Milyen konkrét érvek szólnak az evolúció ellen?

A DNS tökéletességéről nem szoktunk beszélni, mert minden élőlény úgy tökéletes, ahogy van, ha él és nem pusztul ki, akkor ő bizony elég jól megcsinált kis szervezet. Vannak egyes géneknek alléljai, amelyek különböznek egymástól, de nincs köztük "tökéletes", legfeljebb olyan, amelyik működik és olyan, amelyik nem.

Ha például születik egy Down-kóros gyerek, az ő genomja úgy tökéletes, ahogy van, a szervezete semmilyen módon sem próbálja meg kijavítani a kromoszómatörést, mert neki ez a természetes állapot. Az már más kérdés, hogy a létért folyó versengésben hátrányba kerül.

Ásatag csontokból nehezen ugyan, de ki lehet vonni DNSt, minél régebbi a csont, annál töredezettebb, így annál kisebb szakaszokat lehet csak vizsgálni. Egy bizonyos határon túl már csak a mitokondriális DNS marad. Honfoglalás kori leleltekből még nagy hatékonysággal lehet magi DNSt is kivonni, míg a néhány tíz vagy százezer éves leleteknél már csak a mitokondriális DNS marad épen. Itt elérkeztünk a második kérdéshez, miben különbözik a mitkondriális DNS?

A mitokondrium a sejt energiatermelő szervecskéje, az eredetét az endoszimbionta elmélettel magyarázzuk, amely szerint valamikor a régmúltban az egyszerű sejtmagvas élőlények szorosan együttéltek ősi baktériumokkal, amelyekből az együttélés egyre szorosabbá válásával kialakultak a mitokondriumok. Egyébként ez is egy jó érv az intelligens tervezés ellen: Miért van a mitokondriumokban DNS? Miért nem elég, ha a magi DNS kódolja az ide szükséges fehérjék mindegyikét? Miért hasonlít a mitokondriális DNS a sejtmag nélküli baktériumok DNSére? Miért van, hogy egyes mitokondriális fehérjéket viszont a magi DNS kódol? Ha intelligensen tervezték a mitkondriumot is, mi szükség erre a fölöslegesnek tetsző és rendkívül bonyolult működésre? Miért nem kódol mindent a sejtmagi DNS? (Amúgy ne hozza elő senki Lynn Margulist, aki komoly kutató és tagadja az endoszimbionta elméletet. Az ő elmélete egy őrültség, semmi alapja sincs. Viszont nagyon sok ismeretterjesztő könyvet írt róla így elég jó sajtót kapott.)

Tehát a mitokondrium is saját "genommal" rendelkezik, amely azonban több ponton is eltér a magi genomtól. Egyrészt anyai öröklődésű, tehát minden mitokondrium a petesejtből származik, az apa mitokondriumai nem játszanak. (Mielőtt valaki rámutatna: Ennek a folyamata teljesen ismeretlen.) Így minden felnőtt ember mitkondriális DNSe megegyezik az édesanyjáéval.

Egy sejten elül több ezer mitokondrium is lehet, így a genomi DNS-sel szemben, amelyből sejtenként mindössze egy példány található, a mitokondriális DNS sokkal nagyobb mennyiségben vonható ki a szövetekből, így nagyobb az esélye, hogy épen marad akárhány év után is.

Ezen kívül mivel a mitokondrium DNS károsodást javító folyamatai különböznek a sejtmagétől, a mitokondriális genom egy nagyságrenddel (x10) gyorsabban változik, mint a magi genom, így alkalmas leszármazási ágak elemzésére, mivel adott idő alatt sokkal több mutációt halmoz fel.

Amúgy maga a szimbiózis jelensége is ellentmond az értelmes tervezésnek. A legtöbb növény gombákkal él szimbiózisban, nélkülük elpusztulna, mert képtelen lenne felvenni a szükséges anyagokat a talajból. Nem lett volna egyszerűbb úgy tervezni intelligensen a növényeket, hogy magukban ellegyenek?

