Miért van olyan nagy különbség ember és majom között?

"Ha az evolúció működik, akkor mért van olyan nagy különbség ez ember és a majom között? Más fajok esetében sokkal közelebbi rokonság van külsőleg."

Mire gondolsz? Azért vannak nagy különbségek ember és majmok között, mert nem egymás ősei vagyunk, hanem egy közös őstől származók. Ez, azért egy elég nagy különbség pl. más, ha egy ágnak van egy gallya (az ág = majom,, a gally = ember)

Itt viszont arról van szó, hogy 2 külön ágról van szó, ami csak a fa tövénél találkozik. És most menjünk tovább.

"Miért nincs olyan faj, amelyik tud egy kicsit emberi nyelvet beszélni, de nem annyira, mint az ember?"

Ez miért lenne szükséges? A mi nyelvünk nem sokban hatékonyabb, mint más állatoké, hiába gondolod ezt.

"Miért nincs olyan faj, amelyik korlátozni tudja az ösztöneit a civilizáltság érdekében, de nem annyira, mint az ember? "

Mert nekik nincs rá szükségük az életben maradáshoz.

Nekik tökéletesen megfelelnek az ösztönök és egy csipetke civilizáltság.

De, ha naon kíváncsi vagy, akkor a legjobb példa talán a delfin társadalom. Mára már rájöttek, hogy a delfineknek (egymás között) van külön nevük, mint nálunk a "Béla" "Zsuzsi" stb. stb. Hatékonyan élnek társaságukban és rendkívül intelligensek + sokkal több extrákkal is rendelkeznek, mint a majmok, pedig az ember azt hinné, hogy a majom (mely közelebb áll az emberhez) intelligensebb kellene, hogy legyen.

Mi az a nagy különbség?

Némelyik ember eléggé hasonlít a majomra.

:)

Aztán a majmok sem ostobák annyira, megnyugtatlak megvan a magukhoz való eszük. Közösségben élnek, kommunikálnak, használnak eszközt, tanulnak, mit akarsz még? A legintelligensebb emlős az ember után, de persze nem ember azért van különbség. Egyenlőre még az állatok kategóriájában vannak, de lehet, hogy nem sokáig.

Egy enyhén fogyatékos ember szintjén vannak, ha lehet ezt így mondani.

Milyen felsőbb akarat? A pálmafa akarata? Mert ugye pálmafa az van...

"A legintelligensebb emlős az ember után"

Hmm...azt hittem, hogy a második hely a delfineké...

Utána kellene néznem. :)

"Ha az evolúció működik, akkor mért van olyan nagy különbség ez ember és a majom között?"

Miért kellene, hogy annyira hasonlítsunk? Közös ősünk van, nem pedig ők az őseink.

"Más fajok esetében sokkal közelebbi rokonság van külsőleg."

Mármint????

"Miért nincs olyan faj, amelyik tud egy kicsit emberi nyelvet beszélni, de nem annyira, mint az ember?"

Akkor ezek szerint a farkasoknak kicsit ugatniuk kellene, de nem annyira, mint a kutyáknak?

Na itt feladom, ha érdekel az evolúció, akkor tudj meg többet róla, mert körülbelül annyit konyítasz hozzá, mint a szomszéd Jóska bácsi az atomfizikához.

Ok,mivel szépen leírtad hogy laikus vagy (követendő példa ez egyes fórumozóknak,akik semmi hozzáértéssel de azért osztják az észt) ezért megpróbálom szemléletesen leírni.

Az evolúcióban vannak amolyan "robbanást" előidéző események,amik hatalmas eltéréseket és fajgazdagságot eredményezhetnek.

Ilyen például a gerinc kifejlődése.Vagy még jobb példa az ízeltlábúaknál a külső váz létrejötte.De egy ennél még nagyobb ugrás volt a belső váz (amilyen neked,vagy nekem is van) létrejötte.Láthatod hogy a rovarokat testméretben hogy túlszárnyaljuk.

Aztán a "partra jutással" az 5 ujjú élőlények sokkal hatékonyabbak voltak mint az ennél több/kevesebb ujjúak (ismerünk olyan kétéltű fosszíliákat amiknek 8 ujjuk van)

Na de visszatérek az ember-majom közös ősére.

Az ember és majom közös ősével az a helyzet hogy itt is egy hatalmas ugrás történt.

Egyik legnagyobb ugrásként a két lábra (megígértem hogy nem leszek érthetetlen,ezért csak zárójelben írom:a quadropedális(négylábúság)ról,átszoktunk a bipedálisságra(kétlábúságra))

Ez az evolúciós lépés alapvetően változtatta meg izomzatunk használatát,vázizomrendszerünk szerkezetét,és az izületek kapcsolódásainak mikéntjét.

