A természettudományt művelőket nem zavarja az, hogy egyre több olyan kérdésre adnak választ, ami korábban a vallások területe volt, így gyengíti azok tekintélyét?
Most olvasok egy ismeretterjesztő könyvet, ahol az egyik fejezet az élet keletkezéséről szól. A transzcendens beavatkozás teljesen ki van belőle zárva, minden észszerűen van megmagyarázva.
Sokan mondják, hogy az embereknek szükségük van vallásra. De mi lesz így azokkal, akik eddig misztiusan magyarázták a világot?
válasza: válasza:"vannak, akik éppen a tudományos ismereteik miatt vélik felsőbbrendűnek magukat"
Lehet, én a kérdező egyik mondatára reagáltam. Amúgy biztos van negatív példa a tudományos oldalon is, de az általában nem magából a tudományból táplálkozik, hanem az illető személyiségéből.
Az is érdekes, hogy így hivatkozunk csoportokra, hogy tudományos és hívő oldal, miközben ezek nem feltétlenül zárják ki egymást. Voltak, vannak hívő kutatók, és hívő emberek is érdeklődhetnek a tudományos kutatások iránt. A tudományos gondolkodású ember pedig nem feltétlenül azonos az ateistával. De ez már egy másik kérdés. :)
válasza:#22
Persze, hogy nem zárja ki, és nem is kizárólagos a két csoport. Sokan beleesnek abba a hibába, hogy fekete-fehérben mérik a valóságot, és skatulyáznak.
Arra akartam kilyukadni, hogy sajnos a tudomány berkein belül is van rengeteg "hívő", aki ugyanúgy kapaszkodik a "kézzelfogható, ezerszer bizonyított" eredményekbe, mint a vallásosok a sorsukat irányító apafigurába.
Mindkét esetben arról van szó ugye, hogy nem mernek szembenézni a bizonytalansággal, adott esetben az ismeretek hiányával.
"Sajnos vannak, akik éppen a tudományos ismereteik miatt vélik felsőbbrendűnek magukat a "bigott vallásosoknál", és az igazság kizárólagos birtokosának vélik magukat"
Hát ha a tudományokat művelő egyének nem is, maga a tudomány egyértelmű felsőbbrensű a vallásoknál, és valószínűleg az igazság is ott van. A tudomány ugyanis képes bizonyítékokat lerakni az asztalra, amiben pedig nem biztos, azt nem állítja be tényként. Sőt, még a tudományos igazságokat sem kezeli tényként, a kételkedés végig ott van a levegőben.
Ezzel szemben a vallások amióta csak léteznek egyetlen bizonyítékot sem raktak le az asztalra a hiedelmeik mellett, épp ellekezőleg, tényként állítják be azokat.
Hajlok arra, hogy a vallás nem csak egy világértelmezés volt, hanem csalás is. Nem hiába van az a mondás, hogy a vallás akkor keletkezett, amikor az első csaló találkozott az első ostobával.
válasza:"maga a tudomány egyértelmű felsőbbrensű a vallásoknál, és valószínűleg az igazság is ott van"
A tudomány, mint módszer, egyértelműen hatékonyabb a vallásoknál, hiszen képes az önreflexióra és a haladásra.
De a tudományban nincs igazság. A tudomány egy megismerési módszer, illetve meglévő ismereteink összessége. Ennek azonban valószínűleg soha nem érünk a végére, így végső igazságról beszélni meglehetősen önkényes dolog.
#23
Bocs, de szerintem a kettő nem ugyanaz. A tudományt elfogadó ember joggal kapaszkodhat a tudományokba, mert van fogódzó. Darwin 1859-ben fellépett az evolúcióval. Van rá bizonyíték? Van. Kicsiben meg lehet figyelni. Plusz Richard Dawkins egy egész könyvet szentelt az evolúció bizonyítékaira (a legnagyobb mutatvány)
A hívők mibe kapaszkodnak? Mire alapozzák, hogy létezik az apfigura? Az egész elképzelés több helyen ingovány. Ha van valamilyen istenség, akkor könnyen lehet, hogy a deistáknak van igaza, hiszen az istenség nem ad magáról jelet, és nem segíg az afrikai éhezőkön sem, pedig a mesekönyv szerint a zsidóknak manna hullott az égből.
válasza:#26
Te is kapaszkodásról beszélsz, pedig ugye a megismerésnek nem az a lényege. Nem az a fontos, hogy kapaszkodókat keressünk, azt meg kell találnunk az életben hitrendszerek nélkül is.
A tudomány akkor tud hatékonyan működni, ha nem hitrendszereken alapul, művelői nem kapaszkodónak használják.
Mert mi történik akkor, ha igen? Ellenállás lesz, hiszen ha egy elmélet veszélybe kerül, akkor az azt kapaszkodónak használók hevesen ellenezni fogják, hogy "kirántsák alóluk a talajt" azzal, hogy megkérdőjelezik annak helyességét.
Az meg önmagában, hogy úgy tűnik, behatóan ismerünk egy részfolyamatot, korántsem jelenti azt, hogy valamiféle végső igazság birtokába kerültünk volna.
Ne feledd, hogy a tudományos világmagyarázatok mindegyike is pusztán hipotézis, amiket ezekre a kapaszkodókra építettek fel.
De ha mindenáron szembe akarod állítani a vallással, egyfajta versengésként, akkor igen, a tudományos ismereteinkben nyilvánvalóan több a valós elem, mint a vallások dogmáiban (vagy legalábbis ez nagyobb biztonsággal kijelenthető).
válasza:A kapaszkodást jelképesen értettem, jelen esetben azt reprezentálta, amire érdemes alapozni a világnézetet. A tudományos világnézet jobb: a felfedezés öröme, a kételkedés, a tudás növekedése.
A vallásokban a kapaszkodás mást jelent. Olyan, mint amikor valaki nem tud levállni az anyjáról, mert fél a világtól, lusta cselekedni. A hívő embereknek az istenség azért kell, mert lelkileg gyengék, és nem tudják megoldani az élet nehézségeit. Ezért kitalálják, hogy valaki majd beavatkozik a fizikai világba felülről, és a sorsukat egyengeti. Naiv ostobaság, hülyeség ez.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!