Milyen bizonyítékok/érvek vannak az értelmes tervezés elmélet mellett?
válasza:az elején olvastam, hogy Isten így, meg úgy, meg hogy a hívők nem tudnak semmit észérvekkel alátámasztani...ez így van, de itt nem erről van szó.
"Több meghatározó jellegzetesség is elválasztja egymástól a tervezési hipotézist a
keresztény kreacionizmustól. Ezek a különbségek többnyire abból adódnak, hogy a
keresztény kreacionisták általában nyíltan összekötik az evolúció bírálatát az evangelizálással.
Előszeretettel idézik a Bibliát állításaik alátámasztására, vagy tudományos
érvelésüket építik fel úgy, hogy az a bibliai kijelentések alátámasztásának tűnjön.
Gyakran érvelnek a Föld fiatal kora és a bibliai özönvíz valósága mellett. Mindez
alapvető ellenérzést vált ki a tudomány sok művelőjéből, akik világszerte tiltakoznak
e megközelítés ellen. Az IDM képviselői azonban (még ha személyesen elkötelezettek
is valamilyen vallás irányában) megmaradnak a tudomány talaján, és nem próbálnak
többet elérni annak alátámasztásánál, hogy az univerzum törvényei, valamint a
Föld élőlényei összetettségük és rendezettségük folytán a tervezettség jegyeit mutatják
– vagyis nem spontán fejlődés eredményei. „Kevesebbet markolnak” tehát, és ez
is közrejátszhat abban, hogy e mozgalom megítélése a tudományos közvélemény
részéről – ha örömtelinek nem is nevezhető – jóval toleránsabb, mint a kreacionista
szerzők fogadtatása.
Az egyik jellegzetes eltérés a két megközelítés között, hogy a tervezéselmélet képviselőinek
jelentős része elfogadja a mai tudomány időszemléletét, mely szerint az univerzum
több milliárd éves. A bibliai kreacionisták (legalábbis ezen belül a „fiatal föld”
megközelítés hívei) ezzel szemben gyakran tízezer évesnél is fiatalabbnak tekintik a
világegyetemet. A másik alapvető különbség, hogy a tervezettség újabb iskolájának
pártolói nem foglalnak állást az özönvízzel, Noéval, Ádámmal és Évával vagy más, a
Bibliával kapcsolatos kérdésekben, nem érintik mindazokat a témákat, amelyek Mózes
első könyvének értelmezésével kapcsolatosak. A mozgalom tagjai csupán annyit állítanak,
hogy valamiféle „intelligens ok” felelős az organizmusok bonyolultságáért. Sőt, úgy
vélik, hogy a tudomány természeténél fogva alkalmatlan arra, hogy megnevezze Istent
mint tervezőt és teremtőt, és csak annak felismerésére képes, hogy a tervezettség jelei
azonosíthatók a természetben, ami egy tervező közreműködő létét feltételezi.
A tervezési mozgalom fejlődésével párhuzamosan megfigyelhető az irányzat retorikájának
kialakulása. A szóbeli és írásbeli anyagokban jól körülhatárolhatók a csoport
kifejezésmódjának jellemzői: megnyilvánulásaik tartalmukban minimalisták (kevesebb
állítás mellett érvelnek, mint a teremtéstudomány), stílusuk emelkedett, művelt és retorikailag
kifinomult, alapvető célját tekintve pedig radikálisan kritikus a darwini kijelentésekkel
szemben (uo.)."
válasza:Szemléletesen, az értelmes tervezettség kérdése olyan, mint amikor egy detektív sok százezer eset tapasztalata alapján másként kezdi látni a vizsgált esetet (mondjuk egy betörést). Így felfedez olyan apró jeleket, amelyek árulkodnak a tervezettségről, holott az átlagember véletlennek tekintené őket (az ablak betörhetett a szél hatására is, a vázát feldönthette a megijedt macska, stb.). Ettől jók a krimik, mert együtt fedezhetjük fel a sejtés első pillanatától kezdve a bűnös leleplezéséig a teljes intellektuális folyamatot. Ám aki sok krimit olvasott, még nem lesz Scherlock Holmes. Valóban nagyon sok szakmai ismeret is járul a megérzések és logikus következtetések mellé, s kérdezni is tudni kell.
