Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Milyen konkrét érvek szólnak...

Milyen konkrét érvek szólnak az evolúció ellen?

Figyelt kérdés
Nem akarok vitát, hogy most igaz, vagy sem, csak mondjon valaki konkrét, tudományos érveket, amelyek szerinte cáfolják vagy elbizonytalanítják az evolúcióelméletet. Azzal ne jöjjön senki, hogy nem láttunk új faj születését, mert ez mese, lásd antibiotikum rezisztens mikróbák...
2008. aug. 1. 08:41
1 2 3 4 5 6
 31/54 anonim ***** válasza:
98%

"A földön az élettelen anyag egyszerűen nem keres módot a saját maga megjavítására, komplexitása nagyfokú növelésére, hanem inkább a semleges állapot vagy az állandóság elérésére törekszik."


Igen, ezért hívjuk élettelen anyagnak. Egy darab szikla nyilván csak mállani képes.


"Az idő az evolúció ellensége. "


Nem. Az élőlények éppen hogy fenntartják saját szervezetük egységét a környezeti folyamatokkal szemben. Ha ez igaz lenne, előbb-utóbb eltűnne az élet a földről, mert az "idő" megrozsdásította az állatokat. Azért ezt te sem hiszed el, ugye?


"A tehetetlenség az a minden testben megnyilvánuló törekvés, amely arra készteti a testeket, hogy mindaddig megtartsák nyugalmi állapotukat, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgásukat, amíg kívülről ható erők ennek az állapotnak a megváltoztatására nem kényszerítik őket."


A tehetetlenséget törekvésként megfogalmazni kb. olyan fokú csúsztatás, mint az evolúciót úgy leírni, hogy az élőlények törekszenek a környezetükhöz igazodni. A te példáddal élve: Egy labda nem azért nem pattan fel a földről, mert szeret ott punnyadni, hanem azért, mert nincs elég mozgási energiája, hogy legyőzze a föld tömegvonzását.


"Az élettelen anyag, amelynek nincs mozgása, energiája és élete, örökre élettelen marad, hacsak egy külső, felsőbbrendű erő nem hat rá, és nem ad neki irányt és szervezettséget. "


Ha ezt a labdát arréb fújja a szél akkor a szél most felsőbbrendű erő, ami irányt és szervezettséget adott neki? Nem. A Miller kísérletében létrejött aminosavak akkor hogyan keletkeztek? Nyilvánvalóan nem a legalacsonyabb energiaszintű állapotok, viszont mégis stabilak. Az a helyzet, hogy a kémiai energiának is vannak helyi minimumai. Egy fehérje nyilván rengeteg fölös energiát tartalmaz kémiai kötések formájában az őt alkotó szén, oxigén, nitrogén és kén elemi formáihoz képest, de az ő kötései állandóak. Ha nem így lenne, egy darab fa magától meggyulladna. Külső energiabefektetés nélkül nem nyerhető belőle energia. Ha a fenti labdát felvisszük egy hegy oldalába és letesszük egy kis mélyedésbe, akkor sokkal több helyzeti energiája lesz, mint a tengerszinten. Mégsem mozdul meg. Miért?


Egyébként régi hiba, hogy úgy képzeljük el az ősi földet, mint ahol nem volt semmilyen energiaforrás. A fény, különösen ibolyántúli sugarak rengeteg vegyi reakciót képesek elindítani (Pl. egy fénykép is így készül.). Volt energiája a földnek, léteztek vulkánok, hőenergia, forró víz, miegymás. A természetes izotópok ekkor még sokkal erősebben sugároztak, ráadásul léteztek ekkor még bizonyosan természetes atomerőművek, amelyek a legkülönbözőbb sugárzásokat szolgáltathatták. Léteztek villámok, hullámzott a tenger, fújt a szél. Rengeteg energiaforrásból meríthetett az éppen kialakuló élet. Márpedig energiabefektetéssel bizony az élettelen anyag is elmozdulhat a legalacsonyabb energiaszintű állapotból, mint ahogy ez Miller kísérlete is bizonyítja.


Az 1962 -es idézetből csak egy sort emelnék ki:

"Így tehát elképzelhetetlen, hogy élet nélkül valaha is szerves vegyület jöjjön létre. "


Szóval akkor, amikor a gyárban ecetsavat állítanak elő, az elképzelhetetlen? Akkor Miller kísérlete során sem aminosavak keletkeztek?



Amúgy az élet eredetéről már írtam, hogy rejtélyes. Elméletek, agyalgások léteznek, de nem hiszem, hogy valaha is bárki bizonyíthatna bármit. Ha holnap készítenék egy RNS molekulát, amelyik képes lemásolni saját magát, arra lehetne mondani, hogy oké, ezt tudja, de mi a bizonyíték rá, hogy innen indult az élet? Semmi. Ha készítenék kettős lipid membránnal határolt cseppecskéket, akkor is meg lehetne kérdezni, hogy ez szép, de mi bizonyítja, hogy a földön is így történt. Semmi. Ha lépésről-lépésre végigmennék a folyamaton, és a szükséges alapanyagokból létrehoznék egy nagyon egyszerű baktériumot, akkor is fennállna a kérdés, hogy jó, de mi bizonyítja, hogy a földön is így történt? Semmi. (Ráadásul itt nem lehetne kikerülni az intelligens tervezés vádját, mert mégsem hiszem, hogy a kísérletet egymilliárd éven át folytatnám, csak belenyúlnék itt-ott, az általam kívánt irányba terelve a folyamatokat.)

