A kvantumfizika miképpen értelmezi a fénysebességet?

"De ha érted az elméletet, akkor le tudod belőle vezetni, hogy ez logikai paradoxonhoz vezetne. Fénysebesség alól indulva nem tudsz fölé kerülni, ezt tiltja az elmélet."

A térhajtóművet amit már említettem nem tiltja, ez egy kiskapu. Igaz több energia kellene hozzá mint az egész Tejút összes csillaga felszabadít magfúzió formájában. Persze lehet hogy valamilyen fizikai törvény miatt lehetetlen, de jelenlegi tudásunk szerint nem tiltja semmilyen fizikai törvény.

"Vagyis információt továbbítani csak az egyelőre nemlétező tachionokkal tudnál, de akkor akár a múltba is küldhetnéd őket, ami logikai ellentmondásokhoz vezetne."

Nézzük csak mit nem tilt a rel. elmélet melynek segítségével legyőzhető a fénysebesség: tachion, térhajtűmű, Einstein-Rosen‑híd (féreglyuk).

A féreglyuk létezése a relativitás elméletből levezethető.

Továbbá időutazás félvégtelen hengerel (melyet a fénysebesség 50%-al kell forgatni) ez nem lehet elég 100 millió km hosszű henger (melyet a fénysebesség 80%-val kell forgatni) vagy gyűrű alakú feketelyuk, a hengert vagy azt a fekelyukat bizonyos irányokból megkerülve múltba a lehet jutni.

Mj.: Ha józan ész szerint ez túl fantasztikus, akkor meg kell említeni hogy a józan ész szerint a klasszikus fizika szerint kell a sebességeket összegezni, a szerint a fény sebessége attól függ hogy milyen sebességgel mozog a fényt kibocsájtó, a szerint az idő állandó azaz minden megfigyelő számára ugyanúgy telik, de a természet nem ezt választotta.

@00:16

Az emberi intiúció szerint és a hétköznapi megfigyelés szerint a klasszikus fizika a helytálló. 2 kocsi ha egymással szembe megy és összeütközik akkor a sebességük összegével csapódnak egymáshoz, ha a vonat 80-al megy és rajta egy ember 5-el megy a menetiránnyal megegyező irányba akkor a talajhoz képest az ember 85-el halad stb. Rengeteg példát lehetne felhozni.

Az elég meredek állítás hogy hétköznapi élethez relativisztikus idő használata, a különbség ilyen szinten mérhetetlenül kicsi, a mérőműszer hibája sokkal nagyobb, a zsebszámoló gép sem elég pontos hogy számolni lehessen. Magától értetődő lenne hogy egyszerűbb a klasszikus szerint (még ha nem is tudnánk róla), hétköznapi megfigyeléseink szerint. Fordítva viszont nem igaz, a klasszikusból nem következik a relativisztikus hétköznapi szinten. A mérhetetlenül kicsi idődilatáció és hosszúság-kontrakció miatt.

Ha a sebességünk a fénysebességbe tart akkor az idődilatáció mértéke egy inerciarendszerben lévő megfigyelőhöz képest a végtelenbe tart.

"zsebszámoló gép sem elég pontos hogy számolni lehessen."

Mármint a különbséget ami a kalsszikus és a rel. elmélet szerint kijön eredmény.

A fénysebesség "legyőzése" vagy az információ fénysebességnél nagyobb sebességgel történő küldése két különböző dolog. Tachionok elméletben létezhetnek, de még gyakorlatban sem tudnánk velük információt küldeni. Vagy ha mégis, akkor nem a relativitáselmélet írja le a téridőt. Továbbá az általános relativitáselméletben (ahol a térgörbítés egyáltalán szóba kerülhet) a fénysebesség nem azt a szerepet tölti be, mint a speciálisban. Gyorsuló rendszerekben nem tiltja semmi a fénynél nagyobb sebességet (lásd pl. forgó rendszerek).

A féreglyuk esetében pedig nem olyan fajta információ-továbbításról an szó, mint amit a kérdező megfogalmaz. Már ha egyáltalán tényleg lehetséges.

A Tipler-hengerre gondolsz? Tudomásom szerint Hawking megmutatta, hogy véges hengerrel nem jönnek létre zárt kauzális téridőgörbék. Végtelen hengerek pedig nem léteznek.

"A fénysebesség "legyőzése" vagy az információ fénysebességnél nagyobb sebességgel történő küldése két különböző dolog."

Ha legyőztem akkor információt is küldhetek fénynél gyorsabban -> ez nem teljesen igaz, de akkor győztem le igazán ha információt is küldhetek fénynél gyorsabban.

Ezt írtad :

"információt továbbítani csak az egyelőre nemlétező tachionokkal tudnál, de akkor akár a múltba is küldhetnéd őket, ami logikai ellentmondásokhoz vezetne."

Aztán meg ezt:

"Tachionok elméletben létezhetnek, de még gyakorlatban sem tudnánk velük információt küldeni."

Magadnak mondasz ellent.

"Továbbá az általános relativitáselméletben (ahol a térgörbítés egyáltalán szóba kerülhet) a fénysebesség nem azt a szerepet tölti be, mint a speciálisban. "

Akkor milyen szerepet tölt be?

"Gyorsuló rendszerekben nem tiltja semmi a fénynél nagyobb sebességet (lásd pl. forgó rendszerek)."

Ezt te sem gondolod komolyan.

"A Tipler-hengerre gondolsz?"

Igen.

"Tudomásom szerint Hawking megmutatta, hogy véges hengerrel nem jönnek létre zárt kauzális téridőgörbék. Végtelen hengerek pedig nem léteznek"

Én nem tudok róla, amúgy végtelen henger helyett gyűrű alakú fekete lyuk lehet.

Nem mondok ellent magamnak, neked vannak szövegértelmezési problémáid. Fénysebesség feletti információtovábbításra elvileg csak a tachionok jöhetnének szóba, de levezethető, hogy ez nem lehetséges, mert akkor ellentmondásra jutnánk. Így már világos?

Milyen szerepet tölt be? Előbb talán tanulj általános relativitáselméletet, utána kérdezgess ilyen értelmeseket. Gyorsuló rendszerekben az inerciális fénysebesség nem határsebesség. Ha találkoztál már a forgó korong problémájával (pl. Hraskó könyvében), akkor érted a dolgot.

Gyűrű alakú fekete lyuk körüli időgép: ez kb. ugyanolyan elméleti játék, mint a végtelen henger esete.

Sokan azért nem értik meg a fizikát, mert fénysebességnek hívják az univerzális téridőhányadost. Ez egy szám, ami jellemző a világegyetemünkre, de nem a fény sebessége, ez a kifejezés így csak bezavar. Csak azért lett a neve fénysebesség, mert optikai kísérletekkel igazolták a létét. De mivel a tér és az idő egy komplex rendszert alkot, nem választható úgy szét a kettő, mint ahogyan tanuljuk, (ez csak megnehezíti a gondolkodásunkat róla). Csak együtt van értelme a kettőnek.

A kvanumfizika pedig nem más, mint a képességeink határán lévő mérési pontatlanságok kvantálása egy kvázi digitális bitekkel leírhtó világgá.

De gondolj csak bele, hogy milyen pici értékekkel számolunk a kvantumfizikában. (pl. ha méretarányosan életnagyságban le akarnánk rajzolni az életünket, akkor a rajz 700.000.000.000.000 km hosszú lenne.) A lényeg, a méretarányosság. Más gondolkodásmód mentén könnyedén megérthető a relativításelmélet és a kvantumfizika ellentéte is, ami csak látszólagosan ellentmondásos.