A biolóbiában ez a helyzet. Legtöbben csodásnak tartjuk, ám felületesen szemlélve akár véletlenek is létrehozhattak ilyen csodákat. Az értelmes tervezettség elméletét pártolók úgy gondolják, kezdik megfejteni Scherlock Holmes titkát - ami a speciális minta követésének felismerése. Ahogy egy-egy bűnöző speciális módszereket használ, amit felismerve le is lehet buktatni, a természetben is felfedezhetőek olyan speciális elemek, amelyek a tapasztalatok alapján általában értelmes tervezés nyomai. A kriminalisztikában amíg a bűnözőt el nem fogják, a ráutaló bizonyítékok csak erős gyanút jelentenek, így amíg a tervező személyére nem derül fény, az értelmes tervezettség is csak erős gyanú, nem tévesztendő össze a tapasztalati tények által közvetlenül felismerhető igazságokkal. De 'erős' gyanú, azaz garancia van rá, hogy jó felé tapogatózunk.
Konkrétan: az egyszerűsíthetetlen komplex szerkezetek felismerése kelti az 'erős gyanú'-t, mert ilyenek általában tervezéssel (kivitelezéssel) jönnek létre, míg véletlen folyamatokra nem jellemző, hogy ilyet alkotnak. A véletlen folyamatok alkotnak komplex jelenségeket, de részei általában nem kötődnek egyszerűsíthetetlen struktúraként össze (lásd. időjárás), vagy ha valahol kialakul egyszerűsíthetetlen struktúra, az csak pár részegységből áll, nagyon egyszerű (lásd egy barlangban egy boltív kialakulása). Ezért érvel Dr Behe az ostoros egysejtű ostorjának egyszerűsíthetetlenségével, mint erős gyanú a tervezettségre.
"Az értelmes tervezettség elméletét pártolók úgy gondolják, kezdik megfejteni Scherlock Holmes titkát - ami a speciális minta követésének felismerése."
Erről a nagy titokról azonban makacsul nem hajlandóak beszélni. A folyton emlegetett speciális minták nem léteznek, az ÉRTEM mind a mai napig egyetlen olyan esetet sem tudott mutatni, amit ne magyarázna kielégítően az evolúció elmélete.
"az egyszerűsíthetetlen komplex szerkezetek felismerése kelti az 'erős gyanú'-t, mert ilyenek általában tervezéssel (kivitelezéssel) jönnek létre"
Ezt hívják körkörös érvelésnek. Az egyszerűsíthetetlenül összetett rendszerek a tervezést bizonyítják, mert ezek tervezéssel jönnek létre. Az elmélet szépséghibája az, hogy egyetlen egyszerűsíthetetlenül összetett rendszert sem sikerült találni a mai napig sem, amit Behe annak tart, arról sajnos mindről igazolták, hogy bizony nem az.
"Ezért érvel Dr Behe az ostoros egysejtű ostorjának egyszerűsíthetetlenségével, mint erős gyanú a tervezettségre."
Dr Behe a baktérium ostor egyszerűsíthetetlenségével érvel (hibásan). A baktériumok prokarióták, azaz sejtmag nélküliek, az ostoros egysejtűek eukarióták, azaz sejtmagosok. Ez a két csoport a földi élet két alapvető csoportja, az összekeverésük leginkább azt példázza, hogy a hozzászóló nem ismeri Behe munkásságát sem, valamint hogy biológiai ismeretei nem érik el az általános iskolai szintet sem.
válasza:Az evolúcióról kiderült, hogy egy világcsalás volt.
Ideológiai fegyver volt az egyház ellen.
Ha figyelembe vesszük még azt, hogy az evolúciós elmélet nem egy tudományos elmélet, akkor kell helyette valami más. Ez lehet, és csak az lehet az Intelligens tervezettség.