Az emberi szervezetben több baktériumsejt található, mint emlős sejt. A belünkben élő válogatott baktériumok nélkül emészteni sem tudnánk. Nem lett volna egyszerűbb intelligensen úgy tervezni az embert, hogy legalább emészteni tudjon magában?

Köszi a választ!

De ez a véletlen "istenre" is vonatkozik, miért a sokkal-sokkal összetettebbet, bonyolultabbat választotta, amikor még a lényegen egyszerűbbnek a kialakulási esélye is nehezen hihető?

Emlitetted a sok felesleges, haszontalan DNS részeket, melyek sok zavart okoznak. Tehát a több ezer éves leletekben, ha találnánk ép DNS-t, abból megállapítható lenne-e, hogy kevesebb, vagy ugyanannyi a bennük levő "hiba", vagy ez csak akkor volna kideríthető, ha látnánk, mi fejlődik ki belőle?

Mert rendben van, ha egy mutálódott gén, önmagának már teljesen tetszik, mert később már nem javítja önmagát, de ha látjuk, hogy e mutálódás miatt ki született belőle, azért mi hibásnak tartjuk,nem?

Namost, ezt a különbséget a fosszíliáknál nem lehet kimutatni?

Na most, ha arra gondolsz, hogy tulajdonképpen Isten teremtette az élőlényeket, de úgy, hogy végigvezette a törzsfejlődést kétmilliárd év alatt az első baktériumtól az emberig, mindeközben csak annyira beavatkozva, hogy az egyes mutációk véletlennek tűnjenek és a haszontalan maradékokat is meghagyta, erre sajnos nem tudok mit mondani. Én ezt nevezem evolúciónak, csak Isten helyére a véletlent teszem. Ha ebbe bele akarod látni Istent, a te dolgod, de ebben az esetben az evolúció ellen semmilyen érved sem marad, kivéve az, hogy Isten irányítja a véletlent. Sajnos e mellett vagy ez ellen érveket, bizonyítékokat felhozni nem lehet, legalábbis nekem egy sem jut eszembe. Valahol innentől kezdődik a hit. Én csak annyit állítok, hogy a törzsfejlődés nagy valószínűleg elég alaposan körüljárt, százezer bizonyítékkal alátámasztott jelenség. Én ezt öntudatlan, véletlenszerű folyamatnak tartom, de ha valaki azt mondja, hogy ez Isten, arra nem tudok igazi ellenérvet felhozni. ("Lehet, hogy az UFÓk készítik a gabonaköröket, de ők is karókkal és kötelekkel.")

Az emberi faj például nem változik annyit érdemben, hogy egy tízezer éves lelet genomjában kimutathatóak lennének ilyen változások. Viszont az emberi genom megszekvenálása tizenöt évig tartott és legalább tízmilliárd dollárba került. Ez a folyamat azóta jelentősen olcsóbb lett ugyan, de meg kell szorozni annak a nehézségével, hogy ásatag leletekkel dolgoznak, így mondjuk a végösszeg lenne teszem azt százmilliárd dollár, amiből sikerülne egy töredéke, hiányos emberi genomot összeraknunk kb. tízezer év tűréshatárral. Ez azt hiszem nem mostanában történik majd meg. Annak sokkal több értelme van, ha ma élő emberek genomját vizsgáljuk és megnézzük, miben különböznek egymástól. Ezt rengetegen végzik éppen most is, a legtöbb sajtófigyelmet a National Geographic által végzett Genogaraphic project kapta ugyan ( [link] de erről szól Bryan Sykes: Éva hét leánya című könyve.

