Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Jelenleg hol tart az a korábbi...

Paradoxa kérdése:

Jelenleg hol tart az a korábbi álláspont, hogy őseink egyetlen kisebb, néhány ezer fős (ennyire csökkent?), Afrikából származó csoportjához köthető az emberi faj kialakulása. Hol tart a genetikai kutatások és a régészeti leletek összeillesztése?

Figyelt kérdés

Továbbá érdekelne, hogy mi a helyzet az alábbi kérdések tekintetében.

Jelenleg mit gondol a tudomány arról, hogy volt-e ezzel a kis létszámú csoporttal kapcsolatban (már ha ez volt), valamiféle "evolúciós palacknyakhatás"?

Jelenlegi tudásunk szerint, a 74.000 éve történt Toba szupervulkán kitörésnek vajon lehetett köze olyan változásokhoz, amelyek az emberi faj ágának kialakulásában fontos szerepet tölthettek be?

Minden érdemi választ előre is köszönök szépen!



#nyelv #Toba szupervulkán #afrikai származás #evolúciós palacknyakhatás
2023. júl. 28. 17:56
 31/97 Pombe ***** válasza:
55%

#30: "Ha mégis sokkal közelebb lennének az események egymáshoz az időben, akkor tetszik, vagy nem tetszik, vizsgálni kell az összefüggésüket, szerintem."


Ebben alighanem igazad van. Lehet, hogy a közeljövőben a bottleneck időpontjának meghatározását revízió alá vetik, de akkor is furcsa - bármikorra is jön ki - hogy csak az ember pusztulgatott... bár lehet, hogy az esetleges új időpont körül majd találnak valami másik katasztrófát, ami a környező élővilágot akkor jobban érintette. Bár nem tudom mi lehetett nagyobb 200000 éven belül a Tobánál... Nekem még mindig gyanús az inkább genetikai kiszorítósdi az emberi csoportok között.

2023. júl. 29. 22:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 32/97 A kérdező kommentje:

Abban biztos vagyok, hogy a hatások komplex rendszerét együttesen kell vizsgálni, persze ezzel semmi újat nem mondtam.

Ha 71.000 évvel ezelőtt kezdődött egy erőteljes lehűlés, amely mondjuk aktuálisan kb. 1000 évig tartott, akkor ez bizony nagyon jelentős hatásokat válthatott ki.

Ha az időpontok stimmelnek, a Toba kitörés óta eltelt 3-4000 év már bőven elég volt ahhoz, hogy az emberi evolúcióra gyakorolt hatást valóban teljesen függetlenként ítéljük meg.

Annyit még szeretnék megjegyezni, hogy a geológiában jól ismertek a különböző áthalmozódások jelenségei.

Egy ilyen irdatlan felfordulás nyomán bizony számos olyan áthalmozódási esemény is történhetett, amelyek megkavarhatták a visszamaradó üledékeket és fosszíliákat. Ez esetleg a mai kutatások során megtévesztő is lehet.

A cikk információi alapján ezeket a hatásokat elhanyagolhatónak gondolom, azonban az ilyen hatások lehetőségét, szerintem mindig észben kell tartani.

2023. júl. 29. 23:13
 33/97 A kérdező kommentje:

Szerintem az is érdekes, hogy bárhogyan is történtek a tárgyalt események, azokat valamilyen formában egyidőben kellett átélnünk a Neandervölgyi "emberrel".

Wikipedia: A neandervölgyi ember (Homo sapiens neanderthalensis) vitatott besorolású emberféle. Egyes vélemények szerint az emberfélék (Hominidae) egy kihalt faja. Más vélemények szerint nem faj, hanem alfaj (H. sapiens neanderthalensis) és nem kihalt, hanem keveredett az északra hatoló Homo sapiens sapiens alfajjal, létrehozva a paleoeuropid rasszot. Mintegy 750 ezer éve jelent meg és kb. 40 000 évvel ezelőtt[2] tűnt el. Európa és a Közel-Kelet egyes területein élt, az utolsó időkben a mai emberrel (Homo sapiens) egy időben és helyen. Köznapi nevén az ősemberek közé tartozik. A neandervölgyi emberek génállománya megtalálható az európai lakosságban (1%-4% közötti mértékben). A neandervölgyi ember később Ázsiában ismételten keveredhetett az ott élő homo sapiensekkel, így ők több neandervölgyi-eredetű gént hordozhatnak.[3] Egy 2015-ös DNS-vizsgálat eredménye szerint egy csontmaradvány tulajdonosa ugyan a Homo sapiens sapiens alfajhoz tartozott, ám négy vagy öt generációval korábban egy neandervölgyi is volt az ősei között.[4] Ez az eredmény egyfelől arra utal, hogy a keveredés tényszerűen megtörtént, másfelől a neandervölgyi ember alfaji besorolását erősíti meg. A csontmaradványt publikálója, Erik Trinkaus már a DNS-vizsgálat előtt, morfológiai alapon is a neandervölgyi és a modern ember keverékének tartotta.

