Mennyire elfogadható az az álláspont, hogy a fizikától elvárt egyetlen követelmény, hogy prediktív legyen?
Hisz ha csak ennyit várunk el tőle, akkor ugyanúgy hibásnak fogjuk tartani a mai tudományt 2000 év múlva, ahogy ma is hibásnak látjuk az ókori görög tudományt.
A geocentrikus világkép az égi kristályszférákkal megfelelt mindannak a követelménynek, amit ma is elvárnak a fizikusok egy fizikai elmélettől. Ptolemaiosz óta teljesen pontosan meg tudták jósolni az égitestek jövőbeni helyét, és semmilyen megfigyelés nem mondott ellen se a geocentrikus világképnek, se az égi szférák létezésének.
Szóval miért kéne ma nekem elfogadnom azokat az elméleteket, amiknek a létrehozásakor nem az igazság volt az elvárás, hanem az előrejelzés?
"Kár, hogy ostobaság az egész 25. válasz."
Mi az ostobaság benne?
Kb. az egész. Többek között ez a mondat:
"Ehhez azért tudni kell, hogy a lapos Föld, meg a 4 alapelem az 𝐍𝐄𝐌 tudomány volt. Ezek feltevések voltak - nem túl rosszak amúgy - amelyeket nem ellenőriztek."
Sü el is magyarázza miért ostobaság:
"Nem látjuk hibásnak az ókori görög tudományt. A megállapításait tartjuk korlátozottan érvényesnek a mai ismereteink birtokában. Pl. a négy elem tana a korban megismerhető jelenségek igen nagy részét jól modellezi. Ugye a négy elem egyrészt halmazállapotoknak is megfelel, illetve van egy hierarchia közöttük, és minden ennek a hierarchiának megfelelő helyre igyekezik. A kő elsüllyed a vízben, a buborék meg felszáll, a víz lefolyik a földre, a tűz az ég felé törekszik. A fa nyilván tartalmaz valami tűz elemet is, hiszen úszik a vízen. Ezt a tűz elemet ki lehet csalogatni, a fa meg tud gyulladni, és sokkal több tűz jön ki belőle, mint amennyi tűz a kicsalogatásához volt szükséges. Utána, ami visszamarad – a hamu – az viszont már nem úszik a vízen. Teljesen jó modell. Azok között a peremfeltételek között, ami akkoriban hétköznapi szintű megismerhető jelenség volt, azokon igen jól működött."
Azzal együtt, hogy ezek szép feltevések voltak, továbbra sem ellenőrizték őket.
Az akkori korban ez még nem volt követelmény.
Illetve valamit még nem írtam le: minden modell arra is való, hogy jósolni lehessen belőle.
Például a periódusos rendszerből azt, hogy a hiányzó elemeket meg lehet találni, ÉS még a tulajdonságaikról is szólt.
A lapos Föld tana nem mondott semmit arról, hogy mekkora a Föld, mi van a szélén, mi van alatta, mi van fölötte, hogyan mozognak az égitestek, stb. Valamit kitaláltak rá, de az nem a lapos Föld modellből következett, hanem csak hasraütés volt, és persze ezeket sem ellenőrizték.
"A lapos Föld tana nem mondott semmit arról, hogy mekkora a Föld, mi van a szélén, mi van alatta, mi van fölötte, hogyan mozognak az égitestek, stb. Valamit kitaláltak rá, de az nem a lapos Föld modellből következett, hanem csak hasraütés volt, és persze ezeket sem ellenőrizték."
Lóf.sz se gondolta, hogy lapos a Föld, te tudománytörténetből is ugyanolyan ostoba vagy, mint bármi másból.
"Lóf.sz se gondolta, hogy lapos a Föld"
Elég sokan gondolták. Pl a Bibliai teremtéstörténet írója.
Ez most félrebeszélés volt, mivel ezt csak példának hoztam.
De a 4 (vagy Kínában 5) alapelem tétele teljesen hasonló: ez csak egy feltevés volt.
Miért pont ennyi? Csak.
Volt olyan feltevés is, hogy az összes szilárd és folyékony anyag csak 2 féle anyagból áll: a kén és higany megfelelő összetételéből.
Ezeknek azért volt értelme, mert feltételezték, hogy:
- LÉTEZNEK alapelemek, tehát az anyagok nem bonthatók tetszőlegesen kicsire.
Amúgy voltak ilyen feltevések is, hogy de, tetszőlegesen kicsire bonthatók. Csak ezeket ma már nem idézik.
- VÉGES számú alapelem van, nem végtelen sok féle.
Az őseink nem voltak hülyék, csak még nem nagyon létezett tudomány akkoriban. Nem tudták, hogyan kutassanak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!