Ezeket a különbségeket durva időmérésre is használhatjuk. Ugyanis ha ismerjük, hogy átlagosan hány nemzedékenként épül be egy mutáció az általunk vizsgált helyre (Ez általában a mitokondriális DNS egyik, fehérjét kódoló génektől mentes szakasza.), akkor két ember genomját megvizsgálva egy nagyon durva becslést adhatunk arra, hogy mikor élt az ő utolsó közös ősük. Ez alapján az emberi faj történetét időben is tagolhatjuk. Az ilyen vizsgálatokat szokás molekuláris órának nevezni. Ha ilyesmire gondoltál, ebből kb. becsülhető az emberi faj kora. Ezek a becslések bizony messze nem tízezer évben jelölik ki "Ádámot" és "Évát".

Amúgy miért hihetőbb, hogy Isten tízezer éve teremtette az embert, és azóta elképzelhetetlen sebességgel szabadon változik a genomunk, mint hogy a majmokból alakultunk ki hárommillió éve és ahogy addig is, azóta is lassan változik a genomunk, épp úgy, ahogy addig?

"de ha látjuk, hogy e mutálódás miatt ki született belőle, azért mi hibásnak tartjuk,nem?"

Pontosan ezt jelenti az evolúció, vagyis az életerősebb továbbélését. A kezek-lábak nélkül született csecsemő szervezete nyilván nem akarja kijavítani azt a mutációt, ami az ő többiektől különbözőségét okozza, mert nem tudja mi az, viszont utódaira sem örökíti át, mert nem nagyon lesznek, így az ő mutációja "kijavítódik". Azaz kihal ez a vérvonal.

Hozzátenném, hogy a genom stabilitására azért ismerünk példákat: A mitokondriális DNS vizsgálatokat aranyhörcsögön kalibrálták, ugyanis az összes fogságban tartott aranyhörcsög egy vagy száz éve Szíriában befogott nőstény és két hím utódja. Így elég pontos ismeretekekkel rendelkezünk arról, hogy a mitokondriális DNS mennyire stabil vagy száz nemzedéken át.

A másik kedvenc példám: Nemrégen közölték, hogy az egyik Drosophila ananassae törzsben találtak egy majdnem teljes Wolbachia pipientis genomot az egyik kromoszómakar közepén. Ha intelligens tervezés létezik, ugyan miért rakott egy élősködő genomot a légy kromoszómájának a közepére?

Mivel én magam nem vagyok ebben szakértő, "sunyi" módon beidézek egy linket, ahol sok hasonló helyhez hasonlóan kritikák vannak.

Biztos sokan gondolják úgy, ha ezekből a felfedezésekből olyan egyértelmű és tiszta képet kapunk, vagy legalábbis, egy jó irányvonalat a világképünk pontosítására, akkor miért az a sok ellentmondás tudományos berkekben?

Mennyi a belemagyarázás, fantázia mindabban amit végkövetkeztetésnek neveznek.

Mi, laikosok, sajnos eléggé megvezethetők vagyunk ilyen téren, akár vallási, akár tudományos igazságokról van is szó. Sőt elég sok ilyen megvezetés történt már. (Nem rólad beszélek, félre ne érts!)

[link]

Néhány részlet egy elismert genetikusi kritikából:

"A modern darwinizmus az általam Első vagy Elsődleges Axiómának nevezett kitételre épül. Az Első Axióma szerint az ember nem más mint véletlenszerű mutációk és természetes szelekció terméke."

"Legnagyobb elképedésemre fokozatosan rájöttem, hogy az a „hatalmasnak és megtámadhatatlannak” tűnő erőd, amely az Első Axióma köré felépült, nem más kártyavárnál."

"Többéves személyes küzdelem egy új megértést eredményezett, egy nagyon erős meggyőződést abban, hogy az Első Axióma egyértelműen rossz. Még ennél is fontosabb az, hogy bizonyossá váltam abban, hogy minden értelmes és érdeklődő embernek meg lehet mutatni, hogy az Axióma rossz."