Mi a bizonyíték arra, hogy az evolúciós elmélet megbukott. Pl. evolucionista tudósok véleménye /A hóhér akasztása/:
Evolucionisták vallomásai
A valószínűség-számítások egyértelművé tették, hogy komplex molekulák, mint például a fehérjék, a DNS vagy az RNS sohasem jöhettek volna létre véletlenül, egymástól függetlenül. De az evolucionistáknak még nagyobb problémával kell szembenézniük: hogy mindezeknek a molekuláknak egy időben kell egymás mellett létezniük ahhoz, hogy az élet egyáltalán létrejöhessen. Az evolúciós elméletet teljesen összezavarja ez a feltétel. Ez az a pont, amely vallomásra késztetett néhány vezető evolucionistát. Például Stanley Miller és Francis Crick közeli munkatársa a San Diego Egyetemről, Dr. Leslie Orgel azt mondja:
"Rendkívül valószínűtlen, hogy a fehérjék és a nukleinsavak, amelyek szerkezetüket tekintve nagyon bonyolultak, véletlenül jöttek volna létre azonos helyen és azonos időben. És mégis lehetetlennek tűnik, hogy bármelyik is létrejöhetett volna a másik nélkül. Ezért hát első pillantásra az ember arra a következtetésre juthat, hogy az élet voltaképpen sohasem jöhetett volna létre kémiai úton." a
Ugyanezt a tényt más tudósok is elismerik:
"A DNS nem képes elvégezni munkáját, többek között további DNS molekulák létrehozását sem, katalizátorfehérjék, avagy enzimek segítsége nélkül. Röviden, fehérjék nem jöhetnek létre a DNS nélkül, de a DNS sem jöhet létre fehérjék nélkül."
"Hogyan jött létre a genetikai kód, valamint a lefordításához szükséges mechanizmus (riboszómák és RNS molekulák)? Pillanatnyilag meg kell elégednünk a csodálat és bámulat érzésével a válaszok helyett."
válasza:Itt van egy jó pár bizonyíték, érv az értelmes tervezettség mellett, és az evolúció ellen. Több légy egy csapásra.
válasza:Az értelmes tervezettség (és hozzá kell tenni, hogy kivitelezés is) elmélete nem bonyolult. Igazából minden nap felismerjük a véletlen vagy vegyes jelenségekben az értelmesen tervezett részleteket, illetve egészet. Csak mivel általában ösztönszerűen működik ilyenkor a tudatunk, nem gondolunk bele. Ha kirándulni mész az erdőbe, hogyan ismered fel, hogy kijelölt ösvényen haladsz-e? Bizonyos ismétlődő jelekből, amelyek ugyanakkor lehetnének a véletlen termékei is. Erdészek is megjelölik a fákat, mielőtt kivágnák őket, de más célból is történnek jelölések. Mégis, ha kicsit odafigyelsz, akkor kihámozod a sokféle jelölésből, hogy melyiket "tervezték" a számodra, nehogy eltévedj, azaz eljuss a célodig.
A biológiában a sejtek vegyi gyárakként működnek - ezt tanuljuk a középiskolában. Óhatatlanul felmerül a kérdés, valóban "tervezett" gyárról van-e szó, vagy csak látszólagos a hasonlóság. Az értelmes tervezettség elmélet ennek a kérdésnek az eldöntéséhez keres biztos pontokat. Más szóval, keresi "a legjobb választ a többféle lehetséges válasz között". Rendszerint két vagy három lehetséges válasz merül fel: 1. A természet ismert törvényeinek megszeghetetlen ereje hozott létre egy és csak egy jelenséget. Pl. a felhőkből leesik a víz a földre, majd patakokba, folyókba rendeződik. A folyók pedig akármerre is kanyarogjanak, mindig a tengerszint felé törekszenek, felülről lefelé. Sehol nem tapasztalunk fordított irányú mozgást (?). (Itt most nem mondok teljesen igazat, hiszen örvények hatására "felfelé" is folyik egy-egy ágban a víz, de ezt máshol lenne érdemes kivesézni.)
