Kromoszómák és kromatidák közötti különbség, melyik van eredetileg egy olyan sejtben, amelyben a DNS szintézis még nem ment végbe? (+ rajz)

A sejtek nyugalmi állapotban nem tartalmaznak se nem kromatint, se nem kromoszómát, csak kromatint. Aztán pro-prometafázisban hurkolódik a DNS és kromatida jön létre. A párkromatidák megtalálják egymást és így jön létre a kromoszóma.

Minden kromoszóma különbözik egymástól. Ezzel a citogenetika foglalkozik. A kromoszómákat szokás rendezni aszerint, hogy hol a befűződés (akrocentrikus, telocentrikus, metacentrikus), és hogy mekkora (nagy, közepes, kicsi). Továbbá nyilván a bázisokban is különböznek, azaz más-más genetikai információt hordoznak.

A testi sejtjeink 23 pár kromoszómát tartalmaznak: ebből 22 párt nevezünk testi kromoszómának, a maradék kettőt pedig nemi kromoszómáknak, mivel ezek határozzák meg, milyen nemű lesz az adott személy. Nemi kromoszómából (az embernél) kétféle van: X és Y kromoszóma. A nőknek két X kromoszómájuk, a férfiaknak egy X és egy Y kromoszómájuk van. Egyébként az X kromoszóma jóval nagyobb az Y-nál, sokkal több gént tartalmaz, ezek közül számos létfontosságú. Ugyanakkor az Y kromoszómán található az a régió (SRY), aminek meglét esetén az utódból férfi (hím) lesz.

A kromoszómákról szigorúan véve csak sejtosztódáskor beszélhetünk (ahogy előbb is írták), de általában a sejtekben található nagy méretű DNS molekulákra is kromoszómaként hivatkoznak (pl. egy adott gén melyiken található).

"Aztán pro-prometafázisban hurkolódik a DNS és kromatida jön létre. A párkromatidák megtalálják egymást és így jön létre a kromoszóma."

A kromoszómák már a profázis során elkezdenek kialakulni (igaz, teljes mértékben csak a metafázisra kondenzálódnak). A profázis során történik a testvér kromatidák összekapcsolódása is.

[link]

[link]

Itt jól össze van foglalva a sejtosztódások lényege:

[link]