"A szelekciós nyomás a természetes szelekció esetében túl kicsi ahhoz, hogy hasznos információt juttasson el a genomba. Az általánosan ismert populációgenetikát felhasználva megsemmisítő kritikával illeti a természeti evolúciót."

(Ez az ember elvesztette minden józan értelmét, vagy miért állítja ezt? Sajnos erre én nem tudok válaszolni, mert nincs meg ez a könyvem)

Elolvastam az ajánlót, de sajnos tényt egyet sem említ.

Utánaolvastam kicsit, John C. Sanford karrierje valóban nem kicsinység, tényleg komoly kutató. Mindazonáltal ő csak annyit állít, hogy a természetes szelekciós nyomás nem lehet elegendő az evolúció működtetéséhez. Egyébként mostanában fejlesztette ki a Mendel's accountant nevű programot, amivel egyes mutációk viselkedését vizsgálják akárhány nemzedéken keresztül. Ha amúgy a teremtésben hisz, miért foglalkozik ilyesmivel? Úgyis Isten teremtett minket, vagy nem? Inkább arról lehet szó, hogy egy elmélet apró részletével nem ért egyet és ezt fújták fel. Mindazonáltal megoldást ő sem ad, csak kételkedik, mint ahogy ebben a fórumban sem olvastam még egyetlen jó érvet sem, csak kételkedést. Az pedig régi mondás, hogy a kétely olyan, mint a só: Egy kicsi minden ételt jobbá tesz, de önmagában semmit sem ér.

Hozzátenném, hogy annak idején rendeztek egy konferenciát, ahol azon kutatók fejtették ki a nézeteiket, akik nem hisznek benne, hogy a HIV vírus okozza az AIDSet, illetve könyvek jelennek meg az üreges Föld elméletről is.

Amúgy arra válaszként, hogy hányszor kell hatost dobni itt egy érdekes tény: Létezik egy in vitro evolúciónak nevezett technika, amit széles körbe használnak a biotechnológusok.

(Egy példacikk: [link]

Itt az volt a kérdés, hogy a Bacillus subtilis lipáz enzimjét át lehetne -e alakítani úgy, hogy magasabb hőmérsékletet is kibírjon, ne főjön szét. Egyszerűen fogtak egy plazmidot, amiről a gazdabaci megtermelte az enzimet, és mutagenizálták, tehát készakarva DNS hibákat idéztek elő benne. Utána az utódok közül hétezernek megmérték az aktivitását 60 C fokon és kiválasztották a három legjobban működő változatot. Ezek után megnézték, milyen szekvenciaváltozásokat tartalmaztak, majd minden mutációt egy DNS molekulába építettek be. Ezt megint mutagenizálták és újra átnéztek hétezer klónt, amik közül kiválasztották a 65 fokon legjobban működőeket. Ezek mutációit is egyesítették egy molekulában, amit újra mutagenizáltak. Ezeket már 70 C fokon vizsgálták és kiválasztották a legjobban működő változatokat. A vad típusú enzim, amelyből kiindultak 20 percen át 55 C fokon főzve elveszíti eredeti aktivitásának a felét. A harmadik nemzedék legjobb változatát 71 C fokon kellett főzni 20 percen át, hogy felére csökkenjen az eredeti aktivitása. Ezek a kutatók a kísérlet kezdetén az szinte semmit sem tudtak ennek az enzimnek a szerkezetéről, működéséről, vagy hasonlókról. Egyszerűen véletlenszerűen hibákat idéztek elő és egy brutális szelekciós nyomással három "nemzedék" alatt jelentősen megváltoztatták egy fehérje alapvető tulajdonságait. (Ilyen kísérletet rengetegszer végeztek már.) No most az tény, hogy a természetben nincs ilyen erős szelekciós nyomás egyetlen élőlényen sem, de nem is hónapok alatt kell eredményt elérni, hanem millió évek alatt.

