Léteznek objektív erkölcsi értékek és kötelezettségek?

Ja, és még egy dolog:

érdemes megnézni az emberi erkölcsön kívül néhány állatfaj erkölcsét is.

IGEN, VAN nekik olyan, a csorda/falkaállatoknál.

Már csak azért, mert ha objektivitást keresünk, akkor annak ott is érvényesnek kell lennie.

Nem meglepő módon vannak hasonlóságok és különbségek is az emberi erkölcshöz képest.

#18> Például más megerőszakolása erkölcstelen (tudom, hogy egyes kultúrákban elfogadott, ettől még objektíven erkölcstelen).

Ha bizonyos kultúrákban elfogadott, akkor már nem objektív. Az objektivitás pont azt jelenti, hogy az adott viselkedés erkölcsi megítélése független a kultúrától, magyarán minden kultúrában azonos. Az más kérdés, hogy az én szubjektív erkölcsi érzékem szerint erkölcstelen. Az is más kérdés, hogy a legtöbb, így a mai, nyugati, európia, magyar stb… kultúránkban is erkölcstelen.

> Vannak objektív erkölcsi értékek, aki nem tud ilyet mondani, az pszichopata.

Nem. Ettől még helyesnek tarthatja a saját korának, a saját kultúrájának az általános erkölcsi értékrendjét, és lehet – akár ettől jóval szigorúbb – saját szubjektív erkölcsi érzéke (mondjuk a húsevést is erkölcstelennek tartja, sőt a szúnyogot sem csapja le, mert azzal is vannak erkölcsi aggályai). Nem azt vitatjuk, hogy nincs erkölcs, hanem azt, hogy *objektív* erkölcsi szabályok nincsenek. Vannak korok és kultúrák erkölcsi értékrendjének nem is kis metszete, de nehéz lenne olyan objektív erkölcstelenséget mondani, amiről elképzelhetetlen, hogy valamely korban és valamely kultúrában ne lehetett volna akár elfogadott. Ez innen nézve persze lehet szörnyűség, de ettől még nem lesz objektív erkölcs.

> Az objektív szó jelentésétől függetlenül, remélem azt azért elfogadod, hogy a kérdező feltehetőleg nem arra volt kíváncsi, hogy létezik-e olyan dolog, amit a Föld összes embere és állata erkölcsösnek gondol.

A kérdező az objektív erkölcs létezésére kérdezett rá. Az meg szükségszerűen azt jelenti, hogy kultúrától független. Máshogy nem igazán tudom értelmezni a kérdést. (Az egyén annyiban más, hogy ott tényleg lehetnek mentális defektusok az egyik oldalról, szigorúbb belső erkölcs a másik oldalról. Az erkölcs azért mégiscsak társadalmi fogalom, az erkölcsi szabályok a társadalmon belüli konszenzusok arról, hogy mi helyes és mi nem az.)

Tehát én csak a kort és a kultúrát veszem alapul, az egyént nem venném bele az objektivitás mércéjébe. De a kort és a kultúrát meg muszáj, ha valóban objektív erkölcsről beszélünk. Mert ha nem ezt jelenti az „objektív” szó, akkor mit? A mi korunk és kultúránk erkölcsét? Ha ezt tekintenénk objektív erkölcsnek – amúgy miért tennénk? –, akkor ehhez képest mi a szubjektív erkölcs? Az egyén erkölcse? Ahogy írtam az erkölcs társadalmi fogalom, az egyénnek nem szubjektív erkölcse van, hanem szubjektív erkölcsi értékrendje.

"létezik-e olyan dolog, amit a Föld összes embere és állata erkölcsösnek gondol"

Ez még mindig nem az objektivitás jele!

Mert lehet ezen kívül földönkívüli, robot, isten, akárki.

Objektív erkölcsnek CSAKIS azt lehet(ne) nevezni, ami egyszerűen megkérdőjelezhetetlen. Ami a természeti törvényekből következik.

Mint ilyen, természetesen olyan lenne, hogy kellő kutatással mindenki képes lenne megtudni. Úgy, hogy egyetlen másik lényhez sem menne oda, hanem csak a természeti törvényeket vizsgálná.

Na, ilyen viszont NINCSEN.

"Mert ha nem ezt jelenti az „objektív” szó, akkor mit? A mi korunk és kultúránk erkölcsét? Ha ezt tekintenénk objektív erkölcsnek – amúgy miért tennénk? –, akkor ehhez képest mi a szubjektív erkölcs? Az egyén erkölcse? Ahogy írtam az erkölcs társadalmi fogalom, az egyénnek nem szubjektív erkölcse van, hanem szubjektív erkölcsi értékrendje."

Szerintem túlgondolod a dolgot, nem kell felesleges fogalmakat bevezetni; az a filozófusok (értéktelen) munkája. Tudom, hogy az erkölcs szó társadalmi normák összességét jelenti, de az erkölcsös szót én teljesen más értelemben használom. Szerintem az óvodától kezdve a "jó cselekedet" szinonimájaként tanítják az "erkölcsös cselekedet" fogalmat és én is így használom. A jó (vagyis erkölcsös) cselekedet szerintem kultúrafüggetlen és ugyanazt jelenti, mint az objektíven jó cselekedet. Az objektív szó az én értelmezésemben nem módosít a jelentésen, mindössze nyomatékosítja, hogy az erkölcs nem szubjektív. A "szubjektíven erkölcsös" pongyola fogalmat pedig azokra a dolgokra használom, amelyeket pl. egyes vallási csoportok erkölcsösnek tartanak, de egyébként erkölcstelenek.

Ha így használjuk a fogalmakat, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy az (objektíven) erkölcsös dolgok kultúráktól függetlenül léteznek, kutathatóak, vagy akár természeti törvényként is felfoghatóak.

Viszont ezek a fogalmak nem ezt jelentik, amit mondasz.

Megint csak oda kanyarodsz, hogy a te erkölcsöd jó, mindenki másé pedig - amennyiben a tiédtől eltér - akkor rossz. Az erkölcs pedig semmilyen módon nem fogható fel természeti törvénynek, mert akkor pl. nem lehetne megszegni.

Az objektív erkölcsöt egyáltalán nem kell tanítani.

Tehát, ha Mauglit (azt, akit nem a farkasok neveltek, mert nekik is van erkölcsük) beteszed egy szobába, az emberek közé, akkor ő is magától tudni fogja az első pillanattól.

Minden más (pl. az, amit példamutatással kell tanítani) az szubjektív erkölcs.