2008. aug. 5. 11:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 32/54 anonim ***** válasza:
98%

[link]


Evolúció működés közben. Ha megjelenik egy új tápanyag, előbb-utóbb valami meg is eszi.

2008. aug. 5. 13:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 33/54 anonim ***** válasza:
72%

A vasoxid és a cellulóz új tápanyag?

Én nem tudom, ezért kérdezem.


Miller kisérletével kapcs.-ban majd még kérdezek.

2008. aug. 5. 21:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 34/54 anonim ***** válasza:
98%
Nem igazán új, valószínűleg valamilyen faanyagot korhasztó gomba települt át a kazettákra is. Viszont az belátható, hogy szelekciós nyomás nem nehezedett rá. Egyszerűen megjelent egy olyan tápanyag, ami eddig nem volt ebben a formában és rögtön (30 év alatt) lett egy olyan szervezet, amelyik hasznosítani tudja. Nyilván nem sokban különbözik az erdőben élő rokonaitól, de ha elég ideig tenyészhet kazettákon, akár új fajjá is válhat.
2008. aug. 6. 07:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 35/54 anonim ***** válasza:
73%

Miller kísérlete


Stanley Miller célja az volt, hogy kísérleti úton igazolja, hogy az aminosavak, a fehérjék építőkövei, létrejöhettek "véletlenül" az élettelen Földön, sok milliárd évvel ezelőtt.


Kísérletében Miller olyan gázkeveréket használt, amilyen feltételezése szerint az ősi Földön létezett (bár feltételezése később a valóságtól teljesen elrugaszkodottnak bizonyult), és amely ammóniából, metánból, hidrogénből és vízgőzből állt. Mivel ezek a gázok természetes körülmények között nem lépnek egymással reakcióba, ő energiát közölt ezzel a keverékkel. Feltételezve, hogy az ősi légkörben az energia a villámokból származott, mesterséges elektromos forrást alkalmazott.

Miller 100 fokon forralta ezt a gázkeveréket egy hétig, és elektromosságot vezetett bele. Az egy hét leteltével megvizsgálta a tartály alján keletkezett üledéket, és megállapította, hogy a fehérjék alapeleméül szolgáló 20 aminosavból három megtalálható benne.


Ez a kísérlet hatalmas izgalmat keltett az evolucionisták soraiban, és kiemelkedő sikerként könyvelték el. A megrészegült boldogság pillanataiban ilyen szalagcímek születtek: "Miller életet teremt". Pedig a Miller által létrehozott molekulák csak élettelen molekulák voltak.

A kísérlet által bátorított evolucionisták újabb forgatókönyveket gyártottak. Sietős elméletek születtek az aminosavak utáni lépcsőkről. Állítólag a későbbiek során az aminosavak a megfelelő sorrendben kapcsolódva fehérjeláncokat alkottak. A véletlenszerűen létrejött fehérjék közül néhányan sejthártya-szerű képződménnyé rendezték magukat, amelyek "valahogyan" életre keltek, és élő sejteket alkottak. Idővel a sejtek egyesültek és élőlények lettek belőlük. Azonban Miller kísérlete igencsak megtévesztő volt, és azóta már számos szempontból hamisnak bizonyult.


Miller kísérlete nem más, mint megtévesztés

Miller kísérlete azt volt hivatva bizonyítani, hogy az aminosavak létrejöhettek primitív földi körülmények között, de számos ponton nem felel meg a valóságnak. Ezek a következők:

1- A "hideg csapdának" nevezett mechanizmus segítségével Miller izolálta az aminosavakat a környezetüktől, miután létrejöttek. Ha nem tett volna így, a környezet tulajdonságai, amelyben létrejöttek, azonnal elpusztította volna az aminosavakat.

Kétségtelen, hogy az izolációnak ez a tudatos mechanizmusa nem létezett primitív földi körülmények között. E nélkül viszont akár egyetlen létrejött aminosav is azonnal felbomlott volna. Richard Bliss kémikus így fejezte ki ezt az ellentmondást: "Bizonyos, hogy a hidegcsapda nélkül az áramforrás elpusztította volna a létrejött vegyületeket."


És valóban, Miller a korábbi kísérletekben, amikor nem használta a hidegcsapdát, nem tudott aminosavakat létrehozni ugyanazokból az anyagokból.

2- A Miller által szimulált primitív légkör egyáltalán nem volt reális. Az 1980-as évekre a kutatók már egyetértettek abban, hogy a primitív földi légkör nitrogént és szén-dioxidot tartalmazott metán és ammónia helyett. Hosszas hallgatás után maga Miller is bevallotta, hogy az általa használt gázkeverék nem volt realisztikus.