2023. júl. 29. 23:26
 34/97 A kérdező kommentje:

Például egy közeli szupernóva kitörés elvileg történhetett volna az utóbbi 200.000 év során, amely nagyobb hatást váltott volna ki, mint a Toba-vulkán, de annak hatásának szintén kimutathatónak kellene lennie az ősmaradvány rekord széles skáláján. Ilyet tudtommal nem ismerünk.

Hatalmas becsapódási eseményről sem tudunk és időben ennyire közel a mához, annak egyébként is, szintén nyoma lenne a fosszilákban és kihalási eseményként lehetne kimutatni.

Szerintem lehűlések, klímaváltozások viszont bőven elegendőek szinte bármilyen létszámú csoportok, bármilyen mértékű populáció csökkenéséhez.

2023. júl. 29. 23:39
 35/97 Tevenyereggyarto ***** válasza:

Most így utánajárás nélkül ötletelek: nem lehet ,hogy pont a szétvándorlás miatt alakult ki palacknyak hatás? Kifejtem mire gondolok, tehát az ember ugye Afrikából származik így akik ott maradtak azok maradtak a megszokott környezetükben. Viszont akik kivándoroltak Eurázsiába stb azok teljesen új flórával, faunával, betegségekkel, éghajlattal/ klímával kellett szembenézzenek. Emiatt náluk akarva-akaratlanul nagyobb volt az elhalálozás mint az Afrikában maradt társaiknak ami ugye csökkentette a genetikai változatosságot is. Idő kellett mire alkalmazkodtak (most nem feltétlenül adaptív evolúcióra gondolok, hanem például megfelelő öltözék, eszközök, ételek stb elkészítéséhez is idő kellett). Gondoljunk csak bele ,hogy még napjainkban is nagy fejfájást tud okozni egy szokatlanul aszályosabb nyár, erősebb jégeső, keményebb tél stb, hát még akkor.

Szóval nem kellett szupervulkán okozta nukleáris tél vagy ilyesmi, egyszerűen csak az új környezet több áldozattal járt mint a régi s most ennek látjuk a genetikai lenyomatát.

2023. júl. 30. 16:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 36/97 Pombe ***** válasza:
55%

#35: "Viszont akik kivándoroltak Eurázsiába... náluk akarva-akaratlanul nagyobb volt az elhalálozás mint az Afrikában maradt társaiknak ami ugye csökkentette a genetikai változatosságot is."


Na jó, de az afrikaiaknál viszont nem. "Afrikában lényegesen nagyobb az emberek genetikai diverzitása, mint az összes többi kontinensen együttvéve." - ahogy azt sadam írja is a #21-ben.


A palacknyakas állítás az egész emberiségre vonatkozik, vagyis az afrikaiakra is, tehát hogy az egész emberiségből nem maradt több, mint 10-20.000 ember. Hogy miért, az rejtély...


Bármi is történt, úgy tűnik, mintha az csak az emberiséget tizedelte (sőt, annál sokkal-sokkal rosszabb, mert alig valaki maradt meg...) volna meg, más életformát viszont nem.


Ezért írtam, hogy az Afrikából már kiáramlott kisebb emberi csoport egy része visszament Afrikába (talán pont a Toba elől visszafelé), és ott viszonylag gyorsan szétterjedve Afrikában, az őslakosság nagyobb részét kiszorította valahogy. Nagy pusztítást kellett végezniük olyan mondjuk 20.000 éven belül (erőforrások elől való kiszorítósdi, és tényleges legyilkolás is), ami nagyon-nagyon nehezen hihető, de mégis kevésbé (legalábbis szerintem), hogy 10-20.000 ember maradt fenn csak a világban úgy, hogy mellettük meg vidáman szaporodott minden más életforma...

2023. júl. 31. 08:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 37/97 Pombe ***** válasza:
55%

Lehet, hogy a Toba azért annyira lecsökkentette az elérhető erőforrásokat, hogy afrikában az emberi hordák kénytelenek voltak egymásnak esni?


A 1000 éves lehűlési periódus nem azt jelenti, hogy az 1000-dik év végén minden egy karikacsapásra helyreállt. A tényleges regeneráció eltarthatott akár 10-15.000 éven át is.


