A kvantumfizika miképpen értelmezi a fénysebességet?

Teljesen elfogadja, pont úgy értelmezi mint ahogy Einstein.

A távolba hatás kvantumfizikai hatását publikálta többek között Einstein is az EPR-paradoxon (Einstein–Podolsky–Rosen-paradoxon) nevet adták neki. Amit kísérletileg is igazolva van. Nem mond ellent a relativitás elméletnek, mivel nyugalmi tömeggel rendelkező anyag nem éri el a fénysebességet, hanem az információ terjed a fénynél gyorsabban, a rel. elmélet ezt nem tiltja.

Miért emelted ki a kérdést?

Nem írtál semmit a válaszomra. Nem tudom milyen választ vársz még ezen felül. Meg van válaszolva a kérdés.

"Szerettem volna nagyobb publicitást a kérdésnek, kíváncsi voltam az újabb nézőpontokra :-) (mert mindig akad)"

Úgy néz ki ,hogy más nem ír.

"A válaszodat (utólag is) köszönöm!"

Szívesen.

"Továbbá, ha már kitértél rá, legjobb tudomásom szerint az információ jelenlegi tudásunk szerint nem terjedhet a fénynél gyorsabban.Az információküldéshez szükség van egy hordozóra, szerény véleményem szerint, önmagában nem terjed, bár, a fizika nem tesz külön említést róla."

Ilyet nem mond semmilyen fizikai törvény.

"Amennyiben viszont így van, a bizonyos hordozót mindenképp nyugalmi helyzetből kell fénysebesség fölé gyorsítani, ami ugye, ellentmondás."

Szándékosan úgy fogalmaztam hogy a fénysebességet nem érheti el nyugalmi tömeggel rendelkező anyag, nem úgy hogy nem lépheti túl. A rel. elmélet nem tiltja hogy gyorsabban haladjon egy nyugalmi tömeggle rendelkeztő anyag mint a fény (ezek a tachyonok). Ha gyorsabb nála akkor mindig is gyorsabb volt, ekkor nem lassulhat le a fénysebességre.

Dehát a rel. elmélet nem állítja és nem is cáfolja a tachyonok létezését. Bizonyítékunk nincs róla hogy léteznének.

"Kivéve, ha az információ folyamatosan a fénysebesség fölött mozgott, ez esetben pedig kérdés: mitől információ, ha nem tud – időfolytonosan előre – közvetíteni. Bár, ez inkább már filozófiai jellegű felvetés."

Az információra nincs egységes definíció. Kvantumfizikában nem materiális, de a világegyetemhez tartozó. A világegyetemet anyag, energia és információ alkotja.

Kvantumszinten nem csak fénysebességnél gyorsabb távolbahatás van hanem időben visszahatás is. Erre bizonyíték a múlt évszázad legszebb kísérlete a kétrés kísérlet. A kísérletet sok ezer féle módon elvégezték, távolbahatást itt is megfigyelték. Bizonyos módosítással az időbe visszahatást is (A kíséretben a jelenttől függött a múlt).

Tudom hogy túl fantasztikusnak tűnik, a kíséretet azért végezték el mert a tudósok úgy vélték hogy hiba van a kvantumelméletben, keresték a hibát, ezt szürreálisnak tartották. Kiderült hogy fantasztikusabb a világ mint hittük.

Az információ elpusztíthatatlan. Elméleti fizikus szájából hallottam olyat is hogy információt létrehozni sem lehet. Pl.: a lázcsillapító elkészítéséhez szükséges információ az emberiség előtt 1 milliárd évvel előtt is létezett. Ezt az információt nem léterhoztuk hanem kinyerük a rendszerből.

A kvantummechanikai Határozatlansági relációban melyet Werner Heisenberg írt fel formálisan, mely az elméleti határ bizonyos fizikai mennyiségek egyszerre, teljes pontossággal történő megismerhetőségére, dehát a kvantumos rendszerek alapvető tulajdonsága, nem pedig a mérőberendezések technikai korlátja. Pl. egy részecske egyidejűleg pontos helyére és pontos imulzusára nem létezik pontos információ.

"A cikkrészlet is erről szól, bár, nem tudom, hogy mennyire lehet támaszkodni a benne leírtakra, viszont számomra logikusnak tűnik:..."