Akkor pedig miért ragaszkodott hozzá Miller, hogy ezeket a gázokat használja? A válasz egyszerű: ammónia nélkül nem lehetett aminosavakat szintetizálni. Kevin McKean így ír erről a Discover magazinban publikált cikkében:

Miller és Urey metán és ammónia keverékével próbálta imitálni az ősi földi légkört. Szerintük a Föld fém, kő és jég teljesen homogén keveréke volt. A legújabb tanulmányok azonban egyetértenek abban, hogy azokban az időkben a Föld nagyon forró volt, és olvadt nikkel és vas keverékéből állt. Ezért az atmoszféra nagyrészt nitrogén (N 2), szén-dioxid (CO 2) és vízgőz (H 2O) keverékéből kellett, hogy álljon. Ezek azonban nem annyira megfelelők a szerves molekulák szintetizálásához.3


J. P. Ferris és C. T. Chen amerikai tudósok megismételték Stanley Miller kísérletét olyan atmoszferikus közegben, amely szén-dioxidot, hidrogént, nitrogént és vízgőzt tartalmazott, és egyetlen aminosav-molekulát sem sikerült szintetizálniuk.4

3- A Miller kísérletét érvénytelenítő másik pont az, hogy az aminosavak feltételezett kialakulásának idején elég oxigén volt a légkörben ahhoz, hogy elpusztítsa őket. Ezt a tényt, amit Miller teljesen figyelmen kívül hagyott, a 3,5 milliárd éves kőzetrétegekben talált oxidálódott vas és uránium bizonyítja.


Más eredmények is igazolják, hogy ebben az időben sokkal nagyobb volt az oxigén mennyisége, mint azt eredetileg feltételezték. És a kutatások szerint akkoriban a Földet érő ultraibolya sugárzás tízezerszerese volt az evolucionisták által feltételezett értéknek. Az intenzív ultraibolya sugárzás pedig elkerülhetetlenül felszabadított oxigént a légkörbe azáltal, hogy felbontotta a vízpárát és a szén-dioxidot.


Ezek a körülmények teljesen ellentmondanak Miller kísérletének, amelyben az oxigént teljesen kihagyta a számításból. Ha oxigént is használtak volna a kísérletben, akkor a metán felbomlott volna szén-dioxidra és vízre, az ammónia pedig nitrogénre és vízre. Másrészt viszont olyan környezetben, ahol nincs oxigén, nem lehet ózonréteg sem, akkor pedig az aminosavakat azonnal elpusztította volna az intenzív ultraibolya sugárzás. Más szavakkal, akár volt oxigén az ősi légkörben, akár nem, a környezet mindenképpen pusztító volt az aminosavak szempontjából.


4- Miller kísérletének végére sok olyan szerves sav is szintetizálódott, amelyek pusztító hatásúak minden élő dologra nézve. Ha az aminosavakat nem távolítja el azonnal ebből a közegből, elkerülhetetlenül megkezdődött volna lebomlásuk, vagy kémiai reakciók útján más anyagokká való átalakulásuk. Továbbá a kísérlet végére számos jobbkezes aminosav is szintetizálódott.6Ezeknek a létezése önmagában cáfolta az elméletet, mivel a jobbkezes aminosavak nem képesek részt venni az élő szervezetek felépítésében. Vagyis a körülmények, amelyek között Miller kísérletében aminosavak szintetizálódtak, nem voltak alkalmasak az életre. A közeg valójában savas keverékké változott, amely elpusztította és oxidálta a létrejött hasznos molekulákat.

Mindezek a pontok egyetlen konkrét valóságra mutatnak: Miller kísérletéről nem állíthatjuk, hogy bebizonyította, hogy élőlények jöhettek létre primitív földi körülmények között.


Az egész kísérlet nem más, mint célzott és ellenőrzött laboratóriumi kísérlet aminosavak előállítására. A felhasznált gázok típusát és mennyiségét szándékosan úgy határozták meg, hogy ideális közeget biztosítson az aminosavak létrejöttéhez. A rendszerrel közölt energia nem volt sem túl sok, sem túl kevés, hanem pontosan úgy határozták meg, hogy előidézze a kívánt reakciókat. A kísérleti berendezést teljesen elkülönítették, hogy ne szivároghasson be semmiféle káros vagy az aminosavak szintézisét gátló anyag - márpedig ilyenek bizonnyal bőven előfordultak a primitív földi légkörben. De a kísérletből kihagyták az ősi földi légkör minden olyan összetevőjét, amely esetleg

megváltoztathatta volna a reakció kimenetelét. Ezek közül csak egy az oxigén, ami az oxidáció miatt megelőzte volna az aminosavak létrejöttét. És a létrejött aminosavak még ideális, laboratóriumi körülmények között sem maradhattak volna meg a hidegcsapda nélkül.


Voltaképpen ezzel a kísérlettel az evolucionisták saját maguk cáfolták meg az evolúciót, mert ha a kísérlet bármit is bizonyít, akkor az, hogy aminosavak csak ellenőrzött laboratóriumi körülmények között szintetizálhatók, ahol minden egyes feltételt tudatosan teremtettek meg és mérlegeltek. Vagyis az életet létrehozó erő nem lehet véletlenszerű, hanem csak tudatos teremtés.


A legfrissebb evolucionista források vitatják Miller kísérletét

Miller kísérletét ma már az evolucionisták is teljesen figyelmen kívül hagyják. A neves evolucionista tudományos folyóirat, az Earth, a következőket írta:


"A geológusok úgy gondolják, hogy az ősi földi atmoszféra nagyrészt szén-dioxidból és nitrogénból áll, olyan gázokból, amelyek kevésbé reakcióképesek, mint az 1953-as kísérletben használtak. És még ha Miller atmoszférája létezhetett volna, hogyan lehet rávenni az egyszerű molekulákat, például az aminosavakat arra, hogy a szükséges kémiai változásokon átmenve bonyolultabb vegyületekké vagy polimerekké, például proteinekké alakuljanak át? Maga Miller égnek emeli a kezét erre a kérdésre: 'Komoly probléma', sóhajt gondterhelten, 'Hogyan lehet polimereket csinálni? Nem is olyan egyszerű dolog.'"


