Ha a főnök elveszíti a tekintélyét a beosztottak előtt valaha is visszaszerezheti még?

Attól függ mi miatt veszítette el.

Nekem például volt egy főnököm, akit egy nagyvállalatól elbocsátottak, mert több milliárd veszteséget okozott azzal, hogy elszámolta magát. Utána - felehetően emiatt is - nem talált állást közel egy évig, majd ismerősön keresztül bekerült hozzánk és többek között az én főnököm is lett. Új esélyt kapott, innen ha elismeri - vagy meg sem említi inkább - a korábbi hibáját, hanem bizonyít és mindent beleadva erején felül teljesít, hogy bebizonyítsa itt nem fog ekkorát hibázni, akkor nálunk újra megszerezhette volna a vezetőnek járó tekintélyt. Azonban a bemutatkozását szinte azzal kezdte, hogy

"...mint tudjátok az XY Zrt.-től elbocsátottak mert több milliárdos veszteség keletkezett. Erről igazából nem én tehettem, hanem a beosztottjaim, de valakit kellett keresni akin elverik a balhét, így engem és az én főnökömet is elbocsátották...."

Ezzel eléggé elvágta magát, hisz sejthetővé vált, hogyha valami hiba lesz akkor itt is ránk fog mutogatni. Ez később be is bizonyosodott: felszínes munkát végzett, szakmai hiányosságait azzal próbálta elfedni, hogyha felülről jelezték, hogy valami gond van az elvégzett feladatokkal, akkor automatikusan dobta vissza nekünk, hogy keressük meg mi a hiba és javítsuk - hisz ő maga ugyabár azt sem tudta mi a gond. Pedig az ő feladata csak annyi lett volna, hogy ellenőrzi szakmailag vezetői szemmel az elkészült feladatokat mielőtt kimennének azok az osztályról. Szakmai kérdésekben sem tudott senkinek segíteni, mindig hozzánk, a dolgozókhoz fordult, majd az ötleteket sajátjaként adta el.

Szerintem ilyen hozzáállással sosem szerezhet tekintélyt az, aki elvesztette. Azonban ha minden belead valaki simán lehet, hogy visszaszerzi.

Alapvetően nem értek egyet már az elejével se.

Én is voltam katona. Igen, volt akinek nem volt tekintélye, de az emberek változnak, fejlődnek, te se tudhatod, hogy miután leszereltél, hogy változott egy hivatásos sorsa, a következő, meg az azutáni vonulásnál.

Fordított esetben se igaz, ha valaki bukta a tekintélyét, az hamar vissza is szerezhette, láttam pár ilyet, úgyhogy ez amit írtál, hülyeség.

A másik amivel nem értek egyet, hogy összehasonlítod a katonaságot a munkahellyel.

Egyfelől a katonaság egy óriási olvasztótégely, és sajnos az átlag intelligencia jóval a -szerintem- elvárható szint alatt van, tehát az, hogy ott milyen helyzetet hogy kezeltek, irreleváns egy munkahely szempontjából, ha feltételezzük, hogy ezen a munkahelyen nem a legprimitívebb agyú 20 éves éretlen, tapasztalatlan , birkaszellemű csürhe gyülekezete.

Plusz a katonaságtól ritkán "bocsájtottak el" bárkit, mert szarba se nézte az elöljáróját, ellenben egy munkahelyről, ami mindenkinek a pénzkereseti lehetősége, hamar kib-hatják azt, aki egy senkinek nézi a főnökét.

De alapvetően úgy gondolom, hogy egy munkahelyen az adott cselekedetek számítanak, és épeszű, intelligens, bizonyos élettapasztalattal rendelkező emberek mérlegre tudják tenni egy másik ember cselekedeteit.

Tehát attól, hogy valakinek pillanatnyilag csorbul a tekintélye, az nem jelenti azt, hogy ne lehetne visszaszerezni.

Persze ez hasonlít arra, ha egy üzletnek rossz hírét keltik, vagy dicsérik.

A rossz hír könnyebben terjed, és nehezebb jóvátenni, de nem lehetetlen.

...na hát az pénz az aztán abszolút nem ad tekintélyt.

Azért a pénzért megdolgozik a melós, tehát az az övé.

Ha valaminek nincs köze a tekintélyhez, akkor az a fizetés. Nem is értem az összefüggést.

"A főnök adja közvetlenül/közvetve a fizetést"

XD

A munkavállaló meg adja cserébe a szaktudását, a munkaerejét, és a munkaidejét. Ennyit. Se többet, se kevesebbet. Nem vásárol érte a munkaadó tekintélyt. ... miután azt csak kiérdemelni lehet.