Miért van olyan nagy különbség a csimpánz és az ember között, amikor több mint 99%-os genetikai egyezést mutattak ki?

> Miért van olyan nagy különbség a csimpánz és az ember között

Nézőpont kérdése. Vannak nyilván szembeötlő, látható különbségek. De ha jobban belegondolsz a csimpánznak is négy végtagja van, azon öt ujj van, feje van, szája, fogai, füle, szeme. A szeme ugyanúgy fényérzékelő recepotorokat tartalmaz, van szemlencséje, pupillája, stb… Ugyanúgy van szíve, vére, a vérében vannak vérsejtek, amikben hemoglobin van. Ugyanúgy van hasnyálmirigye, ami inzulint termel. Hasonló az emésztése, a légzése. Hasonlóak a nemi szervei is, ugyanúgy elevenszülő, ugyanúgy szoptatja a kicsinyét. Van bőre, van szőre, maximum a szőrszálak sűrűsége és hosszúsága eltérő. Hadd ne soroljam…

Kismillió olyan hasonlóság van, ami nem feltűnő, de fontos, és a genetikai állományunk következménye. Meg van pár, ami genetikai szempontból talán nem akkora különbség, de sokkal inkább szemmel látható. Mondjuk a szőrszálak hossza, sűrűsége.

Az intelligencia is csak egy tényező a sok közül. Látványos a különbség, de genetikai szempontból nem jelent hatalmas különbséget, ami ezt az eltérést okozza.

Na először is, kérdező:

tisztázni kellene, hogy asok génből mennyi az, ami ténylegesen működik.

Elég kis %, sokkal több a nem működő.

Ezen belül, ahogy írták, sok gén kb. ugyanazt kódolja mindkét esetben: evés, mozgás, érzékelés, szaporodás, stb.

Nagyon, nagyon kis különbségek vannak a kódolásban. Gégefő, homloklebeny, stb.

Ez bőven belefér abba a kis különbségbe.

Kedves @Kérdező!

Ha van a számítógépeden egy 100 soros programod, amit frissítesz mondjuk Internetről 101 sorosra, ott valóban furcsa lenne, ha a program meglepően nagy újdonságokat produkálna plusz egy sortól.

Na, de mindjárt más lenne a helyzet, ha a 100 millió soros programod így frissülne plusz 1 millió sorral! Nyilvánvaló, hogy 1 millió sor igen csak drámaian tudná az eredeti program által legyártható eredmények kimenetelét több helyen is megváltoztatni, nem?

De van ám más is! Ugyanis akár szinte ugyanolyan DNS-ről is sok tekintetben más élőlény "származhat" le, mert nem mindegy, hogy a génszabályzás mit eredményez, vagyis ugyanazon génekről két különböző fajban a kifejeződő fehérje más és más lehet, ha a másképpen történik a gének expressziója (génkifejeződés). Több, összefüggő funkciójú fehérjét kódoló gént tartalmazó közös szabályozású transzkripciós egység is más eredményt produkálhat (a transzkripciós tényezők megváltoztatásával a teljes szabályozási hálózat nagyon kevés mutációval változhat - a transzkripció során átírás történik, vagyis a a DNS bizonyos szakaszáról RNS-másolat készül, majd transzláció...), ráadásul olyan is történhet, hogy akár egy génről is több fehérjeváltozat készülhet (alternatív splicing). És az epigenetika ...stb.

Az ember és a csimpánz között több ilyen szabályzási másságra derült fény, vagyis alkalmasint korántsem csak magukban a gének határozzák meg egy élőlény képességeit és formavilágát.

Mellesleg több logikai teszttel vizsgálják a csimpánzok, bonobók intelligenciáját, és van olyan genetikai eredetű betegségekből származó emberi szellemi visszamaradottság, ahol a beteg nem képes olyan hatékony eredményt produkálni, mint egy csimpánz, pedig alig van különbség genetikailag a beteg és az egészséges ember között (ahogy erre a #14-es is felhívta a figyelmedet).

Valszeg túl is misztifikáljuk az ember agyi képességeit a csimpánzéhoz képest. Pl. vegyünk egy egyszerű digitális számológépet. Csak meg kell kissé növelni a kijelzőjét, és az áramkörébe elég csak egy specifikus IC-t beépíteni, és a számológép ezzel máris képessé válna több matematikai művelet együttes elvégzésére is, vagyis minimális mértékben programozhatóvá válna, és ehhez nem kellene még csak 1%-ban sem változtatni rajta.