Mint láthatjuk, maga Miller is elfogadta, hogy kísérlete semmiféle kérdésre nem válaszol az élet keletkezésével kapcsolatban. Az a tény, hogy evolucionista tudósaink oly lelkesen fogadják ezt a kísérletet, csak még inkább rávilágít az evolúciós elmélet nyomorúságos helyzetére, és támogatóinak szorultságára.


A National Geographic 1998 márciusi számában "Az élet megjelenése a Földön" című cikk a következőket írta a témáról:

"Számos tudós tudja ma már, hogy a korai földi atmoszféra különbözött a Miller kísérletében használt gázkeveréktől. Feltételezik, hogy szén-dioxidból és nitrogénből állt, nem pedig hidrogénből, metánból és ammóniából."


Ez pedig rossz hír a kémikusok számára. A szén-dioxiddal és nitrogénnel folytatott kíséreltekben egészen kevés mennyiségű szerves anyagot kaptak - mintha egyetlen csepp ételfestéket oldanának fel egy úszómedencében. A tudósok nehezen tudják elképzelni, hogy ennyire híg levesből bármiféle élet is kialakulhatott volna.

2008. aug. 7. 23:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 36/54 anonim ***** válasza:
75%

Ez egy nagyon jó bejegyzés, bár nem eredeti ( [link] én pedig eddig mindig saját kútfőből írtam. Ez a kis írásmű szépen megjeleníti az evolúciótagadás minden egyes hibáját és azokat a módszereket, amelyekkel ezeket a minden bizonyíték nélküli elméleteket megpróbálják hihetővé varázsolni.


"Stanley Miller célja az volt, hogy kísérleti úton igazolja, hogy az aminosavak, a fehérjék építőkövei, létrejöhettek "véletlenül" az élettelen Földön, sok milliárd évvel ezelőtt."


Ez egy nagyon fontos mondat. Ugyanis tökéletesen leírja a kísérlet célját. Nem többet, nem kevesebbet.


"olyan gázkeveréket használt, amilyen feltételezése szerint az ősi Földön létezett (bár feltételezése később a valóságtól teljesen elrugaszkodottnak bizonyult)"


Miller az akkori tudása alapján indult el. Egyszerűen egy gázkeveréket használt. A kísérlet célja nem az ősi Föld légkörének minél pontosabb modellezése volt, hanem annak bizonyítása, hogy bonyolult zerves vegyületek, például aminosavak élet nélkül is létrejöhetnek.


Amit innentől kezdve ebbe a kísérletbe beleláttak, az tényleg sajnálatos, de Millernek semmi köze sincs hozzá.


"Miller életet teremt".


Ez természetesen marhaság, de nyilván azért is idézed. Viszont nem is Miller híresztelte, hogy ő életet teremt, hanem felteszem valamilyen félművelt "tudományos újságíró". Azt már kifejtettem, hogy az élet keletkezéséről csak elméleteink vannak, itt is felhozol néhány elméletet, amit vagy elfogadnak, vagy nem, én például ebben a sarkított formájukban nem értek velük egyet, de ez mindegy is.


1.) Miller kísérlete során szerves vegyületeket remélt előállítani. Lehet vitatkozni a kísérleti elrendezésen, de a lényeg változatlan: Sikerült aminosavakat előállítania élő szervezetek nélkül. Egyébként a kísérlet sok másban sem hasonlított az ősi földre: Csak néhány egyszerűbb vegyület volt a lombikban, nem tett bele különböző pórusméretű üledékes kőzeteket, amelyek katalizátorként működhettek volna, nem tett hozzá néhány ezer különböző ásványt, amely az ősi földön jelen volt, nem világította meg ibolyántúli fénnyel, nem lögybölte a lombikot, pedig az ősi földön biztosan volt szél, hullámok és ár-apály, sőt az ősi földön nem is elektródákból csapkodtak a villámok és nem is üvegedényben forralták az ősi óceánt, gázégővel. A kísérlet minden egyes elemébe bele lehetne kapaszkodni és rámutatni, hogy az ősi földön ez bizony nem úgy volt. Tényleg. Sőt, egy külön trükköt is be kellett vetnie, hogy kimutathatóvá tegye a keletkező vegyületeket, de ez a kísérlet célján és eredményén nem változtat: Élettelen folyamatok során is sikerült bonyolult szerves vegyületeket előállítania. Ezt pedig tagadhatatlan tény.


"Bizonyos, hogy a hidegcsapda nélkül az áramforrás elpusztította volna a létrejött vegyületeket."


Ehhez azt kellene feltételezni, hogy az ősi földön egy villámcsapás évezredekig tartott és folyton ugyanoda irányult. Ha egy villám becsap, néhány ezredmásodpercig gyakorol hatást a területre, utána vége. Ezt Miller nyilván nem tehette meg a kis literes lombikjában, ezért kényszerült elválasztani a keletkezett anyagokat az áramforrástól. Az ősi földön valószínűleg ha becsapott egy villám, a keletkezett anyagok ott maradtak nyugodtan, az "áramforrástól" nem zavartatva, így hidegcsapdás elválasztásra sem volt szükség.


2.) "A Miller által szimulált primitív légkör egyáltalán nem volt reális."


Ezt már fentebb kifejtettem, a kísérlet célja nem is az ősi föld légkörének modellezése volt, hanem szerves anyagok előállítása élőlények nélkül. Ha jól vettem ki, ezt azért te sem tagadod.