Ha tehát felismertük a gravitáció természeti törvényét, akkor előre megmondhatjuk, hogy egy területen hol jelennek meg nagy valószínűséggel vízfolyások a nagy esőzések után (pontosan megjósolható eredmény).
2. Vannak olyan helyzetek, ahol egynél több természeti erő is befolyásolja a jelenséget. Ilyenkor véletleneken múlik, hogy pont mi fog bekövetkezni, milyen jelenség alakul ki (akár permanensen is). Említettem már az örvények jelenségét. Egy bizonyos típusú áramlásnál biztosak lehetünk abban, hogy létre fognak jönni az örvények, de hogy pont hol és mikor, az már igen bizonytalan. Tehát ilyen esetekben az örvények megjelenése szűkebb értelemben a véletlenen múlik (nem megjósolható eredmény).
A harmadik lehetőség, hogy a természeti törvényeket ismerő értelmes tervező beleavatkozik a spontán folyamatokba, és ügyesen úgy rendezi el a körülményeket, hogy egy bizonyos eredmény nagy valószínűséggel létrejöjjön. Például a hódok szeretnek elárasztott területeken élni, amit létrehozhatnak ugyan véletlenül kidőlt fák, ha azok a már kialakult folyók útját elzárják. De a hódok okos élőlények, és maguk is "elősegítik" ezeket a véletleneket: céltudatosan kidöntenek fákat, mégpedig épp úgy, hogy azok elzárják a vízfolyás útját. Felismerhető-e egy turista számára egy kis tó eredete? Az értelmes tervezettség elmélete szerint bizonyos esetekben igen. Ezek pedig azok az esetek, amikor mind az 1. mind a 2. válasz valamilyen módszerrel kizárható, vagy nagyon valószínűtlennek találjuk. (Itt jön be a "valószínűség" kiszámításának kérdése.) Ha valamilyen eddig megszokott vagy okos módszerrel úgy találjuk, hogy bizonyos jelenségek nem jönnek létre véletlenül (pl. a fák véletlenül ide-oda dőlnek, hogy pont úgy zárják el a vízfolyást, ahogy a hódok szeretik, az már nagyon kicsit valószínű, főleg, ha egymás után sokszor megtörténik az eset.).
Ha tanulmányozzuk az értelmesen tervezett "szerkezeteket", akkor felismerhetünk rajtuk olyan jellegzetességeket, amelyek tipikusan az értelmes beavatkozásnak tulajdoníthatóak. Ilyen pl. a már ismert modellek követése egy-egy újszerű megoldással kiegészítve, az ismert alkatrészekből építkezés - általában megint újszerű módon, sokféle variációban összerakva őket -, vagy az energetikai körfolyamatok kényszerpályái (mert különben az energia bizony elfogy, és megáll a mechanizmus).
Ilyesmi felfedezhető az élővilágban is, gyakran mikro-méretekben, oly parányi erőforrások esetében, amilyet az ember még nem tudott eddig létrehozni. AZ értelmesen tervező ember tehát akár tanulhat is az egykoron feltételezhetően értelmesen megtervezett parányi mechanizmusokból. De fordítva is igaz lehet, az ember tervezési tapasztalatait arra is használhatjuk, hogy felismerjük a mikrovilág működési rendjét, és ha kell, kijavítsuk az elromlott rendszereket (ld. orvostudomány) - ha már elég jól megértettük a modelljét.
Mit nevezhetünk bizonyítéknak a tervezettségre ilyen esetekben? A hasonlóság alapján mindazt, amit ismeretlen eredetű mechanikusan működő rendszerekben, programozott rendszerekben is a tervezettség jelének tartanánk. Az összetett, ugyanakkor pontosan egymáshoz illeszkedő rendszerekből álló struktúrát, a letisztított, harmonikus kinézetet, stb. De hát erről mindenkinek van tapasztalata az életből. Vagy nem?
válasza:Pár nappal ezelőtt beleolvastam egy újságcikkbe, ami néhány gondolattal hozzásegít, hogy megértsük az értelmes tervezettség feltételezésének logikáját. Az alábbi gondolatok NEM bizonyítják az értelmes tervezettséget, de szerintem jól mutatják, hogy "van benne valami"...