Amúgy közben olvasgatom ezt az Értelmes Tervezés oldalt, azért itt is vannak csúsztatások bőven.

( [link]

"Nincs egyetlen olyan élő vagy fosszilis lelet például, amely "félkész" élőlényt mutatna. (Ilyen nem is létezhetett. Vagy találtak akár egyet is amelyben például a tüdő még csak félig volt kifejlődve, és az adott lény a kopultyúja mellett hordozta magában akár évmilliókig ezt a még nem funkcionáló "tüdő-daganatot"? A válasz: Nem! Semmilyen "átmeneti" avagy "fejlődés közben lévő" élőlényt nem találtak."

Ha fogunk egy békát és kivesszük a tüdejét, az állat túléli, míg ha bekenjük napolajjal, megfullad, ugyanis a légzésének a nagy részét a bőrén keresztül bonyolítja. Ez mi, ha nem a hiányolt átmeneti alak?

"Ma nincs semmi nyoma evolúciós típusú fejlődésnek. A kis változásokat produkáló módosulások - helytelen és megtévesztő elnevezéssel: mikroevolúció - tapasztalati szinten, sem az élővilágban spontán, sem a laboratóriumokban irányítottan és kényszerítetten nem hoztak létre minőségileg új fajt, új szervet, vagy hasznos többlet információt!"

Azt hiszem az előző hozzászólásaimmal éppen ezt cáfoltam.

(P-elem, lipáz enzim, laktáz termelés: Természetes, mesterséges és igen nagy változások.)

"Az összes lelet kivétel nélkül tökéletesen élet- és szaporodásképes egyedeket mutat."

Azért én megnézném, hogyan mutatnák ki egy tesztikuláris feminizációban szenvedő nő/férfiről (Nehéz eldönteni, hogy melyiket használjam) a csontjai alapján, hogy meddő volt. Az az élőlény, amely képtelen szaporodni azonnal ki is hal, tehát nem túl valószínű, hogy a csontjai nagy mennyiségben maradnának fenn.

( [link]

"A természettudományos kutatás egyetlen valódi (makro)evolúciós tényt sem képes felmutatni. Ezen a téren kizárólag mikroevolúciós eredmények vannak, ahol létre tudnak hozni például muslicákat több lábbal, nagyobb potrohhal, más színű szemmel. És ezzel vége is. Van ugyan változás, de érdemi előrelépés nincs. Nem jön létre új információ. Új, korábban nem létező szervek, stb. Csupán a meglévő információ (DNS) mutálódik."

Érdemi előrelépés valóban nincs, mivel ezeket az újonnan keletkező alakokat nem engedik továbbfejlődni. Ha ránézel egy légytörzsre és nincsenek rajta a leírásában szereplő genetikai markerek, fogod és kidobod, mert egyszerűen nem tudsz vele tovább dolgozni. A laboratóriumi modellszervezetek evolúciója befagyott azon a napon, amikor befogták őket, ugyanis a nem megfelelő fenotípusú egyedeket egyszerűen kidobjuk. Itt valóban áll az "egyszerre százszor kellene hatost dobni" elv, vagyis egy egyedben kellene megjelennie minden szükséges változásnak és még ha meg is jelenne, valószínűleg aki először észreveszi, azonnal a kidobóba továbbítaná, az összes közeli rokonával együtt.

"Az intelligens tervezést vallók úgy gondolják, hogy ha egy könyv értelmes tartalma, szerkezete, kivitele mutat arra, hogy azt a könyvet - és ami a lényeg: az értelmes tartalmát - egy (vagy több) értelemnek kellett létrehoznia, akkor a világban található létezők "tartalma" (az élőlények információs csomagja, a DNS), a kivitele, stb., szintén arra mutat, hogy értelem hozta létre."

Én épp ezt az értelmes tartalmat hiányolom. Az élőlények genomja tele van fölösleges, cél nélküli információkkal. Miért nem nyeste meg ezeket az intelligens tervező?

