Most akkor hogyan van az evolúcióban a szárny kialakulása valójában és az ún. funkcióváltozás?

A gyíkoknál nem alakultak ki szárnyak. A dinoszauruszoknál fejlődött ki. A dinoszauruszok nem gyíkok.

És eleve rossz megközelítés. A toll (vagy pycnofibre) képletek alakultak ki először, amiknek hőszabályozó funkciója volt, pont úgy, mint a szőrnek. Ettől függetlenül pedig a dinoszauruszoknak egyéb olyan tulajdonságai is kialakultak, amik majd később megkönnyítik a repülést, pl. a légzsákok. De egyik tulajdonság sem arra szolgált, hogy majd később repüljenek is vele.

Egyáltalán nem célszerű egy "végeredményből" kiindulni az evolúció esetében. A pingvineknél a szárnyból pl. úszószerv lett, más madár meg csak az udvarlásnál használja, pl. strucc és nem tud vele repülni.

Az evolúcióban minden csak max "köztes funkció". Ma is van sok állat, ami siklik és mégsem mondod rá azt, hogy ez köztes, mert teljesen értelmetlen.

Ezek nem mérnöki munkák és nagyon félrevezető élőlényeket ember által tervezett eszközökhöz hasonlítani. Ha a biológiáról van szó, akkor érdemes elfejteni a mérnöki logikát.

"1) Na de a hőszabályozás a gyíkoknál volt, azt tudjuk hogy a szárny a gyíkoknál jelent meg először, és onnan fejlődött tovább, és madarak és a gyíkok között megvan az átmenet?"

Nem tudom mit értesz "gyík" alatt. Aktív repülésre alkalmas szárny három alkalommal alakult ki (jelen tudásunk szerint) a gerinceseknél: a pteroszauruszoknál, a madaraknál és a denevéreknél. A pteroszauruszok az archoszauruszokból fejlődtek ki (akik a dinoszauruszok ősei is voltak), a madarak a dinoszauruszokból (pontosabban a mdern rendszertan szerint a dinoszauruszok egy csoportja), a denevérek meg értelemszerűen ősi emlősökből. Ha kellően tágan (és nem szigorúan tudományosan) értelmezzük a gyík fogalmát, akkor mondhatjuk, hogy a pteroszauruszok és a madarak gyíkokból fejldőtek ki.

Amikor a gyíkok szárnyáról beszél, nem tudom pontosan mire gondol. Mindhárom csoport esetében a szárny egyértelműen a mellső lábból fejlődött ki. (Egy értelemszerű az is, hogy funkcióváltozáson esett át.)

"2) Mert beszél a makikról is például, hogy siklanak. Akkor a siklás az egy köztes funkció? Ha nem a repülést, hanem a siklást tekintjük funkciónak, akkor mégiscsak fokozatosan át tudott alakulni, nem? Vagy a siklószervet nem tekintjük még komplex szervnek?"

Egyrészt nyilván egy siklást lehetővé tevő szerv lényegesen egyszerűbb, mint egy aktív repülést lehetővé tevő. Gyakran csak egy egyszerű bőrredőről van szó. Ilyennél azért nem elképzelhetetlen, hogy ki tud alakulni egy lépésben is már legalább valamennyire működőképes forma. De itt is simán lehet funkcióváltozás. (Például hőszabályozást segíti bőrredőből alakul ki, ahogy írta.)

" Szóval egy kpmplex szerkezeten belül, mint amilyen egy óra mondjuk, ha az egyik fogaskereket megnövelem picit, máris elromlik az egész, és nem látom a folytonos átmenet lehetősét."

Az a logikádban a hiba, hogy már a jelenlegi komplex szemről gondolkodsz. Ezzel kapcsolatban tényleg igaz, hogy ha egy alkatrésze megváltozik, elromlik, az könnyen elronthatja az egész szerv működését. De az első szemek egyáltalán nem ilyenek voltak.

Bár a szem nem nagyon fosszilizálódik, a ma élő fajok szeme és a dNS vizsgálata alapján azért nagyjából reprodukálható, hogyan mehetett végbe a szem evolúciója. Fényérzékelésre alkalmas sejtekkel gyakorlatilag minden állat rendelkezik. A legegyszerűbb szemben pusztán annyi történik, hogy ezek sejtek egy foltba tömörülnek, így nagyobb lesz a szerv fényérzékenysége.

