A világ teljesen megismerhető?

A méréssel kapcsolatban csak egyet kérdeznék: hullám-anyag kettős természet? Ott mi is a helyzet a méréssel? :D Vagy kérdezek mégegyet - fénysebesség közeli vagy azt meghaladó sebesség?

A modellalkotásban tévedsz - a modelleket pont azért alkotjuk, mert a valóság teljes egészét túl bonyolult lenne feldolgozni. A bonyolultságot a számunkra aránytalanul kicsi (és sok) hatás kizárására modellekkel kompenzáljuk (pillangó effektus? random.org?). A heurisztika pont a korlátozott agyi képességeket mutatja - a heurisztika-képzésnek nem egy hibáját ismeri a tudományos élet. Pl: könnyű felidézhetőség - egy esemény annál valószínűbbnek tűnik, minél többször tapasztaltuk. Ebből ugye következik, hogy a fény szükségszerűen hullám - de az utóbbi időben ez annyira mégse biztos... Vagy a világegyetem végtelen. A korábbi tapasztalások erősítik ezt a nézetet, mivel még nem tudtunk elmenni a végére, se nem tudtuk megmérni a méreteit, se nem találtunk ki véges modellt.

Számolás: a matematika axiómáinak magyarázata mi? Az axióma önmagát igazoló állítás. Tehát a világ alapjai valamely axiómák? Az ok-okozati kutatásban nem lesz végső ok, mert a végső ok önmaga okozata? Akkor mégsem teljesen tiszta ez a megismerhetőség. És akkor még nem mondtam, hogy a világon talán nem írható le minden matematikával - legalábbis a mai matematikával és annak axiómarendszerével biztosan nem (már most is vannak ilyen matematikai problémák).

"

"Ez (megcáfolhatatlanul) matematikailag bizonyított hogy teljességébe megismerhetetlen. Gödel-tételelei, Hilbert eldönthetõségi problémája ... ezek örökre eldönthetetlen kérdések. "

Az eldönthetetlenség és a megismerhetetlenség két nagyon különböző dolog. Attól, hogy valamiről tudjuk, hogy eldönthetetlen, attól még megismerhető, hiszen az is információ, hogy TUDJUK: eldönthetetlen. Kézenfekvő példa erre a Heisenberg-féle határozatlanság: pontosan tudjuk, mennyit tudhatunk az adott részecskéről, és ezt halálpontos fizikai törvény írja le.

"

Gödel első nemteljességi tétele

Minden ellentmondásmentes, a természetes számok elméletét tartalmazó, formális-axiomatikus elméletben megfogalmazható olyan mondat, mely se nem bizonyítható, se nem cáfolható.

Ez nem azt jelenti hogy egy formális-axiomatikus elméletben minden mondatról el tudjuk dönteni hogy igaz hamis vagy nem eldönthető. Lehet olyan mondat melyről el tudjuk dönteni azt hogy eldönthetetlen. Lehet olyan mondat melyről azt sem tudjuk hogy eldönthetetlen e, ekkor ez örök rejtély marad, vagy csak nem voltunk elég ügyesek és eldönthető hogy a 3 közül melyik. Nyilván példát nem lehet rá mondani, mert akkor ellentmondok önmagamnak.

" hullám-anyag kettős természet? Ott mi is a helyzet a méréssel?"

A kristálycukor szilárd vagy édes? Az egyik nem zárja ki a másikat.

"A modellalkotásban tévedsz - a modelleket pont azért alkotjuk, mert a valóság teljes egészét túl bonyolult lenne feldolgozni."

Nem ugyanarról a modellről beszélünk. Te arról beszélsz, amikor egy feladat megoldásakor egyszerűsítünk, elhagyjuk a kevésbé lényeges vagy ismert részeket. Én meg arról, hogy egy elmélet megalkotásakor hogyan működik a modellalkotás. A kettő alapvetően eltérő dolog.

Amit a világegyetem végtelenségéről írsz, az inkább engem igazol. Annak ellenére vagyunk képesek megalkotni a végtelen modellt, hogy nem tudjuk megtapasztalni magát a végtelent.

"Az axióma önmagát igazoló állítás."

Nem. :) Az axióma nem önmagát igazoló, hanem igazolás nélkül, eleve igaznak tekintett állítás. Nem ugyanaz.

"a világon talán nem írható le minden matematikával - legalábbis a mai matematikával és annak axiómarendszerével biztosan nem"

Senki nem is állította, hogy a mai matematikával leírható. Ám ez csöppet sem bizonyíték arra, hogy matematikával nem írható le. A matematika is erősen fejlődik, soha nem tudhatod, vajon egy ma látszólag haszontalannak tűnő ág nem lesz később alapvető fontosságú. Volt már példa ilyesmire, gondolj csak pl. Benoit Mandelbrotra. Amint kitalálta a fraktálokat, rögtön (na jó, ehhez azért Mandelbrotnak erősen kellett reklámoznia magát) kiderült, hogy a való életben mennyi mindenre használhatók, alkalmazhatók.

Ha igaza van Galileinek, hogy a természet könyve a matematika nyelvén íródott, akkor ezen nem is lehet csodálkozni. Azon már inkább, ha nem lenne leírható a matematikával.

21:11:

Már vártam, mikor hozakodik valaki elő Gödellel, mert az efféle vitákban valaki mindig megteszi.

Gödel nemteljességi tételei a formális levezethetőség korlátait mutatják meg, kihasználva az önhivatkozásból eredő logikai problémákat. Ez nem új dolog, egyik legrégebbi megjelenése a "Minden krétai hazudik" típusú paradoxon. Az önhivatkozás kiiktatásával a gond is megszűnik.

Másik megjelenési formája a vallási vitákban szokott feltűnni, valahogy úgy, hogy "ha Isten mindenható, akkor tud-e olyan követ teremteni, amelyet nem tud felemelni?"

El lehet rágódni a dolgon és vitákban lehet ultima ratioként felhozni, de a világ megismerhetősége szempontjából nincs jelentősége. Mert igaz ugyan, hogy a világot, amelynek én is része vagyok, már csak azért sem ismerhetem meg teljesen, mert én is része vagyok (itt van az önhivatkozás), de mindez egy másik szubjektumot már nem korlátoz, és engem is csak önmagam vonatkozásában.

Azt írod, hogy

"Olyan gépeket tudunk építeni amik egyelőre csak kis felbontásban de képesek megállapítani, hogy az illető milyen jelet lát a szemeivel"

és

"Az agy különböző részeinek stimulálásával, érzelmeket lehet generálni"

Ez elég kevés. Egyrészt a fizikai érzékelést érzékeled, másrészt stimulálsz érzelmeket. Ez nem bizonyíték arra, hogy az agy állítja elő, és az agyat saját maga irányítja, nem valami más. Bele tudsz szólni a működésébe, de ez távolról sem azt jelenti, hogy érted, hogy is működik.

Sok kutató egyre inkább úgy intepretálja az agyat, mint egy vevőkészüléket (pl. televízió). Így egy adott hullámhosszon érkező jeleket veszi, és dolgozza fel, valamint a környezetében előforduló ingereket. Ez megmagyarázza a telepátiát, az érzéken túli észlelést, a kollektív tudattalant, és még számtalan egyéb jelenséget (ezek többsége az állatvilágban is megfigyelhető). Ha a tv-s példánál maradunk, ott is bele tudsz korlátozottan szólni a működésébe, de magát az adást nem tudod befolyásolni.