A fénysebességet nem lehet meghaladni?

"13-ra:

Az Andrej Linde multiverzum, illetve párhuzamos univerzum elméletét sem támasztják alá semmilyen kisérletek.

Ezzel együtt mivel cáfolnád, hogy u.n. sötét energia nem más mint a környező univezumok egyre növekvő gravitációs hatása, s ez akár okozhatja a mi Univezumunk gyorsuló tágulását."

Ezt Wadmalac megválaszolta helyettem.

"Én egy másik hipotézisről beszélek, ami eleve feltételezi a végtelen teret, s a végtelen számú univerzumot (s egyben végtelen számú ősrobbanást)."

Nagy energiájú gyorsítókban vizsgálják a részecskéket, figyelik a rádiócsillagászati meg egyéb eszközökkel az űrt, felállítanak modelleket melyekből extrapolálják, hogy mi volt korábban, az jön ki, hogy volt ősrobbanás, ha felfedeznek valamilyen részecskét akkor megnézik, hogy ennek a részecskének a létezése , hogy szól bele az ősrobbanás történetébe, mindezt szuperszámítógépekkel évekig futtatva, szimuláción történik ezek kiszámítása.

Nincs egy Nagy Egyesített Elmélet mely egyesíti a kvantumgravitációt , a húrelméletet, az ősrobbanás elméletet, csak nagy egyesített elméletek vannak, azaz több elmélet van melyek közül nem tudjuk, hogy melyik az igazi. Hasonló ez mint egy versenyen volt feladat, ahol egy hegy egyes magassági értékeit adták meg, meg kellett találni, hogy melyik hegy volt ez. 4 különböző hegyre is illettek ezek az adatok, de ezek egymástól elég távol lévő hegyek voltak, a rendelkezésre álló adatokból nem lehetett eldönteni, hogy melyik hegy az.

A rendelkezésre álló adatokból felállított modellek megoldásaiból nem következik olyan megoldás melyben végtelen lenne a tér lenne és, hogy az ősrobbanás egy folyamatosan ismétlődő folyamat lenne vagy több univerzum jönne ki. Olyanok jönnek ki pl. hogy tágul, tágul majd megáll és összeroskad vagy egyszerűen csak exponenciálisan tágul, olyan extrém eset is kijön hogy a tágulást leíró függvény durvábban nő mint bármely exponenciális függvény ahol véges idő alatt végtelen mérető lesz (hiperbolikus függvények ilyenek).

"Newton törvényei is sokáig tényeknek tűntek."

Newton törvényei most is igazak, sosem fognak megdőlni, kell tudni az alkalmazhatósági tartományát. Newton igaz erről nem tudott, de az más kérdés, pontosítani kellett, hogy makroszkópikus méretű testek kis sebességgel történő mozgására alkalmazható. Továbbá extrém anyagi közegre nem alkalmazható a Newtoni gravitáció, ahol a gravitáció kizárólag a tömegtől és a távolságtól függ. Einstein elméletében 4x4-es tenzor írja le melyből csak egy a tömeg, ott van tömeg, anyag áramlás sebessége stb. Hagyományos anyagnál a tömeg domináns, így elég jó közelítés a tömeg.

"Ha valami gyorsabb lenne a fénynél, annak visszafele telne az idő."

Ez így ebben a formában nem igaz. Egyszerűség kedvéért járműveket képzeljünk el melyek sebességénél már számottevő az idődilatáció és a hosszkontrakció.