A fény fénysebességgel ér a Hold felszínére, ha távcsővel megfigyelném a Hold felszínén lévő lézerfényt, akkor azt látnám a Földről hogy kb. 2 másodperc késletetéssel úgy mozog ahogy én mozgatom.(Kb. 1 mp mire odaér a fény és 1 mire vissza.). Ez a "fénypont" látszólag gyorsabban tud mozogni a fénynél. Csakhogy az a fény nem ugyanaz az anyag/hullám hanem másik. Másodpercenként temérdekszer nem ugyan az a fény lesz, hanem mindig másik. Egyszerűség kedvéért tekintsük csak részecskék sokaságának a fényt azaz diszkrét részecskékből áll fotonokból. Fotonokat lövöldöz a lézerágyú. Most vegyünk egy puskát a lézer helyett. (Tekintsük el a légellenállástól, Föld gravitációjától vagy egyszerűen csak mennyünk az űrbe a Földtől elég messze Föld-Hold távolságba a Holdtól) Vegyünk egy gépfegyvert és lőjünk a Holdba 2 lövést úgy hogy 2 különböző pontját találja el a Holdnak és villámgyorsan csináljuk. Kb 80 óra mire becsapúdnak a Hold felszinébe a kilőtt golyók. Ha villám gyorsak voltunk akkor a 2 golyó becsapódása közötti időkülönbség kevesebb volt mire a 2 közötti utat megtenné a fény. Ha nagyon gyorsan lő sorozatot a fegyverünk akkor amíg nyomtuk a ravaszt e "mutatvány" közbe nem 2 hanem sok golyót kilő és ha ügyesek voltunk akkor mind eltalálja a Holdalt. Ekkor a kilövési sorrendbe érkeznek Hold felszínire a golyók, egyik golyó követi a másikat, becsapódott az 1.-ik golyó utána a 2.-ik utána a 3.-ik stb. közbe kevesebb idő telik el mint a fény míg elérne egyik becsapódási helytől a másikba. Ugyanezen analógia szerint van fényél is, csak a foton elnyelődik így azt a látszatot kelti mintha gyorsabban mozogna a fényél a Hold felszínén.

Mj.:

Fel szokták hozni azt is hogy legyen egy mondjuk 100 millió km hosszú kemény,szilárd acélbotom, ha megmozdítom ezt a rudat akkor a másik vége azonnal megmozdul ahogy megmozdítottam, gyorsabb a fényél.

Csakhogy ez nem igaz, egyrészt nem tudunk csinálni ekkora rudat (ez csak technikai korlát), szétszakadna a rúd (ez is technikai), nem bírnánk megmozdítani olyan nehéz lenne (ez is technikai).

A technikai korlátokat leszámítva meg bírnánk mozdítani, csakhogy a megmozdulás hullámként terjedne lassabban a fénynél, olyan lenne ez mint egy nagy gumi. A rel. elmélet kizárja az abszolút szilárdtest létezését.

Az első válaszadó már megint nagyszerű példája annak, hogy milyen veszélyes is a félműveltség.

A relativitáselmélet szerint az információ nem terjedhet a fénynél gyorsabban, és a kvantummechanikában sem terjed. Az EPR-paradoxon segítségével sem lehet információt a fénynél gyorsabban továbbítani.

Mai tudásunk szerint a kvantummechanika nemlokális elmélet, azaz léteznek távolhatás jellegű effektusok abból kifolyólag, hogy az összefonódott rendszerek méretüktől függetlenül továbbra is összefonódottak maradhatnak, és EPR jellegű korrelációkat mutathatnak. Azonban ilyesmivel információt nem lehet továbbítani pillanatszerűen egyik helyről a másikra.

"Az első válaszadó már megint nagyszerű példája annak, hogy milyen veszélyes is a félműveltség.

A relativitáselmélet szerint az információ nem terjedhet a fénynél gyorsabban, és a kvantummechanikában sem terjed."

Hol írja a rel. elmélet hogy nem terjedhet gyorsabban az információ??? A tachionok létezését sem tiltja, a fénysebesség feletti sebességű térgörbítést sem tiltja melynek segítségével elvileg lehetne készíteni olyan űrhajót mely a térhajóműje segítségével legyőzi a fénysebességet, úgy hogy nem az űrhajó halad hanem körülötte görbül a tér. Ez sem mond ellent a rel. elméletnek.

Információ helyett írjunk inkább adattovábbítást, mert az információ szó nem egyértelmű, a fentebb ismertetettek szerint az információ tértől és időtől függetlenül létező valami ami az Univerzum része (,legalábbis jó közelítéssel).

"Az EPR-paradoxon segítségével sem lehet információt a fénynél gyorsabban továbbítani."

Alapja lehet a kvantumszámítógépeknek, a fénysebességnél gyorsabb adattovábbításnak és a teleportációnak. (Kutatások, kísérletek folynak.)

"Hol írja a rel. elmélet hogy nem terjedhet gyorsabban az információ???"

Konkrétan sehol. De ha érted az elméletet, akkor le tudod belőle vezetni, hogy ez logikai paradoxonhoz vezetne. Fénysebesség alól indulva nem tudsz fölé kerülni, ezt tiltja az elmélet. Vagyis információt továbbítani csak az egyelőre nemlétező tachionokkal tudnál, de akkor akár a múltba is küldhetnéd őket, ami logikai ellentmondásokhoz vezetne.

Hát ezért.

Az EPR valóban alapja lehet a kvantumszámítógépeknek, de kell hozzá egy klasszikus csatorna is, és lényegében emiatt továbbra is a fénysebesség az információtovábbítás felső határa.