( [link]

"Bár a közkeletű elképzelés szerint az első élőlény véletlenszerű folyamatok révén, csupán kémiai folyamatok következtében alakult ki, valójában egyetlen általánosan elfogadott, részletes, tudományos magyarázat sem létezik az élet eredetét illetően."

Ez tény. Sajnos az élet keletkezéséről csak találgathatunk, jelenleg úgy gondoljuk, hogy a legegyszerűbb élőlények részegségei párhuzamosan fejlődtek, de erről szó szerint csak találgatunk. Ezek a még nem élő lények egyszerűen életképtelenek voltak a mai fogalmaink szerint, mivel anyagcseréjük szinte nem is volt, önmaguk lemásolására képes makromolekulák lehettek csak. Viszont érdemes megfontolni, hogy ha nem volt ekkor még élet a földön, nem is volt, ami elfogyassza előlük a lehetséges táplálékot, így versengés sem volt, békében szaporodhattak ilyen béna állapotban is.

"Gyakorlatilag nulla annak valószínűsége, hogy akár egy legegyszerűbb egysejtű élőlény spontán, véletlen reakciók következtében jöjjön létre."

Tény. Nem nulla, hanem ahhoz közeli érték, nem is történt meg, csak egyszer az utóbbi hárommilliárd évben. De érdemes megfontolni, hogy kétszer annyi időbe került akkor is, mint a szivacsoktól az emberig vezető fejlődés.

"Kétséges, hogy a véletlenszerű mutációk bármi új, hasznos szervet tudnának eredményezni. Ehhez több százezer, vagy több millió nukleotid összehangolt változására lenne szükség. "

Már írtam a homeotikus génekről. Egyetlen pontmutációjuk is alaposan átrendezheti egy élőlény szervezetét. (Négyszárnyú légy, szárnyatlan légy.)

"Darwin még nem látott bele a sejtekbe. Ma már tudjuk, hogy rendkívül összetett molekuláris gépezetek működnek bennük. Ezek egyszerűsíthetetlenül összetett rendszereket képeznek, melyek fokozatos kialakulásának lehetőségére nagyon hézagos elképzelések vannak csupán."

Na most, az egyes E. coli törzsek genomjában tízszázaléknyi különbségek figyelhetőek meg a szabad természetben is. Egy szabadon élő baci 2-8000 génjéhez képest a paraziták beérik 600-zal is. ( A Mycoplasma genitalium összesen 482 génnel rendelkezik, ezek közül is becslések szerint csak 79% feltétlenül szükséges az életéhez.) Azért ez jelentős csökkenés. Mesterségesen az Escherichia coli genom 20% -át kivágva a baci nem hogy beteg, hanem egyenesen gyorsabban nő a szokásos táptalajban.

"Az őslények létezése csak arra utal, hogy voltak olyan fajok, amelyek a múltban kihaltak, de nem bizonyítanak semmiféle fejlődést, evolúciót."

Ha a fajok csak kihalnának, akkor előbb-utóbb eltűnne az élet a földről. Mindazonáltal éppen hogy ennek ellenkezőjét látjuk. Azon kívül, ha az intelligens tervező dolgozik, minek készített olyan fajokat, amelyek kihaltak?

"Az alaktani és genetikai alapon felállított törzsfák nem fedik egymást. A fajok közötti mozaikos hasonlóságok és különbségek miatt nem létezik egységesen elfogadott rendszertan."

Valóban. Annak idején nagyon okos emberek néhány ezer munkaórán át nézegették mikroszkóp alatt PL. a rovarokat és besorolták őket valahogyan, meghatározva melyik, melyiknek rokona. Molekuláris vizsgálatok alapján kiderült

, hogy nem mindenben volt igazuk. Ez érv a törzsfejlődés ellen? Ez olyan, mintha azt állítanánk, hogy nincs is Mars bolygó, mivel a közelmúltig nem sikerült űrszondát küldeni oda.