Ennyi erővel mondhatjuk azt is, hogy a részecskefizika egyetlen eredménye sem valós, hiszen nagyobbrészt gyorsítókban kísérleteznek, ami pedig nem modellezi hűen a természetes állapotot. Miért ez a különbség? Talán mert a Biblia nem írt semmit sem a protonokról? Ha a Bibliában benne lenne, hogy az anyag oszthatatlanul apró részecskékből áll, akkor most arról vitatkoznánk, hogy a részecskegyorsítókban mennyire természetesek a körülmények?


"A legújabb tanulmányok azonban egyetértenek abban, hogy azokban az időkben a Föld nagyon forró volt, és olvadt nikkel és vas keverékéből állt. "


Akkor megkérdezném tisztelettel, hogy az erre a földre teremtett élőlények vajon miből éltek az olvadt nikkel és vas keverékén? Valószínűleg sütötte volna Ádám és Éva talpát, nem?


"J. P. Ferris és C. T. Chen amerikai tudósok megismételték Stanley Miller kísérletét olyan atmoszferikus közegben, amely szén-dioxidot, hidrogént, nitrogént és vízgőzt tartalmazott, és egyetlen aminosav-molekulát sem sikerült szintetizálniuk."


Sajnos itt egy fontos szakmai kérdés elsikkad: Nevezetesen az eredménytelen kísérlet eredménytelensége sok ezer okra vezethető vissza. Biztosan legalább még ezer olyan gázkeverék létezik, amelyből nem lehet ezen körülmények között aminosavakat előállítani, sőt nyilván sok százféleképpen össze lehet még rakni a kísérletet Miller keverékével is úgy, hogy ne működjön.


Az ősi föld légkörét egyébként elég nehéz leírni így egy szóval, ugyanis az egész földről beszélünk, majd egymilliárd éves időtartam során. Ha a mai föld légkörét akarnád leírni mit mondanál? Itt Szegeden, nitrogé-oxigén-szén-dioxid, egyéb gázok. Egy pöcegödörben? Egy vulkán kürtőjében? Eg tó mélyén? Egy mélytengeri hőforrásnál? (Mert ugye mi van, ha az élet az óceán mélyénalakult ki? Vagy egy barlangban?)


3.) "A Miller kísérletét érvénytelenítő másik pont az, hogy az aminosavak feltételezett kialakulásának idején elég oxigén volt a légkörben ahhoz, hogy elpusztítsa őket."


Mármint miért is érvényteleníti a kísérletét? A kísérlet célja az volt, hogy élettelen folyamatok során bonyolult szerves vegyületeket állítson elő. Ez sikerült. Az, hogy tíz év óta mit gondolunk az ősi föld légköréről, amely elgondolásunk még nyugodtan változhat, semmit sem számít a kísérlet eredményében. Egyébként itt már többen felvetették, hogy az élet csak olyan százezer éves, mert akkor teremtette Isten? Akkor hogyan létezhetnek egyáltalán hárommilliárd éves kőzetek?


"Másrészt viszont olyan környezetben, ahol nincs oxigén, nem lehet ózonréteg sem, akkor pedig az aminosavakat azonnal elpusztította volna az intenzív ultraibolya sugárzás. "


Azért, mert most a szárazföldön élünk, attól még az élet minden bizonnyal a tengerben alakult ki. Márpedig a víz ugyanúgy véd az ibolyántúli sugaraktól, mint az ózonréteg.


"Más szavakkal, akár volt oxigén az ősi légkörben, akár nem, a környezet mindenképpen pusztító volt az aminosavak szempontjából."


Azért ez egy elég bátor kijelentés így. Mint említettem, oxigén vagy volt vagy nem. Ha például nem volt, akkor nem roncsolhatta szét a keletkező aminosavakat, viszont az ibolyántúli sugaraktól elég jól védte őket az óceán.



4.) "Miller kísérletének végére sok olyan szerves sav is szintetizálódott, amelyek pusztító hatásúak minden élő

dologra nézve."


"Ha az aminosavakat nem távolítja el azonnal ebből a közegből, elkerülhetetlenül megkezdődött volna lebomlásuk, vagy kémiai reakciók útján más anyagokká való átalakulásuk."


És? A kísérlet célját nem befolyásolják. Szervetlen anyagokból egyszerű élettelen folymatokkal bonyolult szerves anyagok. Már leírtam.


"Továbbá a kísérlet végére számos jobbkezes aminosav is szintetizálódott.6Ezeknek a létezése önmagában cáfolta az elméletet, mivel a jobbkezes aminosavak nem képesek részt venni az élő szervezetek felépítésében. "


Ez azért nagyon durva csúsztatás. A földi élőlények valóban "balkezes" aminosavakból épülnek fel. Ez tény. Viszont igazából semmi sem szól az ellen, hogy "jobbkezes" aminosavakból is ugyanígy felépülhetnének. (Néhány baktérium sejtfala kis mennyiségben tartalmaz is ellenkező kiralitású aminosavakat.) Valószínűleg ez egy véletlen folyamat eredménye, az első élőlények a "balkezes" aminosavakból jöttek létre, onnan pedig nem változtattak. Ez miért cáfolja az elméletet? Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy a földigiliszta nem táplálkozhat, mert homokot is nyel, amit pedig nem képes megemészteni. Nyilván egyenlő arányban alakult ki erdetileg mindkét féle aminosavból, aztán az egyik fajtát építették be az első élőlények, utána pedig nem változtattak. A többivel pedig nem foglalkoztak. Ez miért akkora csapás az elméletre?