A világegyetem finoman hangoltsága (Más szóval, talán értelmesen tervezett világegyetemben élünk?)
A vég nekem a kezdet
„A szénből, oxigénből, hidrogénből és nitrogénből összeállítható kémiai szerkezetek teljes száma, illetve variációja gyakorlatilag végtelen. Majdnem bármilyen elképzelhető kémiai forma és tulajdonság leszármaztatható belőlük. Ezek az elemek együtt valamiféle egyetemes konstruktőri kittet alkotnak… Olyan az egész, mintha a teremtés pillanatában az élet biokémiája már előre elrendelve bekerült volna az atomokat felépítő folyamatba, mintha a természet már a kezdet kezdetekor tudatosan erre a végre készült volna.”
- Michael J. Denton, A Természet elrendeltetése (Nature’s Destiny), 1998.
A finoman hangolt alapvető állandók közé tartozik többek között az elektromágneses erő, a protonok és elektronok tömegének aránya és az atommag alkotórészeit egymáshoz kötő erős kölcsönhatás. Összesen mintegy tucatnyi olyan állandó létezik, amelyeknek pontosan a jelenleg képviselt értéket kell felvenniük ahhoz, hogy a világegyetemben az élet lehetővé váljon. Roger Penrose, oxfordi fizikus számítása szerint annak az esélye, hogy az összes állandó épp a szükséges értékű, 1 az X-hez, ahol X milliárdszor milliárddal nagyobb, mint ahány elemi részecske létezik a világegyetemben. Látszólag a kémiai elemek is különlegesen alkalmasak az élet számára. Például a szén szokatlan tulajdonsága, hogy nem csak saját magával, de számos más elemmel is képes kapcsolódni, rendkívül sok összetett molekula keletkezését teszi lehetővé, amelyek mind szükségesek egy élő sejt számára. Néhány más elem – köztük a legfontosabbak a hidrogén, az oxigén, a nitrogén és a foszfor – különösen alkalmasak arra, hogy a szénnel kapcsolódva biológiailag aktív molekulákat alkossanak. Michael Denton molekuláris biológus írta 1998-ban: „Úgy tűnik, hogy az atomok felépítésének folyamatában már a teremtés első pillanatától fogva előre el volt rendezve az élet biokémiája.” (4)
A hidrogén és oxigén kapcsolata hozza létre a vizet is. Az élethez szükséges legtöbb kémiai reakció kizárólag vízben zajlik le. A víz másik képessége, hogy elnyelje és visszatartsa a meleget, ami megvédi az élőlényeket a hirtelen hőmérséklet-változástól. Denton szerint: „Az élet lehetősége szempontjából a víz nem csak egy vagy sok, de minden egyes ismert fizikai és kémiai jellemzője alapján különlegesen és ideálisan alkalmas folyékony közeg.” (5)
A világegyetem állandóiból fakadnak az elemek tulajdonságai, tehát a kozmikus összhang nem csak egy lakható világegyetemet eredményez, hanem az élethez különösen alkalmas elemeket is. A szembeszökő összhangot néhányan az „antropikus elv” segítségével próbálták megmagyarázni. Szerintük nem szabadna meglepődnünk az összhang létezésén, mert ha a világegyetem nem lenne ilyen finoman hangolt, akkor nem léteznénk, hogy megfigyeljük a világot. Ám ez a megfogalmazás messze nem ad elfogadható magyarázatot. A filozófus John Leslie hasonlata szerint: Tegyük fel, hogy egy elítéltet ezer mesterlövészből álló osztagnak kell kivégeznie, de ő túléli az eseményt. Leslie szerint az antropikus elvvel magyarázni a kozmikus összhangot olyan, mintha az elítélt azt mondaná: Ha nem hibázott volna el mind az ezer mesterlövész, akkor nem lennék itt, hogy erről beszélgessek, tehát nem indokolt, hogy az esetet különlegesnek tartsam.” (6)
Azt is mondják, hogy az egyetemes állandók a természeti törvények, illetve a szükségszerűség miatt épp ilyenek. Ám az állandók a természeti törvények nélkülözhetetlen részét képezik, nem pedig e törvényekből fakadnak. A törvények leírják a szabályszerűséget, és mivel csak egy világegyetemről van tudomásunk, azt nem figyelhetjük meg, ahogy bármilyen folyamat révén épp világegyetemek jönnének létre e törvényszerűségek mentén.
