Van kivétel arra a "szabályra", hogy minden, amit szabad szemmel látunk, azt kizárólag az általa visszavert fény miatt látjuk?

Am azt is lehet látni, ami elnyeli a fényt:

[link]

Mondhatod, hogy de csak a környezethez képest lehet észlelni a fény hiányát az abszorbálót.

De a látas nem csak abból áll, hogy hogyan mozognak fotonok.

A látás az agyban jön létre, és relatív fényességet is használ.

Ha nem így lenne, a barna szín sem létezne.

A kijelentés, hogy „minden, amit látunk, azt kizárólag az általa visszavert fény miatt látjuk”, többnyire igaz, de fontos árnyalatokat figyelembe venni, különösen a fénykibocsátó tárgyak esetében.

Visszavert Fény vs. Kibocsátott Fény

Visszavert Fény:

A legtöbb hétköznapi tárgyat visszavert fény miatt látjuk. A napfény vagy más fényforrások fénye ráesik a tárgyra, amely ezt a fényt visszaveri a szemünkbe, így látjuk a tárgyat.

Kibocsátott Fény:

Vannak olyan tárgyak is, amelyek saját fényt bocsátanak ki. Ilyen például a Nap, az izzószál, a gyertya lángja vagy egy LED. Ezeket a tárgyakat az általuk kibocsátott fény miatt látjuk, nem pedig azért, mert visszaverik más fényforrás fényét.

A Látás Fizikája

Fényforrások Látása:

Amikor egy fényforrást, például a Napot vagy egy izzószálat látunk, valójában a kibocsátott fény fotonjai érik el a szemünket. Ez nem visszavert fény, hanem közvetlen kibocsátás.

Mit Látunk Valójában?:

A fényforrások esetében látjuk a fényt kibocsátó folyamatokat vagy anyagokat is. A Nap esetében látjuk a fotoszférát, ahol a fény kibocsátása történik. Az izzószálas izzó esetében látjuk az izzószálat, amely hőt és fényt bocsát ki.

Kivétel a "Szabály" Alól

Az általad említett kijelentésre tehát van kivétel:

Fényforrások: A saját fényt kibocsátó objektumok (például Nap, izzó, láng) esetében nem a visszavert fény miatt látjuk azokat, hanem a közvetlenül kibocsátott fény miatt.

Példák és Magyarázatok

Nap:

A Napot saját fénykibocsátása miatt látjuk. A Nap fotoszférájából származó fotonok érik el a szemünket, így látjuk a Napot.

Izzószálas Izzó:

Az izzószálas izzó esetében a felizzó izzószál által kibocsátott fényt látjuk. Az izzószál hőmérséklete miatt bocsát ki fényt, amelyet közvetlenül érzékelünk.

Következtetés

Összefoglalva, az állítás, miszerint mindent a visszavert fény miatt látunk, helyes a visszaverődő fényű tárgyakra nézve, de nem vonatkozik azokra a tárgyakra, amelyek saját fényt bocsátanak ki. Ezeket a tárgyakat az általuk kibocsátott fény miatt látjuk. A fényforrások tehát kivételt képeznek a szabály alól, mivel saját fényük miatt láthatók.

#13

"Ha magát az objektumot látod. Nem a fényét, hanem az objektumot."

Teljesen önkényes a logikád. A Nap, vagy az izzószál esetében a szemed a tárgy által kibocsájtott fényt érzékeled. Az asztal esetében meg a tárgy által visszavert fényt. Mindkét esetben a fény jut el a szemedbe tárgy felületéről. Tehát teljesen értelmetlen az egyiket láthatónak, a másikat meg láthatatlannak nevezni.

" Ellenben például ha már ez volt a példa, akkor a Napot nem látjuk, ezért kellenek speciális eszközök ahhoz, hogy magát a Napot lássuk, például különböző szűrők, amik a kibocsátott fényt kiszűrik."

Nem ezért kellenek. Azért kellenek szűrők, hogy a Napba nézhess, mert (meglepő módon) nagyan fényes a felülete. (Ha tükörben nézed a Napot, ugyanúgy károsíthatja a szemedet.) Egy gyertyaláng vagy egy ledes képernyő esetében semmiféle szűrőre nincs szükség, ebből is könnyen belátható, hogy az, hogy valami saját fényt bocsájt ki, az teljesen független attól, hogy kell-e szűrő a megnézéséhez.

"kizárólag az általa visszavert fény miatt látjuk"

Pontosítva: kizárólag az általa visszavert fényt látjuk. Sosem látunk mást.

15# kihagytam valami fontosat:

kizárólag az általa kibocsájtott/visszavert fényt látjuk. Sosem látunk mást.

De 14 írta le legjobban.

Lehet ótári nagy baromságot írok, de lehet quantum szinten a visszavert fény saját fény? Mi veri vissza a fotont? , vagy a hullámot?

mert ilyet találtam:

"Nagyon rövid időn belül az elektronok elveszítik a fotontól nyert energiájukat, és ismét fény formájában leadják. Az elnyelt és visszavert fény mintázatában bekövetkező változások visszaverődéseket és színeket adnak – tehát az asztalt és a falat szilárdnak látjuk."

Nagyon nehéz úgy beszélgetni, ha valaki nem ismeri a szavak jelentését, de kreál rá valami önkényeset. Majd véletlenszerűen használja erre arra.

A kommunikáció alapfeltétele, hogy a két kommunikáló fél az e célra használt jelrendszert ( itt szót) azonos módon értelmezze. E feltétel itt szinte alig teljesül.

Itt van például a kérdés. Ha nem azonos módon értjük a "lát" emberi cselekvést (folyamatot), akkor nincs tovább. A kérdésben szereplő "lát" szó a kérdezőnél más, mint az átlagembernél, a tudományos megfogalmazáshoz pedig köze sincs (és esélyem sincs megvilágítani, mert fogalmam sincs, mit értünk azonosan). Látásról a fogalom ismerete nélkül nem tudom, hogyan kell beszélgetni.