Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Kötéspolaritás és atom/ion...

Kötéspolaritás és atom/ion töltése közötti különbség értelmezése példákon keresztül (lenn)?

Figyelt kérdés

Kicsit kavar van a fejemben egy-két dologgal kapcsolatban.


Tehát tényleg valahol úgy érzem hogy keverem a kötéspolarizáltságot és az ion tényleges töltését, mert ahogy így végiggondoltam, van amikor a 2 dolog egybeesik. Például egy egyszerű sima magnézium égésénél ugye redoxireakcióval magnéziumoxid keletkezik. Mg2+ és O2-, itt az oxigénnél lesz a magnézium 2db elektronja is pluszba, mivel IONOS és ezért lesz kétszeresen negatív a töltése. Igen ám, de ha ionos, az azt is jelenti, hogy amelyik negatívabb lett, az az "éhesebb" nagyobb atom, ezért vonzotta be a másik atom elektronjait, és ha nagyobb akkor közelebb is van hozzá az egész kötés. Ergo a kötéspolaritása is negatív lett. Itt a kettő egy és ugyanaz.


Viszont a pozitív töltetű ionoknál, mondjuk oxóniumion H3O+ ott tényleg más a helyzet, mert ott nem egy és ugyanaz a két dolog. A (H3O+)-nál az oxigén a központi atom és beadja a nemkötő elektronpárját hogy a hidrogénnel kovalens kötést tudjon létesíteni. Ezáltal lesz egyszeresen pozitív, de ott viszont már nem pozitív az oxigénhez tartozó kötéspolaritás hanem negatív (?) lesz. Kérdésem tehát, hogy kötéspolaritásról kovalens kötésnél is beszélhetünk-e vagy csak ionosnál, illetve hogy a redoxireakcióknál ott a folyamatoknál pl redukálódásnál a polarizáltsága csökken az atomnak vagy a tényleges töltése? Mert azt hittem, hogy tényleges töltése csak egy molekulának lehet, és nem egy atomnak, mert egy atomnak 2 atom közül csak polarizáltsága lehet. Mert ennyi erővel a fenti péla, az NO2 is egy redoxireakció, (nitrogén és oxigén egyesülése?) mert a a nitrogén kötés(polarizáltsága) nőtt, az oxigéné csökkent. Vagy most ezeket nagyon keverem.


És még egy kérdés, a sima töltés NÉLKÜLI NO2-nél miért csinál olyat az oxigén, hogy magához vonzza az egész pí-kötést? Vagy ez a folyamat csak akkor megy végbe, ha 2 atom közötti 2 kötés közül az egyik ionos lesz, a másik meg marad kovalens? (tehát csak az egyik lesz ionos) Mikor tudom, hogy most mind2 kötés ionos két atom között, vagy csak az egyik, vagy egyik sem??


Kicsit összezavarodtam :(



Válaszaitokat előre is köszönöm!



2020. febr. 14. 10:57
 1/1 sadam87 ***** válasza:
100%

"Kérdésem tehát, hogy kötéspolaritásról kovalens kötésnél is beszélhetünk-e vagy csak ionosnál"

Alapvetően kovalens kötés esetében szokták kötéspolaritásról beszélni. Apoláris kovalens kötés esetében a kötésben résztvevő két atom egyformán vonzza az elektron, így a kötőelektronpár(ok) elektronjai átlagosan ugyanannyi időt töltenek a két atommag körül, nincs töltésmegoszlás. A tisztán ionos kötésben az egyik atom átvesz elektronokat a másiktól. Nincsenek kötő elektronpárok, és teljes a töltés megoszlás (azaz az egyik atommag körül több, a másik körül kevesebb elektron kering, mint ahány protonja van).

A poláris kovalens kötés felfogható úgy, mint a fenti kettő közötti átmenet. Az egyik atom erősebben vonzza a kötő elektronokat, mint a másik, de nem annyira, hogy teljesen elszakítsa tőle. Így kovalens kötés alakul ki, kötő elektronpárokkal, de ezek több időt töltenek a nagyobb elektronegativitású atom magja körül, így az részlegesen negatív lesz, míg a másik részlegesen pozitív. (Minél nagyobb a kötés polaritás, annál inkább átmegy a kötés jellege a kovalensből ionosba (bár ezt más tényezők is befolyásolják). Nincs éles határ.)


Az oxóniumionos példádnál a polaritás a kötésre, a töltés viszont az egész részecskére vonatkozik, az két külön dolog.


A nitrogén-dioxid szerkezete kicsit bonyolultabb kérdés. A szerkezet, amiről beszélsz egy rezonancia határszerkezet. Ez nem a molekula tényleges szerkezete. A nitrogén-dioxid esetében ténylegesen két ilyen határszerkezet van, a molekula szerkezete (ami a vegyértékkötés modellel nem írható le teljesen jól) pedig a kettő közé esik:

[link]

A dolog hátterében az áll, hogy ha a nitrogén mindkét oxigénnel kettős kötést létesítene, akkor 9 elektron kerülne a vegyértékhéjára, márpedig ott (lévén 2. periódusbeli elem) csak 8 elektron fér el, így ez a szerkezet nem alakulhat ki. (De ez csak egy leegyszerűsített magyarázat, remélhetőleg valaki majd pontosítja, aki nálam jobban ért ehhez). Itt írnak valamennyit a témáról (angolul):

[link]

2020. febr. 14. 15:36
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!