Ebből alakulhatott ki aztán gödörszem vagy csészeszem. Ekkor a fotoreceptorsejtek egy bemélyedésbe kerültek. Így már lehetővé vált a fény irányának is az érzékelése, hiszen az oldalról érkező fénysugár a receptrosejtek csak egy részét világította meg.

Ha még mélyebb lesz a bemélyedés, és a fény csak egy kis lyukon tud belyutni az üregbe, akkor már képalkotásra is alkalmas, camera obscura elven működő szemet kapunk. Az egyetlen gondja, hogy kicsi a fényerő.

Az meg könnyen elképzelhető, hogy mindenfére struktúrák jelennek meg a nyílásnál (eredetlileg például védő céllal). Ezekből kialakulhat egy lencse, ami a fény tudja fókuszálni, így lényegében már ki is alakult a hólyagszem.

(Nyilván a szem evolúciója és felépítése is sokkal bonyolultabb ennél, de talán ennyiből is látszik, hogy működik a folyamat kis átmenetekkel.)

A puhatestűeknél például elég sok példa van a jelenlegi fajok között a különböző fázisokra.

[link]

És a jelenlegi szemünk is tud változni az evolúció során, még ha elég komplex a felépítése és a működése. Vannak olyan változások, amik nem rontják el a működését, sőt, akár javíthatják is.

"amilyen egy óra mondjuk, ha az egyik fogaskereket megnövelem picit, máris elromlik az egész, és nem látom a folytonos átmenet lehetősét."

Pedig az evolucióban nem jelenik meg hirtelen új alkatrész. Minden csak nyúlik, formálódik. Mintha az órában az egyik fogaskerék megnőne, a másik kisebbé válna. A billegő ellapul, harmonikává alakul. Az óra érzékenyebb lesz a környezetre és egy idő múlva elkezdi a légnyomást mutatni. Barométer lesz.

Persze ehhez sok idő kell és olyan környezeti hatások, amik a barométereknek jobban kedveznek. Hatások, amik kiválogatják a nekik tetsző óravariánsokat.

Egy bármilyen változás esetén elég, ha nem rontja a működést. Ezek akár egymás után meg is jelenhetnek, és csöndben lapulnak, amíg egy ikszedik mutáció hirtelen nem bazíroz rájuk. Ekkor hirtelen bekövetkezik egy "evolúciós ugrás".

Az órák esetén pedig az alakatrészek alakváltozása nem biztos, hogy annyit ront az óra üzemképességén, amitől az működésképtelenné válik. Innentől pedig egy ilyen "torzult" alkatrész akár a tökéletesség kulcsa is lehet.

Az, hogy "a szárny", eléggé tág fogalom, van szárnya a rovaroknak, madaraknak, denevéreknek, ezek viszont nyilván nem egy közös őstől erednek, így itt nem lehet őket egy kalap alá venni.

Az illető a gyíkoknál a bordaszárnyakra gondolt, pl. lepkeagáma. A madaraknak ezekhez a gyíkokhoz viszont közük nincsen.

#2

"Ha kellően tágan (és nem szigorúan tudományosan) értelmezzük a gyík fogalmát, akkor mondhatjuk, hogy a pteroszauruszok és a madarak gyíkokból fejldőtek ki."

Nem éppen. Mit értesz azalatt, hogy szigorúan tudományos? Rendszertannal kapcsolatban nem igazán van olyan, hogy valami csak enyhén, vagy szigorúan tudományos. Vagy tudományos, vagy nem, a gyíkokra márpedig van tudományos definíció.

Mit jelent az, hogy ha kellően tágan értelmezzük? Ha azt, hogy értelmetlenül azt is gyíknak vesszük, ami csak hasonlít egy gyíkra, akkor így viszont mondhatnánk azt is, hogy minden magzatburkos gyíkokból fejlődött ki, mivel már a korai hüllők és synapsidák is elég gyíkszerűen néztek ki.

#5

Természetesen igazad van, de van hétköznapi szóhasználat is. Például hétköznapi szóhasználat szerint a hidagyík is gyík, pedig valójában nem az (még ha a magyar nevében benne is van).

Én pedig úgy értelmeztem, hogy a kérdező nem úgy értette, hogy a szány a Squamata csoport tahjaiban fejlődött ki, hanem úgy, hogy gyíkszerű állatokban. Természetesen lehet, hogy félreértettem.