Jelenleg hol tart az a korábbi álláspont, hogy őseink egyetlen kisebb, néhány ezer fős (ennyire csökkent?), Afrikából származó csoportjához köthető az emberi faj kialakulása. Hol tart a genetikai kutatások és a régészeti leletek összeillesztése?
Továbbá érdekelne, hogy mi a helyzet az alábbi kérdések tekintetében.
Jelenleg mit gondol a tudomány arról, hogy volt-e ezzel a kis létszámú csoporttal kapcsolatban (már ha ez volt), valamiféle "evolúciós palacknyakhatás"?
Jelenlegi tudásunk szerint, a 74.000 éve történt Toba szupervulkán kitörésnek vajon lehetett köze olyan változásokhoz, amelyek az emberi faj ágának kialakulásában fontos szerepet tölthettek be?
Minden érdemi választ előre is köszönök szépen!
sadam(@10)
Köszönöm a linket...
Hát, ahol azt írják, hogy egyesek szerint cáfolva van a Toba kitörés és emberpusztulás reláció, ott 2017-től 2022-ig vannak cikkek (alább a 2022-est linkelem...), és olybá tűnik, hogy nem csak én voltam az a nagyokos ( :D ), akinek eszébe jutott a #8-ban írtak szerint kutogatni, és nyilván a Toba körülő élővilág volt a leginkább érintett, de a kutatás nem talált különösebben pusztulásra utaló nyomot, így a Toba esetleges hatását egyszerűen jelentéktelennek minősítették.
"These studies together indicate existence of humans in the Indian subcontinent long before and after the Toba eruption and there is no firm evidences that advocate the humans were likely suffered during the eruption."
Azt hiszem, hogy ez egy jó összefoglalása a cikk azon információinak, ami alapján a Toba kitörés által okozott evolúciós palacknyakhatás hipotézisét megalapozatlannak tekinthetjük.
Ha a kitöréshez sokkal közelebbi területeken a különböző emberi csoportok túlélték a katasztrófát, akkor a távolabbi Afrikában valószínűtlen, hogy a közeli régióknál nagyobb hatást váltott volna ki...
Figyelembe véve a kitörés mennyiségi mutatóit, azért őszintén szólva kicsit különösnek tartom, hogy minden szempontból (?)-"a Toba esetleges hatását egyszerűen jelentéktelennek minősítették."
Persze mi az, hogy "jelentős" és mi az, hogy "jelentéktelen"?
Köszönöm, hogy megosztottátok ezeket a cikkeket.
Azt megértettem, hogy a Toba-palacknyakhatás hipotézis megalapozatlan, ettől kezdve mégis egyre jobban érdekesek számomra ennek a Toba kitörésnek a "jelentéktelen" hatásai az élővilágra.
Az öt eddigi és a jelenlegi hatodik tömeges kihalás eddig is nagyon foglalkoztatott, ez a 74.000 éves történet viszont időbeli közelsége miatt is sok tanulsággal szolgálhat.
@12
Oké, oké... persze! Én nem is tudtam róla eddig, hogy pusztító Tobában komolyabban megrendült a tudomány hite.. :)
***
De ha már lúd...
No, ezek az emberi kivándorlási útvonalak Afrikából...
A modern ember komolyabb szétszóródása körülbelül 70-50000 évvel ezelőtti tartományban történhetett, ill. kezdődött el, és elsőként Arábiát és Perzsiát körülvevő tengerparti útvonal mentén terjedtek el Indiáig, szóval nagyon valószínűtlen, hogy a Toba kergette volna világgá az embereket. Az szerintem biztosra vehető, hogy a vándorlás a Toba előtt vette kezdetét.
Pl. már a Toba előtt az Arab-félszigeten voltak emberek, és át is vészelték a kitörést, sőt, elviekben innen zajlott később tovább a migráció India felé. Egyszóval az ember már viszonylag szétszóródott a világban a Toba előtt, és ha ez a viszonylagos szétszóródás igaz, akkor a palacknyak effekt is elég furcsa már nekem... Mondjuk a Toba helyett valami járvány tizedelte meg az embereket eszerint még Afrikán is túl?