***

Nem mellesleg mások nem látnak akkora nagy különbséget a csimpánz és az ember között, mint te. Sőt! Ellenkezőleg:

[link]

Idézve: "A csimpánzok agyának szerkezete meglepően hasonlít az emberéhez. Viselkedésük, szociális kapcsolataik, érzelmeik kifejezése és annak igénye, intellektuális képességeik több tekintetben hasonlóak az emberéhez. Különféle mentális jellegeket, amelyeket egykor kizárólag az embereknek tulajdonítottak, már kimutattak a csimpánzoknál is. Ilyenek az értelmes gondolkodás, az absztrakció, az általánosítás vagy az én-tudat. Nem-verbális kommunikációt, úgymint ölelést, csókolást, hátba veregetést, csiklandozást is leírtak náluk. Sok érzelmük, pl. öröm és szomorúság, aggodalom és kétségbeesés, hasonló vagy akár ugyanolyan mint a miénk."

Na még...

Kérdező(#4)!

Írod: "Miből állnának a majmok tesztjei? Fára mászásból?"

Hát, például ilyenből, ahol számítógépet kezel a majom, és alighanem simán lehagyna téged ebben a tesztben:

[link]

Írod: "A viccet félre téve: több mint 99%-ban egyeznek velünk, de még a beszédre sem képesek."

Hát, azért próbálkoznak alapfokon, ha megelégszel a jelnyelvvel. Vagy az emberi némák se tudnak beszélni?:

https://www.youtube.com/watch?v=SNuZ4OE6vCk

Még írni is tudnak bizonyos értelemben: https://www.youtube.com/watch?v=wRM7vTrIIis

Lehet, hogy földművelésből téged nem tudnának semmire se tanítani, de egy 4-5 éves gyereket igen:

[link]

És amiben biztos, hogy nálad jobb ez a majom, akit Kanzinak hívnak (hacsak nem gyakoroltál kőszerszámot készíteni, ugyanis az komoly tudást igényel, hogy ne repedjen el pattintáskor, meg hogy hol kell pattintani...stb), az pl. a kőkés készítés: https://www.youtube.com/watch?v=HtoqLZ5XhQ8

Te tudnád, hogy hogyan kell szakszerűen életre pofozni egy áramütött társadat?

[link]

[link]

Itt leírják, hogy egyes csimpánzoknak olyanra jöttek rá, hogy szivacsosra rágnak egy falevelet, és ha nagyon nehéz vízhez jutni, akkor ezt a megrágott levelet használják szivacsként. Neked eszedbe jutna ez a megoldás? :)

[link]

Itt a csimpánzoknak adtak egy rögzített kémcsövet, aminek az aljában volt egy földimogyoró, és a majmok megértették, hogy ha a szájukból vizet köpködnek a csőbe, akkor a mogyoró a vízen lebegve végül elérhetővé válik. Még az idősebb, nyolc éves gyerekeknek is nehéz volt a feladat megoldása.

Ám az egyik majom talált egy még zseniálisabb megoldást. Nem lacafacázott, hanem egyszerűen belevizelt a kémcsőbe. Te rájöttél volna erre a gyorsabb megoldásra?

A bonobók nagyon is emberies kulturális motívumokat visznek át generációról generációra. Vagy pl. majmok tudatosan használnak természetes gyógyszereket ( [link] ), ráadásul ezek használata eltérő egymástól távolabbi hordákban, ami egyébként az egymást informáló hangjelzések gyakorlatára is igaz lesz....stb.

Tudod, nem lehetetlen, hogy valamelyik ilyen csimpánz kimosolyogna azért, mert ahelyett, hogy az őserdőben melletted lévő gyógyító levelet elrágcsálnád, inkább a hasadat fogva, kínlódva elbotorkálnál a gyógyító levél mellett.

És még bőven lehetne.... (pl. a vadászathoz lándzsát készítő szavannai csimpánzokról...stbstb).

Szóval még mindig úgy véled, hogy olyan nagy a különbség köztünk, meg közöttük?

#18: "Kinézetre."

Kinézetre? Egy halom majomféle/fajta között jóval nagyobb különbség van kinézetre, mint mondjuk egy kétlábon sétáló gorilla és az ember között. Az emberforma simán beleillik a majomformák közé, főleg, ha szőrösebb lenne.

Pl. a gorillákat az ókorban a punok is nemes egyszerűséggel nagyon szőrös emberfélének vélték.

Egyes kutyafélék között is jóval nagyobb kinézetre a különbség, mint az ember és csimpánz között.