"Az egyes fajokra jellemző összetett ösztön-láncolatok csak egészükben hasznosak. Önálló részleteik haszontalanok lennének, így fokozatos kialakulásuk elképzelése logikátlan."

Meg kell nézni a kutyákat. Sok viselkedési elemet szedtek fel a háziasítás során, amelyek öröklődnek ám amelyeket az elvaduló kutyák el is veszítenek hamarosan. (Pl: Dingók.)

"Az ember származásáról szóló közkeletű magyarázat teljességgel hipotetikus. "

Mármint melyik közkeletű magyarázat? A szavanna-elmélet vagy a vizimajom-elmélet? Az ember származása azért kérdéses a mai napig, mert nagyon kis egyedszámú faj voltunk a kialakulásunk ideje alatt, így gyakorlatilag nincsenek is leletek a korai emberekről. Azokról a formákról, amelyek már jobban elterjedtek, (Pl:Neandervölgyi ember) már bőségesen rendelkezésre állnak eleltek is.

Amúgy Isten létére sem állnak rendelkezésünkre megdönthetetlen bizonyítékok.

Még néhány kérdés, mert a kisördög bújkál bennem, bár tudom rajtad kifogni nem könnyű:

Milyen fokú biológiai komplexitást tudnak létrehozni az anyagban a természeti törvények, az irányítatlan fizikai, kémia folyamatok?

A tudásunk növekedésével miért tűnik egyre lehetetlenebbnek akár egy egysejtű élő szervezet spontán létrejötte?

Honnan származnak az egyszerűsíthetetlenül összetett biokémiai struktúrák?

Hogyan, honnan kódolódott az információ a DNS molekula összetett szerkezetébe?

Az első kérdéshez:

A földön az élettelen anyag egyszerűen nem keres módot a saját maga megjavítására, komplexitása nagyfokú növelésére, hanem inkább a semleges állapot vagy az állandóság elérésére törekszik. Ezen az sem változtat, ha a mérhetetlen időt hívják segítségül. Az idő pusztuláshoz, széteséshez vezet. Az idő múlásának következményeként a fémek megrozsdásodnak, a sziklák megrepednek, lepusztulnak. Az idő romboló és nem építő erő. Az idő az evolúció ellensége.

A tehetetlenség törvénye is ezt erősíti meg. A tehetetlenség az a minden testben megnyilvánuló törekvés, amely arra készteti a testeket, hogy mindaddig megtartsák nyugalmi állapotukat, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgásukat, amíg kívülről ható erők ennek az állapotnak a megváltoztatására nem kényszerítik őket. Egy labda nem pattan fel magától a földről, nem repül oda senkihez. A kocsi sem indul el addig, míg nagyobb erő nem hat rá. Az élettelen anyag, amelynek nincs mozgása, energiája és élete, örökre élettelen marad, hacsak egy külső, felsőbbrendű erő nem hat rá, és nem ad neki irányt és szervezettséget.

A Discovery című folyóirat 1962.(nem mai, de kérdés, helyes-e még ez a megállapítása?) májusi száma R. Schubert-Soldern: Mechanism and Vitalism (Szerkezet és vitalizmus) című könyvének ismertetése során ezt közli:

„Minden molekula egy — a semlegesítésre törekvő — elektrokémiai irányzat eredménye. Ezek tehát az állandóságra való törekvés kifejezői. ,A materialisták szerencsétlenségére azonban a változékonyság az élet egyik jellemzője, s így hihetetlen, hogy az állandóság állapota felé hajló anyag összessége olyan állandó kémiai változékonyságot hozna létre, ami az élő anyag jellemzője.’ Így tehát elképzelhetetlen, hogy élet nélkül valaha is szerves vegyület jöjjön létre. ,Nem gondolható el olyan szervetlen anyag, amelyben a szén, oxigén és hidrogén úgy egyesüljenek, hogy víz és szén-dioxid helyett cukrot alkossanak.’”