Persze ez spekuláció csak - nem nagyon csökkent sohase az emberiség létszáma, csak az Arab-félsziget irányából rendszeresen visszatérők (biztos ilyen is volt sokáig, talán a Toba miatt elsősorban) Afrikába visszatérő csoport, éppenhogy gyorsan szaporodva Afrikán túl és Afrikában is (kis genetikai diverzitást felmutatva közben) kiirtotta/kiszorította az Afrikai ősöket (persze nem mind), majd lassan, az erőforrások stabilizálódása után helyreállt a többé-kevésbé békés együttélés addig megszokott ügymenete is.


Tehát abban az értelemben sosem volt palacknyak, hogy ténylegesen 10-20.000 főre csökkenjen az emberiség létszáma, de a genetikai variáció beszűkülését mégis a Toba okozta, csak áttételesen.

2023. júl. 31. 08:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 38/97 Pombe ***** válasza:
55%

Ja... még...


Ugye pl. itt van Afrikából a Homo Naledi érdekes esete, amelyekből a talált példányok közül némelyik akár csak 236.000 évesnél se idősebb, és bár a homo genus-ba tartoznak, de persze más a fajuk, mint a mai embernek, és eléggé másféleképpen néznek ki még az Australopithecusokhoz képest is, vagyis könnyen lehet, hogy egy halom még más ilyen furcsa emberféle is élt közel a 70.000 év után is, csak nagyon kevéske, és gyorsan fogytak a mi hipotetikus emberi csoportunk egyedszámának feltételezetten drasztikus növekvése mellett, ezért nehéz megtalálni a többi mai modern emberhez hasonló Naledi féléket, meg a modern embertől kevésbé eltérőeket is...


Pl. ott van még a tőlünk szintén eléggé látványosan különböző Homo floresiensis, amelyik az indonéziai Flores szigetén élt 95 000-13 000 évtartományon belül, ráadásul a Toba katasztrófát baromi közelről hesszelhették meg, mégis megmaradtak addig, amíg oda nem ért szép lassan a még náluk is modernebb ember az utóbbi 50.000 évtől kezdődően... Szóval egyre valószínűtlenebbnek tűnik előttem ez a "csak 10-20.000 ember maradt meg az egész világon tézis"...

2023. júl. 31. 09:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 39/97 A kérdező kommentje:

Te hol olvastál ilyet, hogy az összes emberféléből 10-20.000 ember maradt volna meg és hogy erről szólna a palacknyakhatás elmélet?

Például a neandervölgyiek esetében sem emlékszem semmi ilyesmi említésére, hogy a populációjuk az összes többi "emberfélével" együtt lecsökkent volna mondjuk kb. 71.000 évvel ezelőtt.

Anno a palacknyakhatásról azt olvastam, hogy Afrikából az idők során jó néhány hullámban áradtak szét csoportok. Ezek 74.000 éve bőven megtelepedtek számos helyen, keveredtek és más "kölcsönhatásba" kerültek más (?) emberfélékkel.

Az Afrikában maradt csoportok közül az egyik lenne az, amely az eredeti hipotézis szerint a mai emberiség "fő genetikai vérvonalát" képviselné.

Itt hozták képbe a Toba-kitörést. Az eredeti hipotézis szerint a kitörés hatásai a világon élő különféle embercsoportokat egyaránt megtizedelte mondjuk, 1 millió főről néhány ezer főre csökkentette. Itt nagyon homályosan fogalmaztak és a világ Afrikán kívüli részével nem igazán foglalkozott a hipotézis.

Innentől kezdve erre az egyetlen afrikai csoportra korlátozódtak az eredeti hipotézis feltevései. A feltevések szerint, ennek a csoportnak a létszáma kb. 2-3000 főre csökkent a globális klímakatasztrófa következtében. A túlélés érdekében ez a csoport olyan magasan fejlett szociális képességeket fejlesztettek volna ki, mint a nyelv és egy az addigiaknál sokkal fejlettebb együttműködési rendszer.

Ezt követően áramlott volna ki ez a később már népesebb csoport Afrikából egy újabb hullám keretében, majd uralta volna le a többi, a világon szétszórt csoportot, melyek részben ebbe a fővonalba olvadtak volna be.

Így emlékszem legalábbis.

Az egész történet elég homályos és úgy tűnik, hogy sok sebből vérzik.

Ezért tettem itt fel a kérdésemet a "gyakorin".

2023. júl. 31. 12:29
 40/97 Pombe ***** válasza:
73%

#39: "Te hol olvastál ilyet, hogy az összes emberféléből 10-20.000 ember maradt volna meg és hogy erről szólna a palacknyakhatás elmélet?"