A rel. elmélmélet egyik axiómája, hogy a fénysebesség állandó minden inerciarendszerből mérve. Ebből következik, hogy minden ir-ben máshogy telik az idő. Ha állandó a fénysebesség és van egy mozgó jármű mely után utánavilágítottam hátulról akkor logikusan nem mérhetek ugyanannyi időt mint aki a járművön méri azt hogy mennyi időbe telt a jármű végéből míg az elejébe ért a fénysugár, a mozgó és álló jármű hossza nem egyezik meg attól függően hogy melyik inerciarendszerből mérem. Hogy mérem meg a jármű hosszát? Állóét lemérhetem colostokkal is, mozgójét nem tudom így lemérni azt úgy tudom hogy megfigyelem egy időbe az eleje és a vége koordináltját majd az a távolságot lemérem. Viszont az egyidejűség az relatív. Más és más megfigyelők számára más események történnek egy időbe lást gonosz bakter paradoxona. Bizonyos A és B események valamelyik megfigyelő szerint előbb A majd B míg a másik szerint előbb B majd A szerint történt. Igen ám, de akkor van amelyik megfigyelő szerint előbb születtem meg mint nagyapám? Nincs ilyen megfigyelő. Minden megfigyelő szerint előbb nagyapám született meg majd én. A rel. elmélet azt mondja hogy vannak abszolút dolgok, ezért célszerűbb lenne abszolutitás elméletnek hívni. Van az abszolút múlt és az abszolút jövő melyek bármely megfigyelő számára múlt ill. jövő, a kronológiai sorrend felcserélődése különböző megfigyelők számára csak olyan események esetében lehetségesek melyek között nincs kauzális összefüggés. Azaz nem lehet következménye egyik a másiknak. Csak akkor lehetne, ha közöttük a fénysebességnél gyorsabb hatás érvényesülne, ezért ha lenne egy űrhajú mely csak egy pillanatra is képes lenne átlépni a fénysebességet akkor az egyik megfigyelő számára fénynél gyorsabban haladó jármű lenne míg a másik számára időgép. Mivel nem találkoztunk időutazókkal (Stephen Hawking hirdetett már megy találkozót időutazókkal amit persze utólag hirdette meg, nem ment el senki) ezzel nagyon erősen alátámasztjuk, hogy nem fogjuk sosem átlépni a fénysebességet.

Vagyis ha valaki gyorsabban menne a fénysebességnél (egyszerűség kedvéért csak ő egyedül megy olyan gyorsan) akkor egyes megfigyelőkhöz képest fordítva telne az ideje míg másik megfigyelőköz képest meg nem lenne fordítva, de mehetne úgy is, hogy máshogy legyen azaz más megfigyelőkhöz képest legyen fordítva, persze itt a Föld összes embere beleértve az úrhajósokat a jelenlegi technikával tekinthető úgy hogy ebből a szempontból, hogy alig van sebesség különbség köztünk szinte elhanyagolható, itt arról beszéltem hogy relativisztikusan jelentős sebességkülönbség van különböző megfigyelők között.

23-ra.

A Bruno féle világkép és a newtoni fizika egy időben alakult ki és ellentmondásban voltak egymással.

Einstein pl a Bruno féle világkép helyességét akarta kihozni miután megalkotta az ált. rel. elméletet, persze az egyenletek lényeges módosítása nélkül, ahhoz hogy kijöjjön berakott egy lambda paramétert. Nem stimmelt az elmélete által kiszámolt világkép, ezért elvetette ezt a paramétert, ez az élete legnagyobb tévedésének tekintette. Az ősrobbanás elmélet kijött e nélkül a paraméter nélkül. Hol itt a logikai hiba? Az, hogy ennek nem logikai következménye , hogy nincs ilyen paraméter, ugyanis az ősrobbanás elméletnek van olyan megoldása is melyben szerepel ez a paraméter. Az újabb kutatások azt támasztják alá, hogy még is jól gondolta Einstein, hogy kell az a paraméter persze nem úgy ahogy ő gondolta. Persze Einsteint e miatt nem hibáztathatjuk, helyesen járt el, ugyan is a tudománynak az Occam borotvája szerinti elvet kell követnie mely szerint ha egy dolgot konzisztensen leír 2 elmélet is akkor a kettő közül azt kell választani melyben kevesebb feltételezés van.

Az ősrobbanás elméletben benne van az egyenletességi hipotézis, hogy az anyag egyenletesen terül szét az Univerzumban, persze galaktikus léptékben tekintve. A korábbi és az újabb megfigyelések szerint ez igaz is, de az nem biztos , hogy az Univerzum egészére igaz lenne, ugyanis lehet hogy nincs így a látható Univerzum határain túl ami persze beleszólna az Univerzum korábbi állapotába ha nem lenne egyenletes az anyageloszlás.

Ugyanakkor viszont figyelemre méltó, hogy a kozmikus háttérsugárzást elméletileg kiszámolták, majd később mire meg volt rá a technika kísérletileg le is mérték. Aki valaha csinált mérést már és számolt is már az tudja, hogy az elméleti görbe és a tényleges mérés között némi különbség szokott lenni, minden mérésnek van bizonyos hibahatára. A kozmikus háttérsugárzás elméleti és mért görbéje közti különbség kevesebb mint a vonal vastagsága.

Az meg meglehetősen valószínűtlen, hogy igazából nem is tágul az univerzum csak pont ebben a pillanatban minden fele pont így helyezkednek el a galaxisok, hogy távolodnak egymástól.