakad, illetve annak, hogy nem.
'Én azért nem, mert valoszínűtlen, hogy 4 egymást kovető alkalommal ugyan azok a számok jonnek ki.'
Ez csakis azert van, mert fogalmad sincs a valoszinusegszamitasrol. De tenyleg. Meseld el, de tenyleg kerlek erre: miert kisebb a valoszinusege annak, hogy a jovo heten ugyanazokat a szamokat huzzak ki, mint annak, hogy most kihuztak? Es mitol? Mi valtozik a huzasi metodusban, a keveresben, vagy epp a szamok osszeteteleben? Segitek: semmi.
'Ha maradok az eredeti számaimnál nagyobb az esélyem, hogy milliárdoslegyek.'
Nem. Ugyanugy 1:44 milliohoz az eselyed. Meg egyszer, utoljara: mutasd meg a mechanizmust, ami a jovo heti huzas soran a golyok kihuzasat befolyasolja, a mai eredmenyek ismereteben. Nem azt kerem, hogy a sajat erzeseidet, megerzest, vudut, 'hitet' magyarazd, mert ezek irrelevansak, mutasd meg mi befolyasolhatja a fuggetlen esemenyeket (erted, 'fuggetlen' - azert, mert nem fugg a masiktol...).
Ertem en, hogy altalanos iskolas matekkal ezt nem lehet megerteni, meg azt is ertem, hogy az 1:44 milliohoz eselyt sem tudod felfogni, de ez nem a matematika hibaja. Attol hogy te nem erted, mert hianyzik hozza az alap, attol meg nem lesz maskepp.
Kiszamoltam, kb. 3000 lottohuzas volt eddig a magyar lotto torteneteben (58 eve van lotto, heti 1 huzassal).
Ez a ~44 millio lehetoseg 0.0681818181818 EZRELEKE. Ennyibol te mar kovetkezteteseket tudsz levonni, hogy mi lehetseges, milyen sorozatnak kell megszakadnia, milyen szamok 'nem jonnek ki biztosan'? Tenyleg?
"pont ezen van a hangsúly. kiszámolhato, hogy mekkora a valoszínűsége annak, hogy egymás után x-szer ugyan azt dobjuk"
Pontosan erre gondolok én is ! A kérdés valójában nem az, hogy mennyi a valószínűsége elméletileg, hogy 10-szerre mekkora valószínűséggel, lesz ugyanaz a szín vagy figura, hanem hogy valóságosan fizikailag egyre kevesebb !
Gondolj bele, elméletileg 50% a valószínűsége, hogy fej legyen vagy 1/6-od, hogy 1-es a kockával, de fizikailag valóságosan nem. Hiszen a fej és írás lenyomata teljesen más a különböző oldalon. Eltérő nagyságú domborulat van a két felén és az anyag mintázata is más és tömör testnél, más módon esik és gurulásnál is a stabilagg ctatikai pozícióban fog megállni a kocka is, mely egyik oldalán csak 1 rés van a másik részén nincs kitőltve olyan anyaggal, mert 5 vagy 6 luk van rajta és a súlypontja lejjebb lesz elvileg. Ez egy hosszú történet lenne....
Szóval, ha azt kérdezzük meg mekkora a valószínűsége, hogy 11. alkalommal is ugyanaz lesz a dobás eredménye, az jóval kevesebb, mint annak a valószínűsége, hogy 10.erre ugyanaz legyen, ergo a valószínűség csökken, azaz a szerencsejátékosoknak van igazuk.
Erre akartam rávilágítani, hogy rosszúl közelíti meg a kérdést a blog meg a laikus matematikus urbanlegend oldalak.
-Nézd, a leírt gondolatmeneted világosan példázza előttem és megerősíti azt a megfigyelést, hogy a "józan ész" nagyon gyakran tökéletesen hibás útra visz, ha valószínűségelméletről van szó.
-Különben pedig teljesen mindegy, hogy mit diktál a józan ész, vagy az ösztöne egyes embereknek ez a bennünket körülvevő fizikai világot NEM érdekli. És egyértelmű, hogy a valószínűségelmélet nyújt korrekt válaszokat.