Jó példa erre az úgynevezett öreglyuk (ez az a része a koponyának ahol a gerinc csatlakozik a koponyához) elhelyezkedése,ugyanis a két lábon járáshoz való alkalmazkodás itt is megmutatkozik.

Megvizsgáltak még több tucat más (mind négylábon mind két lábon járó) emlőst,és megmérték hogy azoknak hol helyezkedik el az öreglyuk.A végeredmény az lett,hogy a két lábon járó (akár szögdécselő,akár járó) emlősök öreglyuka mindig az emberével azonos elhelyezkedésű volt (tehát a kenguruknál,főemlősöknél mind a két lábon járáshoz módosult az öreglyuk,illetve minél kevésbé volt bipedális az élőlény,annál inkább a koponya hátsó részén helyezkedett el)

Na de minek térek ki itt ennyire a testtartás fejlődésére?Azért mert most jön a lényeg:A mellső végtagok felszabadultak (és érdekesség hogy a majmokénál látványosan rövidebbé vált,értelemszerűen,hiszen így csökken a csípőre nehezedő erőkar,ami miatt orra esnénk)

és ennek végeredményeként szabadon használhatóvá váltak.

Ez megfigyelhető például a hódoknál,patkányoknál,vagy hogy még szembetűnőbb legyen a főemlősöknél is,hogy milyen változatos módokra használják mancsaikat/kezeiket.

Az ember így már képes volt a fejlettebb eszközhasználatra,illetve környezetét könnyebben manipulálhatta (pl.:fa szállítás,eszközök cipelése)

De járulékos haszon volt még az is hogy nagyobb területet láthatott be.Ugyanazon a területen (afrikai szavanna) történt ez az evolúciós ugrás mint ahol a mai rókamanguszták is élnek.Ezek a kis állatok a kétlábra ágaskodást felderítés céljából használják.A magas szavannafű ugyanis minden talaj közelében mozgó állatnak látásviszonyait rontja.Egy faj ami két lábon áll,és folyamatosan képes mozogni is,hatalmas előnnyel rendelkezik,ugyanis képes folyamatosan szemmel tartani a területet préda/ragadozó keresése miatt.

De csak zárójelben:nagyjából egy tucat féle elmélet van,amik nem feltétlenül mondanak ellent egymásnak,sőt,néhol ki is egészítik egymást, az ember két lábra egyenesedését illetően.Szóval elképzelések vannak,csak a "befutót" (esetleg "befutókat") kell megtalálni.

Látod mennyire nagy hatással volt csak ez az egy evolúciós lépcsőfok?Ezt nevezem evolúciós robbanásoknak (nem szakkifejezés,de elég jól reprezentálja hogy mit is okoz egy egy újítás egy fajon belül)

Aztán még mondhatnám a nyelv megjelenését érintő génmódosulásokat is,a táplálkozás megváltozása hogyan növelte az agyméretet és így az intelligenciát.A lista nagyon hosszú,és láthatod hogy már mennyit elpofáztam.

A kérdésed lényegét megragadva a válaszom:Az emberszabásúaknál NEM történtek meg azok a drasztikus hatásokhoz vezető változások,amik a mi fejlődési vonalunk során viszont bekövetkeztek,így értelemszerűen ők megragadtak egy hozzánk képest alacsonyabb szinten.(nem szeretem ezt a létrafok szerű szintezést,de ha csak a szociális kapcsolatokra,intelligenciára,és eszközhasználatra használjuk a szintezést,akkor kétségtelen hogy a csimpánzok például alacsonyabb szinten állnak mint mi emberek)

Remélem eléggé kimerítő,részletes,és egyáltalán érthető voltam.

Ja igen,és csak most jut eszembe,a kérdésedben írod hogy az ösztönök miért nem árnyaltabban léteznek az ember és a főemlős ág között.

Mivel laikus vagy a témában,elárulom:Vannak nagyon emberszerűen viselkedő emberszabásúak.Etológiához már nem igazán konyítok,de tudom ajánlani a bonobók társas kapcsolatainak olvasását.

Különösen érdekes a szexualitásuk,ugyanis nagyon hasonlít az emberekéhez hasonló udvarlásuk,ami eléggé ijesztő annak tudatában hogy ezek csak "puszta" állatok.

Hát igen,az ember szeret királyosdit játszani az élővilág felett.

Jó estét sörpocak!Látom mi "természettudósok" sosem alszunk.

Ezt egy kreós biztos úgy fordítaná :"a ... sosem alszik!"

Viszont jó estét Möbiusz :)

"Természettudósok" :D én is csak laikus vagyok, aki épp most gyakorolja tudását :) Viszont örülök, hogy pontos választ, van ki adjon, ha már nekem nem megy...De annak még jobban örülök, hogy napról napra okosabb leszek, pedig ez csak egy sima fórum :)