A materialista, evolúcionista, ateizmusból már szükségszerűen következik az ufo hívőség?

Hát akkor sajnálom, de amit most fogok lenyomni a torkotokon, annak nagyon nem fogtok örülni.

1. A természet egyöntetűségének elve:

A természeti törvények a világegyetemben mindenütt megegyeznek, ezért azok a természeti folyamatok amelyek a földön létrehozták az életet, ugyanezt megtehették az univerzum bármely pontján.

2. A bőség elve:

Amit a természet törvényei megengednek az előbb utóbb megvalósul.

A tudósok általános tapasztalata, hogy alig van néhány olyan a természet általános törvényeivel összhangban álló szabály, vagy jelenség amelyre nem akad példa a mindenségben.

A részecske fizikusok pl: Az elemi részecskék a valóságos állatkertjét tartják nyilván melyek közül sokat a tulajdonságaik között mélyen gyökerező kapcsolatot leíró elvont matematika, és szimmetriák alapján különböző családokba lehet sorolni.

A fizikusok megállapították, hogy ha egy ilyen matematikai rendszerben üresnek mutatkozik valamely adott tulajdonságokkal rendelkező részecske helye, akkor a megfelelő fizikai körülmények fennállása esetén ezt a részecskét a kísérleti fizikusok idővel felfedezik.

Márpedig ha a bőség elve megbízható vezérfonalnak bizonyul, hogy eligazodjunk a természet rejtelmei között teljes joggal hihetjük, hogy amennyiben nincs az élet kialakulásának valamilyen akadálya, az ki is alakul.

3. A kopernikuszi elv (középszerűség elve):

A Föld nem foglal el kitüntetett helyet a világegyetemben, bolygónk egy átlagos galaxis átlagos csillaga körül keringő átlagos égitest.

Kopernikusz kimondta hogy a Föld nem a világmindenség közepe, bár megfontolásai csak a naprendszer felépítésére korlátozódtak, ez a szó szoros értelmében forradalmi jelentőségű elmélet óriási hatással volt egész világképünkre.

Sokan még az XX. században is megvoltak győződve a Tejútrendszer egyedülálló jellegéről.

Napjainkban azonban már a csillagászok túlnyomó többsége elfogadja a Kopernikusz elvet.

Mindezt a földönkívüli élet kérdésére alkalmazva az elv szerint, ha nincs a Földön semmi olyan ami csillagászati, fizikai vagy kémiai szempontból különlegessé tenné, biológiai körülményeit tekintve sem foglalhat el megkülönböztetett helyet.

Tehát akkor, tagadhatatlanul igaz hogy egy végtelen, és egyöntetű világegyetemben minden ami megtörténhet meg is fog történni méghozzá végtelenül sokszor.

Ha egy esemény sorozatnak véges nagyságú a valószínűsége, és végtelen sok helyszín kínálkozik a próbálkozásra bármilyen kicsi legyen is ez valószínűség a próbálkozások közül szükségszerűen végtelen sok sikerre számíthatunk.

Ez puszta matematikai tény, mégis meghökkentő következményei vannak.

A modern kozmológia egyik alaptétele szerint a világegyetem általunk belátható része a világegyetem egészének minden jellemző tulajdonságaival rendelkezik.

Ez nem más mint a Kopernikuszi elv egyik alkalmazása, márpedig ha ez az elv helyes, és ha a világegyetem térben végtelen, akkor végtelen sok csillag és végtelen sok a Földhöz hasonló bolygó létezik benne végtelen sok szerves molekulával.

Eszerint tehát egy valószínűséggel az az bizonyosan születnek további DNS molekulák. Továbbá minthogy a DNS molekulán belül az azt fölépítő bázisok véges számú kombinációja fordulhat csak elő, egészen bizonyos hogy valahol a világegyetemben létezik még egy olyan teremtmény akiknek a DNSe pontosan megegyezik a mieinkel.

Sőt, mivel mindez végtelen sok helyen fordulhat elő nem is csak egy hanem végtelen sok másolatunknak kell léteznie.

Arra a következtetésre jutottunk tehát, hogy valahol a végtelen világegyetemben a Föld minden egyes lakójának végtelen számú másolata él.

A valószínűség elmélet könyörtelen logikája szerint tovább haladva kiderül, hogy végtelen sok olyan bolygónak kell léteznie amelynek lakói pontosan megegyeznek a föld népességével.

Bármilyen meghökkentően hangzik le kell vonnunk a következtetést, hogy egy végtelen világegyetemben amelyre érvényes a Kopernikuszi elv mindenütt léteznie kell az életnek, és a saját másolatunknak méghozzá végtelen bőségben.