Jelenleg hol tart az a korábbi álláspont, hogy őseink egyetlen kisebb, néhány ezer fős (ennyire csökkent?), Afrikából származó csoportjához köthető az emberi faj kialakulása. Hol tart a genetikai kutatások és a régészeti leletek összeillesztése?

Nem teljesen értem a kérdést. Mármint a miértjét mert Pombe a másik kérdésednél (a vízimajmosnál) ezt is jól bemutatta. Igaz, nem konkrétan erre reagálva, viszont bemutatta az ismert leleteket.

74.000 éve meg már bőven olyan emberek éltek mint mi, az emberek és csimpánzok kb 5-7 millió éve váltak szét. Épp csak mezőgazdálkodás, állattenyésztés nem volt még, de anatómiailag már bőven modern emberek voltak. Szóval a szupervulkán max egy jó kis genetikai palacknyakat csinált nekünk.

“Például arra is gondolok, hogy a nyelv, a csoport fejlettebb együttműködése, a kéz és az eszközhasználat egyre kifinomultabbá válása és ami még ezekkel összefügg, szóval ezek az események vajon időben mikorra tehetőek.”

Erre leghamarabb azt tudom mondani ,hogy egy folyamatra gondolj. Tehát ezek is mint sokminden más fokozatosan fejlődött, változott.

Többé-kevésbé mindegyik mindig is jelen volt valamilyen formában. Például nagyon primitív eszközhasználat létezhetett már 5-7 millió éve is, elvégre a mai majmoknak (most főleg csimpánzokra és a többi emberszabásúra gondolok) is van annyi sütnivalója ,hogy mondjuk köveket használjanak valami kemény feltörésére vagy botokat rovarok kipiszkálására. Vagy faágakat rázzanak amikor nagyobbnak, hangosabbnak, veszélyesebbnek akarnak tűnni például rivalizáláskor. Vagy összerágott leveleket szivacsként használnak arra ,hogy vizet szedjenek ki nehezen elérhető helyekről. Az akkori őseink szellemi teljesítményben nem lehettek olyan rettenetesen messze a mai csimpánzoktól.

S ahogy Pombe mutatta is a Fongoli folyó mentén élő szavannai csimpánzok már okosabbak, ügyesebbek, “emberibbek” mint az erdei társaik. Viszont nem akarom ugyan azt leírni megint. Olvasd vissza a kommentjeit, főleg ahol a vízimajmos leletekről volt szó ott mutatta be az előembereket csaknem név szerint (Australopithecus-ok és társaik). Lényegében rengeteg fosszília áll rendelkezésre, egyik-másikból egész csontvázak. Szépen nyomon követhető az ember kialakulása különösebb hiányosságok nélkül. Itt az oldalon is volt rengetegszer téma és az egyes ősökre külön-külön rákeresve is találsz érdekességeket.

Egyébként bocsánat ha ez lerázósnak tűnik, de tényleg volt már a téma rengetegszer és alighanem mindenki más is csak annyit tudna tenni ,hogy maga rákeres s belinkeli/ bemásolja. Egyébként értékelem az érdeklődésed, csak na, érted. Ez kicsit olyan mintha azt akarnád ,hogy helyetted keressük ki.

Ha mással nem is ezzel megpróbálok hozzájárulni, legalább mint kis érdekesség. A teljesség igénye nélkül az összes kreacionista érv és annak cáfolata:

[link]

"Jelenleg hol tart az a korábbi álláspont, hogy őseink egyetlen kisebb, néhány ezer fős (ennyire csökkent?)"

Tudtommal igen, jelenleg is úgy gondolják, hogy voltak ilyen események, de én sem vagyok teljesen naprakész. Mindenesetre itt például egy elég korai (és drasztikus) palacknyakhatás eseményről írnak.

[link]

"Afrikából származó csoportjához köthető az emberi faj kialakulása."

Amennyire tudom, mind az emberi maradványok, mind a genetikai jelek egyértelműen arra mutatnak, hogy az emberi faj Kelet-Afrikában alakult ki. Azonban azért van csavar a dologban, mert a nem afrikai népesség hordoz neandervölgyi és gyeniszovai eredetű DNS-t is, a modern ember kereszteződött ezekkel a fajokkal (vagy alfajokkal?). De az ő őseik is Afrikából erednek.

"Jelenleg mit gondol a tudomány arról, hogy volt-e ezzel a kis létszámú csoporttal kapcsolatban (már ha ez volt), valamiféle "evolúciós palacknyakhatás"?"

A palacknyak hatás azt jelenti, hogy csökken a populációméret, és emiatt (random) csökken a genetikai változatosság. Az ősi palacknyakhatásokat pont a diverzitás csökkenése alapján tudják kimutatni.

"Jelenlegi tudásunk szerint, a 74.000 éve történt Toba szupervulkán kitörésnek vajon lehetett köze olyan változásokhoz, amelyek az emberi faj ágának kialakulásában fontos szerepet tölthettek be?"

Tudomásom szerint ezt az elképzelést jelenleg már nem tartják valószínűnek..

[link]

[link]

#6: "Tudomásom szerint ezt az elképzelést jelenleg már nem tartják valószínűnek.."

Anno, amikor nagy divat volt a Tobát okolni a palacknyak effekttel, már akkor nem volt kerek nekem a történet.

[link]

Baromi messze van a Toba-tó (vagyis az akkori vulkáni kitörés maradványa) Kelet-Afrikától. Ha a nem is olyan régi hipotézis szerint az itt történt kitörés miatt maradt meg csak kb. 10 000 ember, az iszonyú pusztítást végzett volna az állatvilágban is, magyarán majdnem világszerte egy csomó fajban kellett volna ugyanúgy palacknyaknak jelentkeznie...

Vagy az emberi faj rém béna volt már akkor is... :D

Mondjuk a tavi üledékek vizsgálata - kézenfekvő - nem jutott eszmbe akkoriban, de ezt a Toba ügyet nem tudtam komolyan venni sohase.

Hm...

Még az lehet, hogy az égvilágon senkit se lehetett arra rávenni, hogy mondjuk az afrikai gazellák genetikai vizsgálatába pénzt fektessen...

No, de így meg az egész hipotézis végig lógott kontroll nélkül a "semmiben"... - szvsz. :)

#9

A vonatkozó wikipedia cikkben azt írják, pár másik fajnál is megfigyeltek palacknyakhatást akkoriban (az akkoriban elég tágan értelmezendő). Nem néztem jobban utána, mennyire hitelesek ezek az eredmények. (Mindenesetre a legfrissebb hivatkozás is 2007-es, szóval nem biztos, hogy naprakész ez a wiki cikk ebben a témában.)

[link]