Jelenleg hol tart az a korábbi álláspont, hogy őseink egyetlen kisebb, néhány ezer fős (ennyire csökkent?), Afrikából származó csoportjához köthető az emberi faj kialakulása. Hol tart a genetikai kutatások és a régészeti leletek összeillesztése?

Hát, ha az idézett cikket jól olvastam, akkor a palacknyakhatásra utaló nyomok az utóbbi 200.000 évben jelentkeznek több alkalommal is, de nem a 74.000 éve történt Toba kitörés időpontja környékén.

Ha egyidőben lépett volna fel, akkor nyilván vizsgálni kellene az összefüggést a két esemény között.

Ha nincs időbeni egybeesés és így a tök más időszakokban bekövetkezett palacknyakhatás, tök más okok miatt jött létre, akkor számomra csodálatos, hogy egy ilyen hatalmas kitörés következményeihez ennyire jól tudtak alkalmazkodni a különböző élőlények és az "emberi" csoportok.

Márpedig a kitörés paramétereit elég jól be tudjuk lőni, geológiai szempontból ez nem volt egy "jelentéktelen" esemény.

A különböző becsapódásokat és más katasztrófákat számításba véve azt mindenképpen kijelenthetjük, hogy az utóbbi néhány millió év egyik legjelentősebb természeti katasztrófája volt a Toba vulkán kitörése.

Lehet, hogy rosszul olvastam, de mindjárt rákeresek.

Akkor, Te mit olvasol a cikkben, mikor lépett fel a palacknyakhatás?

...The existing records suggest that humans were present in Africa long before the said eruption, however, their population had declined around 200 ka BP. ...

...They also proposed that modern human population had witnessed worldwide bottleneck around 200 ka years ago that dwindled the size of populations to few thousands without leading to extinction of subpopulations. Several other studies have also shown bottleneck and expansion of human population to few thousands within the last 200 ka years in the African continent (Hawks et al., 2000, Oppenheimer, 2009). Hawks et al. (2000) hypothesized that human populations would have faced severe bottlenecks around 200 ka years ago and suspected dramatic behavioral change after the bottleneck. They also claimed that the behavioural changes got inherited anatomically as evident by significant reorganizations in Homo sapiens. Regarding H. sapiens, Hawk et al. (2000) suggested their evolution from a small, solitary group of australopithecine populations and opined that humans had became a colonizing species during Early Pleistocene and were stuck in certain parts of Africa, but later on, around 100 ka, started to spread out. On the basis of climatic and geological evidences, Ambrose (1998) inferred that during the Late Pleistocene, the modern populations had been severely bottlenecked because of cold temperatures imposed due to last glaciation phase of ∼1 kyr years between 71 and 70 ka (Late Pleistocene) that coincides with the YTT eruption. He further emphasized that volcanic cooling, induced by the YTT eruption, might have decimated the modern human population particularly, to those surviving in the isolated tropical refugia. ...

Mondom, lehet, hogy nem jól olvasom, de én úgy értem, hogy az egyik palacknyak esemény kb. 200.000 éve történhetett, a másik pedig 71.000 éve kezdődhetett és kb. 1000 évig "tartott".

A kitörés pedig 74.000 éve történt, mondjuk ezt más forrásokban olvastam, de mindjárt megnézem ebben a cikkben is.

Mondjuk a cikk ezzel indít:

Youngest Toba Tuff (YTT) eruption (ca. 75 ka) of Sumatra, Indonesia, is well studied for its devastating effects on living populations, i.e., vegetation, animal and particularly the hominids including their migration from African to Southeast Asian countries (Rampino and Self, 1992, Ambrose, 1998).

Ezek szerint kb 75.000 évre teszi a cikk a kitörés időpontját.

Azért a minimum 3000 év differencia, az eléggé hosszú idő.

Vagy valami nem stimmel az időpontokkal.

Ha mégis sokkal közelebb lennének az események egymáshoz az időben, akkor tetszik, vagy nem tetszik, vizsgálni kell az összefüggésüket, szerintem.