Bocsáss meg, de ezt valami viccnek szántad? :) Hiszen te magad írod a kérdésed felvezetőjében: "Jelenleg hol tart az a korábbi álláspont, hogy őseink egyetlen kisebb, néhány ezer fős (ennyire csökkent?)"


Gondolom, ezt nem csak úgy kitaláltad, hanem olvastad valahol, nem? Inkább az a kérdés, hogy hol nem olvastál erről??? :)


Ezt a cikket te is beszúrtad már ide, még idézgettél is belőle:

[link]


Pl.: "On the basis of climatic and geological evidences, Ambrose (1998) inferred that during the Late Pleistocene, the modern populations had been severely bottlenecked because of cold temperatures imposed due to last glaciation phase of ∼1 kyr years between 71 and 70 ka..."


Tehát Ambrose arra jutott, hogy az emberi populáció nagyon súlyos palacknyak-hatást okozó természeti katasztrófába futott bele. Nyilván rákattintottál a szövegben lévő linkre (bár az nem a teljes tanulmányt mutatja, de csak meg kell keresni a bővebb absztraktját...)


[link]


Idézve: "Genetic studies indicate that sometime prior to ca. 60,000 yr ago humans suffered a severe population bottleneck (possibly only 3,000-10,000 individuals)"


Valamikor 60000 évvel ezelőtt - a genetikai tanulmányok szerint - az emberi populáció mértéke nagyon szűk keresztmetszetre zsugorodott, ami valószínűleg akkoriban csak 3000 - 10000 főből állt.


Nem is olyan régen még mindenhol erről cikkeztek magyar oldalakon is. Pl.:

[link]


Idézve: "A katasztrófa alighanem az emberiséget is a kihalás szélére sodorta: egyes vélemények szerint őseink mindössze 3-10 ezren maradtak"


[link]


Idézve: "A Toba vulkán éghajlatmódosító hatásánál pedig visszatérünk alapvető tézisemhez, miszerint a vulkanikus tél miatt lecsökkent az emberiség létszáma 10 000 főre"


Azután mostanra megváltozott ez a vélemény a magyar oldalakon is, de csak részben:

[link]


Idézve: "74 ezer évvel ezelőtt egy indonéz szupervulkáni kitörés súlyos klímaingadozást okozott, és sokáig úgy vélték a szakemberek, hogy emiatt az emberi népesség is majdnem kihalt."


Azután: " úgynevezett genetikai palacknyak-hatáson esett át, a két eseményt számos kutató összekötötte, vagyis sokan úgy vélték, hogy a kitörés hatásai miatt zuhant az emberiség létszáma."


Tehát a kimutatott palacknyak-hatás létezik, de nem a Toba okozhatta közvetlenül.


Ráadásul ezt már sadam is linkelte a #10-ben.

[link]


Eléggé furcsa, hogy nem csak efelett, de a saját kérdésed felett is átsiklott a figyelmed.


Idézve: "A number of genetic studies have revealed that 50,000 years ago, the human ancestor population greatly expanded from only a few thousand individuals"


Vagyis számos genetikai tanulmány kimutatta, hogy mindössze csak néhány ezer emberből állt valamikor az emberi populáció, és mire elkezdett számottevően növekedni a száma, az csak 50000 évvel ezelőttre tehető.


Idézve: "According to the genetic bottleneck theory, between 50,000 and 100,000 years ago, human populations sharply decreased to 3,000–10,000 surviving individuals."


Tehát a genetikai vizsgálatok azt hozzák ki, hogy valamikor 100.000 és 50.000 év között a múltban volt egy drámai genetikai palacknyak-hatás. Vagyis ez az eredmény nincs még cáfolva, csak az, hogy azt a Toba eredményezte volna.


Vagy...: [link]


"PROF HENRY HARPENDING (University of Utah): It seemed so incredible, you know the idea that all of us, now there's 6 billion people on Earth, and what the data were telling us was that we, you know our species was reduced to, you know, a few thousand."


Tehát hihetetlennek tűnik, de akkoriban (saját kieg.: már a Toba kitörésének idejében) az emberi fajt alkotó létszám mindössze néhány ezerre szűkült le.


Talán ennyi elég lesz. Összesítve: a 100000 és 50000 év közötti súlyos emberi palacknyak-hatás kimutatottsága nincs cáfolva, nincs is elvetve, csak az, hogy azt a Toba okozta volna, legalábbis közvetlenül.

2023. júl. 31. 14:02
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!