"Milyen fokú biológiai komplexitást tudnak létrehozni az anyagban a természeti törvények, az irányítatlan fizikai, kémia folyamatok? "

Van itt egy alapvető különbség a föld mai és hárommilliárd évvel ezelőtti állapotához képest. Amíg nem volt élet, a különböző folyamatok során kialakuló szerves anyagok, amelyek valószínűleg megvoltak, erre hiszen már Miller kísérletében is keletkeztek korlátlan ideig megmaradhattak. Manapság azonban akárhol felhalmozódhatna egy adag amniosav meg nuleotid, valami azonnal felzabálná. A másik különbség, hogy a föld mai légköre oxigénben gazdag légkör, az oxigén pedig erősen mérgező, illetve roncsol sok mindent, így az élet újra kialakulása valószínűleg már lehetetlen. Ahhoz, hogy oxigén jelenlétében éljen egy élőlény, egész sok fehérjetermészetű enzimre van szüksége, aminek az egyszeri kialakulására vajmi kevés az esély. Így ezek a kérdések nem nagyon vizsgálhatóak, legfeljebb ha megnézik, hogy egy üstökös miket tartalmaz. Viszont az üstökösök, bár összetett szerves vegyületeket is tartalmaznak, idejük nagy részét fagyottan töltik valahol a naprendszer szélén, így az élet kialakulására tökéletesen alkalmatlanok.

Az élet keletkezését bemutatni hivatott kísérletekben mindenféle, az élet alapköveinek számító molekulák keletkeztek már, sőt, egy esetben lipidcseppek is, viszont élet még sohasem. Azonban ezeket a kísérleteket legfeljebb hetekig folytatták, nem egymilliárd évig, ráadásul néhány literes térfogatban, nem a föld egész felületén. Azért ez mégiscsak több helyet hagy a játékra.

"A tudásunk növekedésével miért tűnik egyre lehetetlenebbnek akár egy egysejtű élő szervezet spontán létrejötte? "

Mert annak idején azt hitték, hogy a baktérium csak egy zacskó, ami magától megy, ma viszont tudjuk, hogy azért ennél lényegesen bonyolultabb élőlények. Viszont többen kísérleteznek azzal, hogy mesterséges élőlényeket hozzanak létre. Ha ez sikerülne, talán kiderülne az is, mi az a legkevesebb működés, ami önmagának a szaporításához kell.

"Honnan származnak az egyszerűsíthetetlenül összetett biokémiai struktúrák?"

A biokémiai struktúrák egyszerűsíthetetlenül összetett elemei a szén, a nitrogén, kén, foszfor és az oxigénatomok, ezeket életük végéhez közeledő csillagok hozták létre. Amúgy ez egy tudatos ferdítés, ugyanis senki sem határozta meg, mik azok az egyszerűsíthetetlenül összetett struktúrák. Léteznek ribozimek, ezek RNS molekulák, amelyek olyan térszerkezetet vesznek fel, hogy képesek vegyi folyamatokat katalizálni. (Például ribozimekkel DNSt és RNSt is lehet hasítani.) Ez egy viszonylag új, kevéssé kutatott terület, de ezek szerint a legegyszerűbb nukleinsavláncok is képesek elvégezni sok olyat, amit eddig kizárólag a fehérjéknek tulajdonítottak. Ha például képesek lennének önmagukat lemásolni, akkor az a sok hihetetlen egyszerűsíthetetlen folyamat hirtelen mellékessé válna.

"Hogyan, honnan kódolódott az információ a DNS molekula összetett szerkezetébe? "

Ötletem sincs. Csak a véletlent tudnám mondani, de mint ahogy fentebb kifejtettem, behelyettesítheted Istent.

Folyt köv.