Honnan tudják a fizikusok, hogy a moláris tömeg egyenesen arányos az atomtömeggel?

"Mert ehhez az állításhoz még azt is fel kell tételezni, minden atom tömege pozitív"

Tudnál nekem mutatni kérlek csak egy atomot, aminek a tömege nem pozitiv?

"illetve hogy nem vész el tömeg a keveréstől."

Tudnál mutatni olyan anyagot, amelyet ha összekeverünk, tömegdefektust tapasztalunk?

"Éppen ezt kérdezem, hogy honnan tudjuk, hogy nincs ilyen."

Onnan, hogy sosem tapasztaltuk hogy lenne, sosem találkoztunk vele. Ha pedig sosem találkoztunk vele, akkor miért kéne feltételezni, hogy lenne?

Negatív tömeg nem létezik, onnan tudjuk.

Az atomokat alkotó részecskék tömege egyenként pozitív, így az összegük is az. A keverés önmagában semmilyen hatással nincs az összekevert anyagok tömegére, nem érinti azt.

De nem érdemes vesződni az ilyen válaszokkal. Egy szánalmas kis troll, semmi több.

Kedves Kerdezo.

A kvantummechanika jelenlegi allasa szerint eleg pontos elkepzelesunk van arrol, hogy az anyag tomege milyen mechanizmusokbol ered. Ezek alapjan pusztan az atomok darabszamanak a valtozasa egy csoporton belul nem ad hozza vagy vesz el az "atomtomeg x darabszam" szamitassal kapott csoporttomegbol. Ha pontositanad a kerdesed esetleg tobbet is tudnek mondani.

#6

"Mert ehhez az állításhoz még azt is fel kell tételezni, minden atom tömege pozitív"

Öhm... mondanál nekem valamit (bármit) aminek a tömege negatív?

De tegyük fel, hogy mégis találunk valahogy negatív tömegű atomokat (vagy bármit). Akkor azoknak negatív lesz az atomtömegük és a moláris tömegük is, szóval továbbra sincs probléma.

(Sőt, még akkor sem, hogyha negatív és pozitív tömegű atomokat kevernénk. Az elemek esetében is a relatív atomtömeg és a moláris tömeg is az izotópok atomtömegének súlyozott átlaga. Tehát továbbra is egyenesen arányos a kettő.)

"illetve hogy nem vész el tömeg a keveréstől."

Minek a keverésétől? Amúgy tömegdefektus akkor lehet, ha energia szabadul fel. Ez kémiai reakcióknál (amikor különböző anyagok kapcsolódnak össze) elhanyagolható. Magreakcióknál már nem, így például egy 12-es tömegszámú szénizotóp tömege nem lesz egyenlő 6 proton, 6 neutron és 6 elektron tömegével, hanem kicsit kevesebb lesz (a felszabaduló eneriga miatt). De itt tök más állapotokról beszélünk: nyilván 6-6 különálló proton, neutron és elektron és egy 12-es tömegszámú szénatom nagyon nem ugyanaz.

(Amúgy ugyanezen ok miatt nem egyezik az egyes izotópok esetén sem a relatív atomtömeg a tömegszámmal.)

#7

"Illetve hogy a tömeg extenzív mennyiség."

Ööö.. Mert szerinted intenzív? Ha összeöntesz 1 kilogram krumplit és 2 kilogram krumplit, akkor 1,5 kg krumplid lesz? :D

Amúgy gondolom, itt arra próbálsz célozni, hogy honnan tudjuk, hogy a tömegek mindig pontosan összeadódnak. (Mint ahogy a térfogat esetében ez nem működik.) Főleg onnan, hogy amennyire én tudom, mindig ezt tapasztaltuk. (Legalábbis a tömeg-energia ekvivalencia elvből következő energia veszteségtől eltekintve, amiről már fent írtam. De mint írtam, atomok moláris tömegének meghatározásánál ez elenyésző. De természetesen ezzel bizonyos esetekben számolni kell.)