Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Hol van a határ a tudatos és...

Hol van a határ a tudatos és ösztönös viselkedés között?

Figyelt kérdés
2022. febr. 17. 15:24
1 2 3 4 5 6 7
 51/63 A kérdező kommentje:
Szóljatok rám ha nagyon elkalandoznék a témától, talán ez még belefér az élet mibenléte felé vezetö út szélén :D
2022. febr. 24. 10:49
 52/63 A kérdező kommentje:
*#49-hez, hogy meg végbe egy új antitest elleni antigén "megtervezése és legyártása"? Tehát hogyan alakítja ki a sejt az új fehérje szerkezetet a semmiböl (értsd, aminek a terveivel még nem rendelkezik, mert nem találkozott vele)?
2022. febr. 24. 11:02
 53/63 A kérdező kommentje:

*

#49-hez:

"akkor tudtommal van olyan eset is, amikor ez beleíródik a DNS-e, és a következö fertözésnél aktiválódik. Ezek szerint létezik, hogy ezek a genetikai változások kizárólag az immunrendszer sejtjeiben mennek végbe, ill. ha egy fehérvérsejt ezt "megtanulja", akkor annak halála után hogy keletkeznek új sejtek, amikben ugyanúgy benne van ez a kód?"


Bocs, átolvastam megint, ezt a részt ahogy van kitörlöm így utólagosan, teljesen hülyeség., én sem értem hogy jött. facepalm :)

2022. febr. 24. 11:10
 54/63 Pombe ***** válasza:

Jesszusom... :D


Mik a terveid? Az életedidődből hány évet szándékozol annektálni a topikhoz?

2022. febr. 24. 11:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 55/63 sadam87 ***** válasza:

#49

"A kultúrális öröklödés az tanult viselkedésbe tartozik."

Nyilván. De attól még az is egyfajta öröklődés, mutat is bizonyos hasonlóságot a hagyományos genetikai öröklődéssel. (Persze nyilván sok szempontból különböző is.) Nem véletlenül vezette be Dawkins a mém fogalmát.

" pl betegségek vagy mérgek ellen is képesek külsö forrásból fakadóan genetikailag rögzülni."

Nem képesek. (Maximum a CRISPR rendszer jut eszembe a baktériumokban, ami valami ilyesmi, de az elég speciális eset.)

" A kérdésem az, hogy pl amikor az immunrendszer tanul egy oltás vagy enyhe fertözés hatására, akkor tudtommal van olyan eset is, amikor ez beleíródik a DNS-e, és a következö fertözésnél aktiválódik"

Nincs ilyen eset.

" Ezek szerint létezik, hogy ezek a genetikai változások kizárólag az immunrendszer sejtjeiben mennek végbe"

Ilyen létezik, de nem arról van szó, hogy a kórokozó legyőzésének kódja beleíródik a DNS-be, hanem arról hogy a limfociták érése során véletlenszerűen átrendeződik a receptorfehérje / antitest génje (ez a V(D)J rekombinációÖ. De nem célzottan, a legtöbb semmi re nem lesz jó, amik viszont igen, azok maradnak meg, és szaporodnak el (tehát kvázi egy mini evolúcióról van szó).

"ha egy fehérvérsejt ezt "megtanulja", akkor annak halála után hogy keletkeznek új sejtek, amikben ugyanúgy benne van ez a kód?"

Ha egy limfocita osztódik, az utódsejtjeiben is ugyanilyen lesz a DNS. De nem utód sejtekbe nem kerül be ez a változás.

2022. febr. 24. 12:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 56/63 A kérdező kommentje:

#54

Elcseszett fiatalságomat siratom, még idöben kellett volna 5 évet erre fordítani a megfelelö képzésen :D

Csak szabadjára engedtem a fantáziám egy kicsit, itt gyüjtögetem a tudásmorzsáimat, és egy-egy válasz kapcsán olvasgatok tovább a témában.

2022. febr. 24. 12:12
 57/63 sadam87 ***** válasza:

#50

"Következö kérdésem, kicsit más irányban, hogy hogyan müködik a viselkedést megváltoztató paraziták esetében a dolog, tehát hogy alakulhat ki olyan, hogy egy másik lény viselkedése fölött át tudják venni az irányítást, gondolom kémiai anyaggal, vagy bizonyos szövetrészek károsításával."