(Amúgy milyen elméletre? Itt egy kísérlet eredményét vitatjuk meg.)


"Vagyis a körülmények, amelyek között Miller kísérletében aminosavak szintetizálódtak, nem voltak alkalmasak az életre."


Nem is ez volt a véljuk. Ebben az esetben például senki sem tételezi fel, hogy az első élőlények egy villámban éltek volna. Egyszerűen a reakció termékeit használták fel.


"Miller kísérletéről nem állíthatjuk, hogy bebizonyította, hogy élőlények jöhettek létre primitív földi körülmények között. "


Valóban. Annyit állított, hogy élettelen folyamatok során is létrejöhetnek bonyolult szerves vegyületek. Ezt pedig bizonyította. Mondta valaha Miller, hogy ő megtalálta az élet kulcsát? Hogy pontosan így keletkeztek az élőlények?


"A felhasznált gázok típusát és mennyiségét szándékosan úgy határozták meg, hogy ideális közeget biztosítson az aminosavak létrejöttéhez."


Ez már csak azért sem igaz, mert a kísérlet kezdetekor halvány fogalmus sem volt róla, mik is ezek a körülmények.


"A kísérleti berendezést teljesen elkülönítették, hogy ne szivároghasson be semmiféle káros vagy az aminosavak szintézisét gátló anyag - márpedig ilyenek bizonnyal bőven előfordultak a primitív földi légkörben."


Az elkülönítés azért szükséges ilyen esetekben, mert a környező világ bizony teli van élettel. Ha pedig akárcsak egy bőrdarabka is bejut a lombikba, azonnal megjelenik mind a húsz aminosav. Hűha, ez ám a sikeres kísérlet! Ilyen estekben a rendszer külvilágtól elzárása alapfeltétele a hihető eredménynek. Amúgy a jelelegi Föld eléggé másképpe néz ki, mint az ősi, nem tudom, mit gondolsz erről, mennyire lenne hiteles ugyanez a kísérlet az intézet udvarán két nyitott fazékban forralva a levet?


"De a kísérletből kihagyták az ősi földi légkör minden olyan összetevőjét, amely esetleg

megváltoztathatta volna a reakció kimenetelét."


Ezek szerint pontos, ráadásul bizonyítékokkal gazdagon alátámasztott elméleted van az ősi föld légkörének pontos összetételéről. Írd meg, ebből egy tök jó cikk lenne a Nature -ben!


"Voltaképpen ezzel a kísérlettel az evolucionisták saját maguk cáfolták meg az evolúciót, mert ha a kísérlet bármit is bizonyít, akkor az, hogy aminosavak csak ellenőrzött laboratóriumi körülmények között szintetizálhatók, ahol minden egyes feltételt tudatosan teremtettek meg és mérlegeltek."


A tuatos mérlegelés ebben az esetben a hasraütéses alapú próbálgatást jelentette valószínűleg, amíg nem sikerült. Azért ez messze van az intelligens tervezéstől.


"És még ha Miller atmoszférája létezhetett volna, hogyan lehet rávenni az egyszerű molekulákat, például az aminosavakat arra, hogy a szükséges kémiai változásokon átmenve bonyolultabb vegyületekké vagy polimerekké, például proteinekké alakuljanak át?"


Könyörgöm nem ez volt a kérdés! Már leírtam.


"Mint láthatjuk, maga Miller is elfogadta, hogy kísérlete semmiféle kérdésre nem válaszol az élet keletkezésével kapcsolatban. "


De Miller nem is az élet keletkezését vizsgálta. Egyszerűen arra keresett választ, lehettek -e az élettlen földön bonyolult szerves vegyületek? Igen, lehettek.


"J. P. Ferris és C. T. Chen amerikai tudósok megismételték Stanley Miller kísérletét olyan atmoszferikus közegben, amely szén-dioxidot, hidrogént, nitrogént és vízgőzt tartalmazott, és egyetlen aminosav-molekulát sem sikerült szintetizálniuk."


"A szén-dioxiddal és nitrogénnel folytatott kíséreltekben egészen kevés mennyiségű szerves anyagot kaptak - mintha egyetlen csepp ételfestéket oldanának fel egy úszómedencében."


Akkor most kaptak, vagy nem kaptak aminosavakat? Jó lenne eldönteni.



Ez a kis szöszenet annyiban emlékeztet az összes evolúciótagadó cikkre, hogy féligazságokkal, lényegtelen kérdések mélységi boncolásával és önmaguknak is néha ellentmondó állításokkal próbálkozik, ráadásul egy belemagyarázott, csak általa kitalált elméletet cáfol.


Egyébként egy fontos kérdés megválaszolatlan maradt: Meteorokban üstökösökben is találtak bonyolult szerves vegyületeekt, aminosavakat. Ha mindezen fent leírt folyamatok lehetetlenek, hogyan kerültek oda?

2008. aug. 8. 10:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 37/54 anonim ***** válasza:
62%

Elnézésed kérem az önállótlanságomért, de az nekem nem megy, ami neked a kisujjadban van.


Hogyan néz ki egy aminósav? Már azon 20 közül valamelyik, ami az élethez kell?

A többi kb. 80-90 mire való?

Bocsi, ha ezek elemi kérdések, de hát elemi kérdésekről beszélünk.


