Az ebbe a rovatba írogatók többsége ateista-materialista?

A tudományos módszertan az elfogadáshoz empirikus bizonyítást tart szükségesnek, így ez megszabja a tudományok iránt érdeklődő emberek gondolkodását, ami viszont megnehezíti, vagy lehetetlenné teszi a hitet.

Tudom, most jöhet valaki a vallásos tudós fogalmával, de akárhogy is, a kettő üti egymást.

Az hívö tulaldonság (többnyire), hogy büszke arra amit hisz és lenézi azokat akik nem hisznek abban, amiben ö.

Tehát nem, számomra nem büszkeség, hogy nem hiszek a mesékben, pusztán logikai kérdés nálam. (Ismerek logikus, nem lenézö hívö embert is, de egy kezem meg tudom számolni hányat.)

"És erre büszkék is vajon?"

Én igen. A valaha hozott egyik legjobb döntésemnek tartom, amikor egy sok évig tartó fiatalkori útkeresés végén arra jutottam, hogy hagyom a picsába az egészet, az én életemben a továbbiakban semmilyen döntés nem lesz alárendelve semmiféle képzelt természetfeletti hatalom vélt nézeteinek.

"Hogyan bizonyítottad logikusan, hogy nincs teremtő?"

1: Mivel ez alapvetően vallásos kérdés, arra kérlek, hogy helyeztesd át a vallás kategóriába.

2: Azt nem lehet bizonyítani, hogy egyáltalán nem létezik teremtő. Azt sem lehet bizonyítani, hogy hegyes farkú csillámpóni nem létezik. Az mondjuk egyértelmű, hogy a keresztények istene nem létezik.

De gyakorlatilag az élet és a világ bármelyik területét megnézzük, egyértelműen látszik, hogy:

I: nem értelmesen készült,

II: magától is kialakulhatott.

Szóval itt, a jelenlegi világunkban az értelmes megközelítés az, hogy VALÓSZÍNŰLEG nem teremtett a világunk.

Amúgy a kérdésedre: az ateisták többsége nem büszke erre, mint ahogy arra se büszke, hogy normális, értelmes embernek született. Számára ez a megszokott, természetes.

A boldogság és az érzelmek pedig nem ettől függenek. Üresség csak abban lehet - esetleg - aki valaha hívő volt. Aki eleve ateista, abban fel sem merül ilyesmi.