Nehezen hihető, hogy az akkori szétszéledt hordák komolyabban állandó áruforgalmi kapcsolatot tartottak volna fenn, de ha persze nem, akkor miért pont az ember pusztulgatott csak úgy? - ráadásul így kellett már más földrészen is... Eléggé rejtélyes... :(
2. Conclusion
The extent and impact of YTT eruption on climate have been synthesized and interpreted in regional framework, relying mostly on the data available on the aspects of archaeological, vegetational and vertebrate remains associated with pre- and post-tephra successions of various river basins of India. The main conclusions drawn are as follows;
1.
The YTT eruption had a localized affect on climate and ecosystem in Southeast Asia. Its impacts on hominids, vegetations and animal communities were minimal and did not entirely destroy the living populations. Broadly, warm and arid to semi-arid climatic conditions prevailed alternately for most of the time throughout the Late Quaternary to Holocene period that was congenial for living populations including vegetation.
2.
The hominids were present in the Indian subcontinent and migrated from native places to present destinations long before the YTT eruption after facing climatic fluctuations persistently, thus, their population would have dwindled and expand alternately. It reflects that humans evolved the techniques to survive and confront varied climatic odds long before the YTT eruption, thus, we state that the human populations did not explicitly disappeared particularly from the Indian subcontinent as a result of the aforementioned eruption, however, might have suffered marginally. The reasons behind their suffering may likely be scarcity in food, water and non-adaptability to protect themselves during the regional climate swings.
3.
The first record of rhizospheres, preserved in the pre-tephra Quaternary succession of entire Purna alluvial basin, Central India indicates the existence of vegetation long before the YTT eruption and continuity of the same after the said eruption, thus, suggest, minimal impact of the eruption on the vegetation. It is also concluded that the mixed C3-C4 vegetation existed long before and during the YTT eruption, nevertheless, various alternations in the same have been reported during 75 ka. However, we express that these alternations did not correlate directly with the impact of YTT eruption.
4.
A collective study of widely distributed skeletal remains of large vertebrates in both YTT and non YTT-bearing river basins of India indicates the existence of diversified nature of animal community contemporaneous with humans and vegetation during the Late Quaternary to Holocene period in the Indian subcontinent. Because, majority of the animal population was herbivores in nature, and hence, their mortality could have been caused by overhunting by both humans and carnivore’s animal community.
5.
It is also concluded that there is no direct link between the human bottleneck and their migration, deforestation and animal mortality with the YTT induced climatic hostility.
Mindezek a tények kristálytisztán érthetőek.
Mindezek fényében az élővilág és az emberi csoportok fantasztikus alkalmazkodó képességét csodálhatjuk meg és tanulmányozhatjuk ebből a szempontból is.
Ebből a szempontból azt is érdekesnek tartom, hogy a jelenlegi multikrízis tekintetében milyen tanulságokat vonhatunk le a sztoriból.
Persze az sem egy egyszerű feladat.
sadam... ill. bárki persze...
Hivatkozva a #15-re... Olyan nem fordulhatott elő szerinted, hogy egy szűk emberi csoport (a sok többi közül) terjedt el India és mindenfelé, de tulajdonképpen Afrika felé is vissza, és nem is volt palacknyak, csak ez a csoport idővel minden földrészen a többi genetikai variációt képviselő emberi csoportot nyomtalanul kiszorította?
Ja...
Talán a Toba éppenhogy annak a csoportnak egy nem kis részét az Arab félszigetről inkább visszakergette Afrikába, és ott később szétterjedve... szóval a vírus inkább már megint a mi fajtánk volt. :/
Még ja...
#17: "Mindezek fényében az élővilág és az emberi csoportok fantasztikus alkalmazkodó képességét csodálhatjuk meg..."
Hááát, nem! Azért az ember esetében a palacknyak hatás kimutathatósága még érvényben maradt, csak azt nem a Toba okozta. Vagyis az emberanyag nagyon megtizedelődött, de más állati életformák szinte semennyire se.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!