Nem akarom belinkelni az a részt, ami szintén ebből a könyvből származik, és az óceánokban kialakult élet lehetetlenségéről magyaráz, de lehet, te ennélkül is tudsz részleteket erről a feltevésről, ellenvéleményekről.


Általában azt állítjátok, hogy az élet spontán jött létre a tengerekben, jóllehet a vizes közeg nem segíti elő a szükséges kémiai reakciókat.


Bocs, ez is egy idézet, de nem hiszem, hogy ez neked meg lenne. Interneten sincs fennt, legalábbis nem tudok róla.


"A kémikus Richard Dickerson ennek alapján ezt mondja: „Nehéz elképzelni, hogyan mehetett végbe a polimerizáció [kis molekulák nagyobb láncba való összekapcsolódása] az ősóceán vizes közegében, amikor a víz jelenléte inkább a depolimerizációnak [a nagy molekulák egyszerűbb molekulává való leépülésének] kedvez, mint a polimerizációnak.” A biokémikus George Wald csatlakozott ehhez a nézethez: „A spontán szétesés sokkal valószínűbb és sokkal gyorsabban bekövetkezik, mint a spontán szintézis.” Ez azt jelenti, hogy az „ősleves” felszaporodására nem volt lehetőség. Wald úgy gondolja, hogy ez „a legmakacsabb probléma, amivel az [evolucionistáknak] szembe kell nézniük”."


De a jobb és balkezes aminósavakból véletlen kialakuló csak balkezes probléma, is jelentős gond, nem?

2008. aug. 8. 15:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 38/54 anonim ***** válasza:
82%

Aminosavakról:

[link]


Ami itt fontos: Egy aminosav az egy négy kovalens kötés kilakítására képes központi szénatom, amellyel egy amino (-NH2) és egy karboxi (-COOH) csoport alkot kovalens kötést. A maradék két vegyérték egyikét egy hidrogén foglalja el, a másikat pedig az egyes aminosavaknál különböző oldallánc. A szén négy kovalens kötése arányosan oszlik el, így a központi szénatom úgy néz ki, mint egy háromszög alapú gúla, vagy egy vassulyom.


Ha a hidrogénatomot fölfelé állítod, és egy vízszintes tükröt teszel alá, azt tapasztalod, hogy a térbeli modelled tükörképe nem hozható fedésbe az eredeti molekulával (Például mint a jobb és a bal lábas cipők.). Ezt a két változatot nevezzük L és D aminosavaknak, illetve az előzőekben általad "jobbkezesnek" és "balkezesnek" nevezett aminosavaknak.


Az aminosavak egymással peptidhötéssel képesek kapcsolódni, vízkilépéssel, úgy, hogy egy karboxi csoport kovalens kötést alkot egy aminocsoporttal. Így, mivel minden egyes aminosavnak van ezekből egy-egy, tetszőleges hosszúságú, el nem ágazó láncok alakíthatóak ki belőlük. Ezeket nevezzük peptideknek, illetve a hosszabbakat fehérjéknek. Az egyes aminosavak csak a negyedik vegyértékükhöz kapcsolódó oldalláncok szerkezetében különböznek egymástól.


Az élethez mind a húsz genetikailag kódolt aminosav kell, ezekből épülnek fel a fehérjék.


A többi aminosav általában másodlagos kémiai módosítások során keletkezik, és nagyon különböző szerepet játszanak, nem is lehet róluk összefoglalóan írni, csak néhány példa: A sejten belüli jelátviteli folyamatokban fontos szerepet játszik a foszforilálás, amikor egy fehérjetermészetű enzim szervetlen foszfátcsoportot köt kovalensen egy másik fehérje szerin, tirozin vagy treonin aminosavjára. Ez általában megváltoztatja a fehérje szerkezetét és ezzel működését is.


Ha ellenvéleményt akarsz hallani, előbb jó lenne kifejteni a véleményt. Azért ne én keressek már érveket az evolúció ellen, ha hiszek benne!


"Általában azt állítjátok, hogy az élet spontán jött létre a tengerekben, jóllehet a vizes közeg nem segíti elő a szükséges kémiai reakciókat."


De. A földi élet egyik általános jellemzője, hogy szinte minden biokémiai folyamat vizes oldatban játszódik le. (Az élőlények testtömegének igen magas százaléka víz.) A sejtjeidben is így történik minden, ezért olyan veszélyes a szomjazás. Ezért keresnek a NASA kutatói mindenhol vizet a naprendszerben és azon kívül is. Nem túl nagy bakugrás ebben a gondolatmenetben, ha feltételezzük, hogy a földi élet vízben alakult ki.


Az idézet jó, sajnos azt kell mondanom, hogy teljesen helytálló. Külső energiaközlés nélkül a biopolimerek, fehérjék, nukleinsavak valóban inkább lebomlani szeretnek, mint felépülni. Ez tényleg az egész kérdés legnagyobb hibája és sajnos semmilyen ésszerű magyarázatot sem tudok rá adni. Azt azért érdemes megemlíteni, hogy az élő szervezetek kémiai energiából fedezik ennek a folyamatnak az energiaszükségletét, tehát nem lehetetlen, hogy valamilyen segítő szerves molekula szolgáltatta a láncok felépüléséhez szükséges energiát. Ezek a folyamatok gépekben is működnek, mivel nukleinsavláncokat és aminosavláncokat is képesek vagyunk mesterségesen létrehozni, tehát maga a folyamat lehetséges élő szervezetek nélkül is, de itt beleütközünk az alapvetésbe: Ha kitalálok egy biopolimerek létrehozására energiát adó vegyületet, ami ráadásul valamilyen más, vulkáni tevékenység, ibolyántúli fény, vagy akármi hatására létrejövő vegyülettel "újratölthető", tehát kémiai energiát képes felvenni, akkor is feltehetjük a kérdést: Mi bizonyítja, hogy az ősi földön így történt? Semmi.