"Úgy érzem van egy matematikai leírás, arra, hogyan lehet számolni azzal, hogy ilyen sac 50%-os események egymás után bekövetkezve mennyire valószínűek, csak már sajnos elfelejtettem. Létezik ilyen matematikai apparátus? "
-Nem akarlak megbántani, de ezen nem tudom, hogy sírjak, vagy nevessek. Nem ilyen színvonalon van a matematika, hogy nagyon finoman fogalmazzak.
-A gyógyszerek hatásának vizsgálata milliószor bonyolultabb statisztikai apparátust igényel, maradjunk annyiban. ;)
"Pontosan erre gondolok én is ! A kérdés valójában nem az, hogy mennyi a valószínűsége elméletileg, hogy 10-szerre mekkora valószínűséggel, lesz ugyanaz a szín vagy figura, hanem hogy valóságosan fizikailag egyre kevesebb !"
-Ki lehet számolni, hogy mennyi a valószínűsége, hogy 10-szer fejet dobunk és azt is, hogy mennyi a valszínje, hogy 11-szer fejet dobunk. Annak a valószínűsége, hogy 11-szer fejet dobunk csillagászatian kicsi. Annak a feltételes valószínűsége, hogy HA 10 szer fejet dobtunk, AKKOR mi a valószínűsége, hogy fejet dobunk, akkor az a FELTÉTELES VALÓSZÍNŰSÉG 50%. :D
"Fizikai valószínűség", meg "matematikai", ilyen NINCSEN, csak valószínűség van és meglehetősen szabatos leírása a létező világunknak!
"Gondolj bele, elméletileg 50% a valószínűsége, hogy fej legyen vagy 1/6-od, hogy 1-es a kockával, de fizikailag valóságosan nem. Hiszen a fej és írás lenyomata teljesen más a különböző oldalon. Eltérő nagyságú domborulat van a két felén és az anyag mintázata is más és tömör testnél, más módon esik és gurulásnál is a stabilagg ctatikai pozícióban fog megállni a kocka is, mely egyik oldalán csak 1 rés van a másik részén nincs kitőltve olyan anyaggal, mert 5 vagy 6 luk van rajta és a súlypontja lejjebb lesz elvileg. Ez egy hosszú történet lenne.... "
- Neeem kell ezt túlspirázni. Ha nem cinkelt az érme, akkor nagyons jó közelítéssel 50-50%
- Laikusként lehet, hogy neked izgalmas ilyeneken agyalnod, de ha valóban érdekel, akkor nyisd ki Pékopa András: Valószínűségelmélet műszaki alkalmazásokkal c könyvét. Az első néhány fejezet tisztába teszi az alapvető (tévedéseket, amiket írtál -sicc) őőő fogalmakat.
Nem olvastam végig a hozzászólásokat, bocs, ha már valaki leírta, de itt két különböző eset van összekeverve.
Például pénzfeldobás: egy érme mindig 50% valószínűséggel lesz fej vagy írás, ha elemi eseményként vizsgáljuk. Ez egy eset. A másik esetben arra kérdezünk rá, hogy annak mennyi a valószínűsége, hogy pl. 10 feldobásból mind a 10 fej egyforma lesz. Sokkal kisebb. Egy érménél a kedvező eset/összes eset arány 1/2, 10 feldobásnál már 1/2^10, és így tovább, mert az összes lehetséges kombináció több, mint 2, és csak 1 a kedvező eset.
Amit a kezdetektől akarok mondani az mégpedig az, hogy a 11. fekete valószínűsége kisebb, mint a 10.is fekete volt - mert úgy helyes feltenni a kérdést, hogy mennyi a valószínűsége, gyakorisága, hogy egymás után 11x jöjjön ki ugyanaz és ennek a valószínűsége jóval kisebb, mint hogy 10x jöjjön ki ugyanaz - vagyis a szerencsejátékosoknak végülis igazuk van
És nem igaz az a pöchendi okskodás, hogy mindíg egyforma valószínűséggel kell kijönni egy alap 50%-os eseménynek, mert akkor 50%-nak kellene lennie annak is, hogy csak piros autó parkol egy zsúfolt parkolóban.
Remélem ez érthető ?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!