Ezek lehetséges mechanizmusok, és könnyen kialakulhatnak evolúció útján. Nagyon gyakran az ilyen extra funkciójú kémiai anyagok (az említettek mellett például antibiotikumok, toxinok) eredetileg anyagcsere melléktermékek, és csak másodlagosan tesznek szert egyéb funkcióra (ami már tud szelekcióval fejlődni).

[link]

"pusztán számomra néha teljesen abszurdnak tünik, hogy ezek mind-mind véletlen mutációk eredményei."

Ha pusztán véletlenszerű mutáció eredményei lennének, tényleg elég elképzelhetetlen volna. De van ott szelekció is nem kevés, az meg már nagyon nem véletlenszerű.

2022. febr. 24. 15:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 58/63 Pombe ***** válasza:

@49


Azt látom, hogy nagyon erőlteted a lamarcki evolúciót. Valamit tanul a test, a szervezet a külső hatások által motiválva, így lesznek szerzett tulajdonságai, amik végül valamiképpen öröklődővé válnak. Szóval úgy gondolod, hogy ha eltöröd a sípcsontodat, az esetlegesen erősebbé vált beforrt részt majd megörökli az utódod is?


Minden létező bacival, vírussal megfertőzteted magad, és ha mind túléled, akkor a gyerekednek már soha nem kell oltásokra menni?


#49: "A kérdésem az, hogy pl amikor az immunrendszer tanul egy oltás vagy enyhe fertözés hatására, akkor tudtommal van olyan eset is, amikor ez beleíródik a DNS-e, és a következö fertözésnél aktiválódik."


Úgy érted, hogy a kiokosodott immunrendszer "beleír" az örökítőanyagodba? Azért arra meg én lennék kíváncsi, hogy ennek a technikáját hogy képzeled el. Az immunrendszer hogyan fér hozzá az örökítőanyagodhoz? Honnan tudja, hogy milyen "képletet" kell beleírni, és honnan tudja, hogy egyáltalán mindezt hova írja? Honnan tudja, hogy mi az az időpont, amikortól már elkezdheti az addig tanultakat leírni, vagyis honnan tudja, hogy most már mindent tud a támadókról, amit tudnia kell? Vagy esetleg képes utólagos kiegészítéseket is eszközölni a már DNS-be írt korábbi feljegyzéseibe?


Honnan tudja, hogy a korábbi feljegyzéseinek hol volt a vége, ahonnan folytathatja? Netán széljegyzeteket is tud készíteni, meg ilyesmik?


Hűha! Te valami rettentően képzett genetikai mérnökként képzeled el az immunrendszert, aki tervez, jegyzetel, gondolkodik és a DNS-edben jól tájékozódva azt rajztáblaként használja a fene tudja milyen rajzkészletével felszerelkezve? Őszintén szólva, nem igazán értelek..., bocsika... :)

2022. febr. 24. 18:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 59/63 Pombe ***** válasza:
Ja... mondjuk ha nem az örökítőanyag DNS-re gondoltál, a kérdések akkor is aktuálisak. :)
2022. febr. 24. 18:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 60/63 A kérdező kommentje:

Látom az 53-as megjegyzésem teljesen kiesett mindkettötöknek, pedig abban elöre "tötröltem" azt a hibás, átgondolatlan részt amit mindketten kiszúrtatok.

Az #52-re pedig nem is reagáltatok. Azt kifejtve az érdekelne, hogy genetikai kód nélkül, sejtmagon kívül is létezik-e olyan fehérjekódoló folyamat, ami az új antigének felismerését és megjelölését lehetövé teszi? Vagy ezek a szervezet számára új antigének egy meghatározott alapfelépítéssel rendelkeznek, aminek az alapjai a mi DNS-ünkben is megvannak, és a jelölö fehérjéink képesek valamelyik részéhez minden esetben kapcsolódni, esetleg kódolás nélküli helyben történö fizikálisan kiváltott szerkezetmódosulásokra képesek (mint ami katalizáció során megfigyelhetö), és nem kell sehova visszakódolni az új infót?

Az is segítség lenne, ha tudtok linkelni ezekkel a jelölöfehérjékkel foglalkozó tananyagot. Sajnos én nem találtam eddig.

Ezt a vonalat be is fejezem, erre már új kérdést kellene kiírnom.

2022. febr. 25. 08:26
1 2 3 4 5 6 7

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!