Harmadik magyarázatként merült fel, hogy végtelen számú párhuzamos világegyetemnek kell léteznie, melyekben az alapvető állandók minden lehetséges értéket felvesznek, a miénk pedig véletlenül a legszerencsésebb közöttük. A gond ezzel a „multiverziós” magyarázattal, hogy más világegyetemek létezésére nincs – és nem is lehet – bizonyíték.
Egyes tudósok és filozófusok azt tartják, hogy a kozmikus finomhangolódás értelmes tervezőre utal. A legjobb magyarázatra következtetés módszerével (nyolcadik fejezet) beláthatjuk, hogy a kozmikus összhang kialakulása valószínűbb, ha a világegyetem tervezett, mint ha nem az. (7)
Kiválasztott bolygónk
A kozmikus összhang szembeszökő jelenség, de csak az első lépés. Még a finoman hangolt világegyetemben is lakhatatlan a legnagyobb terület. Kideríthető, hogy a Föld elhelyezkedése a kozmoszon belül igen különleges módon alkalmas az élet számára.
Először is a legtöbb galaxis nem tud tartósan életteret alkotni. Az elliptikus galaxisokban a csillagoknak szabálytalan pályán mozgó bolygóik vannak, és így azok galaxisuk életidegen területein is keresztülhaladnak. A spirális szerkezetű csillagrendszerekben, mint a mi Tejút rendszerünk, a csillagok sokkal szabályozottabb pályájú bolygókkal rendelkeznek.
Másodszor, a Tejúton belül a helyzetünk épp megfelelő. Ha közelebb lennénk a galaxis középpontjához, akkor veszélyes sugárzások és üstökösök bombáznának minket. Ha a végekhez lennénk közelebb, akkor a napban lenne kevesebb nehéz elem, ami szükséges a bolygók kialakításához. Tehát a helyzetünk olyan, hogy csak egy viszonylag szűk ’galaktikus lakott zóna’ vesz körül bennünket. (8)
Harmadszor, a napunk és a naprendszerünk is igen megfelelő az élet számára. A Föld távolsága a naptól, és közel körkörös, stabil pályája épp alkalmas háttér az élethez szükséges folyékony víz számára. Ahogy a naprendszer a Tejút ’galaktikus lakható zónájában’ van, a Föld is a naprendszer ’csillag körüli lakható zónájában’ helyezkedik el.
Negyedszer, a hold stabilizálja a Föld tengelyének helyzetét, amivel megakadályozva a vad hőmérséklet-ingadozásokat. A hold (a nappal együtt) létrehozza az árapály jelenséget is, ami a szárazföldről az óceánokba mossa a tápanyagokat, és segít létrehozni a klimatikus viszonyainkat szabályozó óceáni áramlatokat.
