A természettudományt művelőket nem zavarja az, hogy egyre több olyan kérdésre adnak választ, ami korábban a vallások területe volt, így gyengíti azok tekintélyét?

>"ami racionális szemszögből jó, de az érzelmi világukat nézve nem biztos, hogy megfelelő"

A vallásnak (szerintem) nem sok köze van a hívők "érzelmi" világához. Senki ne gondolja, hogy érzelmesebb vagy érzékenyebb emberekről van szó. Sőt, Istenre hivatkozva néha kevésbé érzik az erkölcsi gátakat, mint egy racionális ember.

>"áltudományok elkezdenek szivárogni a vallásokból"

Azok ritkán származnak a vallásokból. Legalábbis a keresztény tanítások nem férnek össze a mágiával, okkultizmussal, Istentől eltávolodott természetfelettivel, pláne földönkívüliekkel, stb. Esetleg a távol-keleti filozófiák lehetnek forrásai némelyik áltudományos irányzatnak.

>"Maga a Biblia pedig felvet számos kérdést, amely kétségbe vonja annak igazságát, erkölcsiségét."

Ahogy fentebb írtam, a Biblia nagyon sok erkölcsi tanítást tartalmaz, csak ezeket el kell tudni különíteni a régi legendáktól. Az özönvíz sok kérdést felvet, vagy a Paradicsom, de a megbocsátással vagy szeretettel nincs semmi gond. A tudomány a világegyetemet kutatja, de nem fog célt adni, nem mondja meg például, miért keljek fel holnap reggel, vagy mit kezdjek az elesettekel. Nem is ez a feladata.

A kereszténység (sajnos?) a kezdetektől fogva felhasználta a hiányos természeti ismereteket a saját univerzumának a globálissá tételéhez, ami így elég jól működött. Csak hát jött a felvilágosodás és a racionalitás kora, és sokakban ez ellentmondást okozott. A világot egyre jobban ismerjük a maga szép de nyers valójában, miközben a keresztény tanítások egyenként mennek a levesbe, csak sajnos a köréjük szőtt bölcsességekkel együtt.

Például az egyidejűségről szóló elméletek, amelyeket kezdünk megtapasztalni a kvantumfizika területén. Ezek ugye relatíve új felismerések, jóllehet egyes indiai bölcsek már évezredekkel ezelőtt beszéltek róla.

Kérdező, szerintem a vallás és a tudomány egyazon terület megismerésének két oldala. Csak az egyik egy begyöpösödött, tekintélyelvű módszer, amely nézetrendszere a természeténél fogva nem fejlődik, a másik egy modernebb, flexibilisebb, mai ember számára fogyaszthatóbb forma.

Az, hogy jelenleg a mechanikai ismereteink miatt mindent robotnak, gépnek és tudattalan gépezetnek tekintünk, egyáltalán nem valószínűsíti, hogy ez volna a végső igazság - pláne tekintetbe véve azt, hogy egyre több olyan felfedezés lát napvilágot, amely szép lassan megingatja a materializmusba vetett hitet.

Tévedés ne essék, nem arra akarok kilyukadni, hogy a vallásoknak van igaza (hogyan is lehetne, hiszen annyi van belőlük, mint égen a csillag) - csupán fel szeretném hívni a figyelmet, hogy kissé korai egy százötven éves nézetrendszert kikiáltani igazságnak, pláne úgy, hogy valójában fogalmunk sincs még, hol érnek véget az ismereteink, hiszen nagyjából két évtizedenként új és új távlatok nyílnak meg a tudomány gyakorlói előtt.

#13, Kérlek sorold fel, milyen bármilyen tudományterületi áttörést hoztak a vallások, spiritualizmus, ezotéria eddig?

Nem, nem ugyan annak a dolognak a két oldali megismerése.

Már bocs de az indiai bölcs semmit se jósolt meg, csak betömjénezve random dolgokat találgatott. Utólag a teológusok meg mindenféle dolgot belemagyaráznak... és láss csodát meg is van miért "jósolta" meg az indiai bölcs a QM jelenséget.

#14

"Már bocs de az indiai bölcs semmit se jósolt meg, csak betömjénezve random dolgokat találgatott."

Amíg csak az egyik oldal véleményét hallgatod meg, addig nem meglepő, hogy elutasítod a másikét.

Ezért nem szeretek ilyen dolgokban vitázni. Aki zárt gondolkodású, és gyakorlatilag ismeretlenül elutasít bármit, ami kívül esik a világképén (aka "nincs okom feltételezni, hogy létezik"), addig teljesen felesleges szócséplés az ilyen.

"Szerintem vallás a nagy hívőkre érzelmileg hat, de nem pozitív értelemben, hanem egyfajta fanatizmust ad nekik."

Igen, de akkor nem értem ezt a mondatodat:

"Ha mindent tudományosan magyarázunk, a lelkileg gyenge emberek (talán) hitüket veszíthetik, ami racionális szemszögből jó, de az érzelmi világukat nézve nem biztos, hogy megfelelő."

Ha a nyers tudományos racionalitás megállítja a fanatizmust, akkor pláne nem zavar. (A főkérdésre utalva.)

Például imádkozás és egyéb ájtatosság helyett páran elviszik a gyereküket védőoltásokra. Vagy sokaknak sikerülhet megszabadulniuk a felsőbbrendűségi komplexustól, és valódi alázatot mutathatnak egymás és a környezetük iránt. Ezzel az is kiderül, hogy a hit mennyire volt öncélú, és milyen személyiséget rejtett.

"Ha a nyers tudományos racionalitás megállítja a fanatizmust, akkor pláne nem zavar."

Hm. Érdekes téma ez. Sajnos vannak, akik éppen a tudományos ismereteik miatt vélik felsőbbrendűnek magukat a "bigott vallásosoknál", és az igazság kizárólagos birtokosának vélik magukat.

A fanatizmus sokszor nem abban nyilvánul meg, ki mit vall - sokkal inkább abban, miként vallja azt, amit hisz.