"De a jobb és balkezes aminósavakból véletlen kialakuló csak balkezes probléma, is jelentős gond, nem?"


Egyáltalán nem gond. Az ősi élet valamiért az egyiket használta fel. Talán, mert az ő egyszerű fehérjéi azokkal működtek éppen, vagy mert ott és akkor épp azok voltak többségben, vagy akármiért. (Kémiai folyamatok sem mindig egyenlő arányban termelnek különböző kiralitású vegyületeket, a két forma egyensúlya sokszor eltolódik.) Innentől kezdve pedig ha véletlenszerűen épülnének be az aminosavak, egyetlen fehérje sem lenne képes felvenni a szokásos térszerkezetét. Miután a földön jelenleg fellelhető aminosavak túlnyomó többségét (egészét) élőlények termelték, nyilván csak olyat termelnek, amelyet fel is tudnak használni. Ha pedig mindkét kiralitású aminosavat tervezetten akarnák beépíteni, kétszer ennyi különféle genetikai kód kellene. (Ami nyugodtan beleférne, ugyanis egy aminosavat három bázis határoz meg, ami mégiscsak 64 féle lehetséges tripletet tesz lehetővé, amibe beleférne nyugodtan 40 különböző aminosav is.)


Tehát ha az első élőlények csak az egyik kiralitású aminosavakat használták, akármiért is, onnantól kezdve tiszta sor, hogy miért maradt így, az azóta született fehérjéket élőlények termelték, nyilván maguknak. (Ez is például a földi élet egységét bizonyítja. Miért ne teremtett volna Isten ellenkező kiralitású aminosavakból is élőlényeket? Csak úgy próbaképpen?)


A problémát pedig nem értem. Ha az előző, cipős példánál maradunk: Van egy féllábú ember, aki elé kiborítanak egy raklap jobb- és ballábas cipőt. A ballábasok jelenléte semmiben sem gátolja őt abban, hogy az egyedül meglévő jobb lábára cipőt húzzon, bár tény, hogy semmire sem használja a ballábasokat. Ugyanez a bajom a Miller kísérlet elleni érvvel: Attól hogy L és D aminosavak is keletkeznek, még nem kötelező mindkettőt felhasználni a születő életnek, nyugodtan beépítheti csak az egyiket, a többit pedig lesz@rja, ez őt semmiben sem gátolja, vagy mérgezi, így a jelenlétük ne is teszi lehetetlenné az élet kialakulását.

2008. aug. 8. 20:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 39/54 anonim válasza:
34%

Az evolúció nem tudományos, hanem vallási jellegű.

Lásd:Ruff Tibor filozófus:

Azt, hogy az evolúció nem felel meg a tudományos elmélet kritériumainak, már a kommunizmus utolsó éveiben is tényként tanították az ELTE filozófia szakán logikából és tudományelméletből. Egyrészt, mert logikailag nem zárt, vagyis nem ellentmondásmentes, másrészt mert kísérletileg vagy tapasztalatilag nem igazolható. A logikai ellentmondás a fajok közti átugrásnál jelentkezik. Faj az, amelyhez tartozó egyedek továbbszaporodni képes egyedeket hozhatnak létre. Új faj létrejöttéhez olyan genetikai ugrásra lenne szükség, melynek során egyszerre legalább két egyed születik ugyanazzal a génhibával, hogy egymással szaporodóképes maradjon, felmenőik fajával viszont már nem. Ez abszurd módon valószínűtlen, illogikus és soha kísérletben vagy természetben meg nem tapasztalt esemény. Tehát az evolúcióelmélet legalapvetőbb eleme sem racionálisan, sem empirikusan nem igazolható: vagyis nem tudományos, hanem vallási jellegű.

2009. márc. 23. 15:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 40/54 anonim ***** válasza:
73%

"Új faj létrejöttéhez olyan genetikai ugrásra lenne szükség, melynek során egyszerre legalább két egyed születik ugyanazzal a génhibával, hogy egymással szaporodóképes maradjon, felmenőik fajával viszont már nem. Ez abszurd módon valószínűtlen, illogikus és soha kísérletben vagy természetben meg nem tapasztalt esemény."


Had idézzek e helyütt egy pár mondatot az ÉRTEM mozgalom egyik művéből( [link] Már csak hogy ne érjen az a vád, hogy nem ismerem eléggé az elméletet:


"Például a madeirai nyulak – amelyek a késő középkorban a telepesek által behozott európai

háziasított mezei nyulak leszármazottai – egészen eltérőek az európai nyulaktól mind

megjelenésükben, mind viselkedésükben, és már nem képesek kereszteződni velük."


No most legalább a hitsorosaiddal egyeztetned kellene, csak ha éppen az ÉRTEM talaján tagadod ennek a bizonyos "genetikai ugrás" -nak a lehetőségét, ami "abszurd módon valószínűtlen, illogikus és soha kísérletben vagy természetben meg nem tapasztalt esemény" ne hozzanak éppen példaként egy ilyen esetet. Többek között ezért áltudomány az ÉRTEM elmélet, tele van belső ellentmondásokkal.

2009. márc. 23. 20:33
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!