Végül, ott van maga a Föld. Ha a bolygónk sokkal kisebb lenne, képtelen lenne megtartani az atmoszférát vagy létrehozni azt az erős mágneses mezőt, ami megvéd minket a kozmikus sugaraktól. Ha a Föld sokkal nagyobb lenne, akkor a megnövekedett gravitáció hatására az atmoszférikus nyomás megnőne, és kevesebb lenne a vízből kiemelkedő felszín – a bolygónk talán teljes egészében vízzel lenne borítva. (9)
A Föld nem csak az élet számára különlegesen alkalmas, hanem rendkívüli módon támogatja a tudományos kutatásokat is. Mivel a Tejút viszonylag sík, spirális galaxis, így távoli galaxisokat is tanulmányozhatunk, amelyeket máskülönben saját galaxisunk porfelhői és csillagai takarnának el a szemünk elől. A Föld helyzete a Tejúton, mintegy félúton a galaktikus középpont és a látható széle között, épp ideális a csillagászati megfigyelések szempontjából, és meglehetősen tiszta képet szolgáltat mind a közeli csillagokról, mind a távoli galaxisokról.
A naprendszerünk jellegzetességei is elősegítik a tudományos kutatások végzését. Ha az év egy időpontjában megfigyeljük az egyes csillagok elhelyezkedését, majd hat hónappal később a nagyobb távolságban lévő csillagokhoz képest a helyzetükben bekövetkezett csúszást, ez lehetővé teszi a csillagászok számára, hogy megbecsüljék e csillagok távolságát. A Föld, a hold és a nap relatív mérete és távolsága fontos tényezők az ilyen mérések elvégzéséhez. Ugyanezek a paraméterek teszik lehetővé a teljes napfogyatkozást is, ami viszont elősegíti, hogy felfedezzük a csillagok lényeges tulajdonságait.
A világegyetem leginkább lakható helyei a világegyetemmel kapcsolatos tudományos felfedezések szempontjából is a legjobb területek. Gonzalez és Jay W: Richards A kiválasztott bolygó c. könyve szerint: „Nincs nyilvánvaló, logikus ok arra a feltételezésre, hogy pont ugyanazok a ritka tulajdonságok, amelyek lehetővé teszik számunkra a létezést, egyúttal biztosítani fogják az elképzelhető legjobb lehetőségeket is a körülöttünk lévő világ felfedezésére. Nem gondoljuk, hogy mindez pusztán véletlen egybeesés lenne. A jelenség más magyarázatot követel, olyan magyarázatot, ami azt sugallja, hogy a kozmoszról több mindent kell feltételeznünk annál, mint amennyit eddig be akartunk fogadni, vagy akár hajlandóak voltunk elképzelni”. A szerzők végkövetkeztetése szerint az összetett élethez és a tudományhoz szükséges tényezők közötti korreláció „sokatmondó mintázatot alkot” ami „a célszerűségre és az értelmes tervezésre utal a kozmoszban”. (10)
"Ha figyelembe vesszük még azt, hogy az evolúciós elmélet nem egy tudományos elmélet, akkor kell helyette valami más."
Esetleg akkor elmondanád miért is nem tudományos elmélet? Ha már az általad olyan nagyon erőltetett értelmes tervezés elmélete az?
Mint oly sokszor kifejtettem már, de valahogyan az ÉRTEM hívei erre sajnos vakok, az evolúció elméletének nem része az élet keletkezése, mert eleve szaporodóképes élőlényeket tételez fel. Az élet keletkezésére vonatkozó elméleteket összefoglalóan abiogenezisnek nevezzük.
Kiragadott idézetek különböző tudósoktól nem sokat érnek, nyilván a megfelelő kreacionista fórumról származnak. Az a meghatározás, miszerint Stanley Miller és Francis Crick közeli munkatársa azért nevetséges, mert a biológia két élő legendájának nevével akarsz egy kis hitelt összekaparni az idézetednek.
Ha megnézed Dr. Leslie Orgel munkásságát, a hatvanas években például a Kémiai evolúció labort vezette, ami elég meglepő, ha ő maga nem is hitt ennek a létezésében. ( [link] Ugyanígy megnézheted a róla elnevezett Orgel szabályokat:
Orgel első szabálya: Ha egy spontán folyamat túl lassú, vagy túl kis hatékonyságú, előbb-utóbb kialakul egy enzim, ami ezt felgyorsítja.
Orgel második szabálya: Az evolúció okosabb nálad.
A második szabályt például kifejezetten a kreacionista érvrendszer ellen alkotta. ( [link]
Bárkinek az életművéből kiemelhető egy félmondat, amit aztán véres kardként hordoznak körbe az ÉRTEM hívei, de sajnos Orgel sohasem kételkedett az evolúció létében.
Ha már idézgetünk, itt egy cikksorozat, ami éppen az ÉRTEM állításait vizsgálja meg, lerántja a leplet a legtöbb "bizonyítékról":
"Ha tanulmányozzuk az értelmesen tervezett "szerkezeteket", akkor felismerhetünk rajtuk olyan jellegzetességeket, amelyek tipikusan az értelmes beavatkozásnak tulajdoníthatóak."
Nem tudom feltűnt -e, de a hozzászólásodban egyetlen élőlényről sem beszéltél. Nem furcsa, hogy amikor az élőlények eredetéről van szó, az ÉRTEM hívei oldalakon át képesek rizsázni bármiről, anélkül, hogy egyetlen élőlényt megvizsgálnának. Az erdei ösvények eredete sohasem volt kétstéges, sőt, azt is tudtuk, hogy a hódvárakat a hódok építik, sőt, azt is tudjuk, hogy a folyók a lehulló csapadékból lesznek.
Ha az a kérdés, hogy honnan is száraznak az élőlények, nem kéne inkább magukkal az élőlényekkel foglalkozni?
"Ha tanulmányozzuk az értelmesen tervezett "szerkezeteket", akkor felismerhetünk rajtuk olyan jellegzetességeket, amelyek tipikusan az értelmes beavatkozásnak tulajdoníthatóak. Ilyen pl. a már ismert modellek követése egy-egy újszerű megoldással kiegészítve, az ismert alkatrészekből építkezés - általában megint újszerű módon, sokféle variációban összerakva őket -, vagy az energetikai körfolyamatok kényszerpályái (mert különben az energia bizony elfogy, és megáll a mechanizmus).
Ilyesmi felfedezhető az élővilágban is, gyakran mikro-méretekben, oly parányi erőforrások esetében, amilyet az ember még nem tudott eddig létrehozni."
Ez például egy gyönyörű mondat. EGYETLEN adat sincs benne. Legalább te érted miről beszélsz? Tudnál akár egyetlen példát mondani? Ez egyszerűen hablaty, ahol nem tudni miről írsz, de azt nagyon szépen.
"A hasonlóság alapján mindazt, amit ismeretlen eredetű mechanikusan működő rendszerekben, programozott rendszerekben is a tervezettség jelének tartanánk."
Esetleg tudnál erre példát is hozni? Mondjuk élőlényekből?
"Az összetett, ugyanakkor pontosan egymáshoz illeszkedő rendszerekből álló struktúrát, a letisztított, harmonikus kinézetet, stb. De hát erről mindenkinek van tapasztalata az életből. Vagy nem? "
Megint esetleg tudnál egy árva példát hozni. Élőlényekből?
"Az alábbi gondolatok NEM bizonyítják az értelmes tervezettséget, de szerintem jól mutatják, hogy "van benne valami"..."
Ez az ÉRTEM egyik elég nagy hiányossága. Egyetlen apró bizonyítékot sem sikerült összekaparni a mai napig sem, ami az elméletet bizonyítaná. Ezzel szemben ott van az evolúció melletti tonnányi bizonyíték, amit olyan szívesen hagynak figyelmen kívül az ÉRTEM prófétái.
A bemásolt cikk roppant érdekes, viszont megint egyetlen biológiai példát sem hoz, az evolúció alanyaival, vagyis az élőlényekkel megint nem foglalkozik.
Magyarán az értelmes tervezésre a mai napig egyetlen apró bizonyítékot sem sikerült hozni. Hogy ezt leplezzék, a hívei oldalakat képesek rizsázni a legkülönbözőbb kérdésekről, gondosan kerülve az élőlények vizsgálatát, hiszen itt hamar kiderülne, hogy nincs igazuk. Ez szép, csak nem látom, hogy mi értelme van?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!