Ki az aki igazságtalannak tartja Trianont?

Na igen, ez egyfajta felfogás, mely szerint ahogy az isten macskát és egeret teremtett, úgy teremtett magyart, meg csehet is. Aki magyar, az csak ebből a nemzeti szempontból képes megállapítani az igazságot, aki meg cseh, az csak abból. Egy cseh és egy magyar között genetikailag nincs jellemző különbség, az intelligenciánk is hasonló. Ezért légyszi, ne hidd azt, hogy a csehek között ne lenne olyan, aki megpróbálná objektivan szemlélni közös történelmünket. A helyi hülyék szerint biztos hazaárulónak minősül az ilyen, a magyarországi kollégáik meg tapsikolnának neki. Én ezt szánalmasnak, intellektuálisan méltóságon alulinak tartom.

Mert ui. nem hiszek abban, hogy az egyes nemzetek célja a másik rovására való boldogulás. Valójában ha megkapargatjuk, nem túl sok értelme van a nemzeteknek. Nem kell ui. azt eldönteni, hogy a román, vagy a magyar népviselet szebb-e, vagy az ukrán, vagy a lengyel nyelv hangzik-e jobban. És nem kell kétségbevonni annak a tisztességét, vagy "igaz" magyarságát, akinek a román népzene jobban tetszik, mint a magyar. A XX. század arra tanit bennünket, hogy az erős nemzeti érzés csak háború esetén hasznos, mert az ők és a mi kontextusában könnyebb, eligazodni, lőni, háborús bűnöket elkövetni, magunknak erkölcsi felmentést adni. Ezt a mi kis közép kelet-európai földünket sokkal kevesebb vér és könny áztatta volna, ha nincsenek nemzetek.

De jó, hogy a szlovákokról volt szó, és te úgy elbeszélsz mellettük, mintha tényleg csehek lennének…

Na ezért mondom én, hogy igazságtalan volt Trianon!

Mit értesz azon, hogy ne volna egy olyan cseh aki objektívan szemlélné?

Egy cseh ha magyar szempontból szemléli és igazságtalannakm tartja, akkor saját nemzete ellen van.

Mert neki Trianon igazságos. Mert az ő nemzetének nem volt kiegyezése az osztrákokkal. Nekik nem volt 1867-jük.

Az ő országuk a Fehérhegyi csata óta a Habszburg birodalom alárendelt része volt. Igaz Cseh királynak is koronázták a Habsburg uralkodókat, de nekik nem volt rendi önállóságuk, nem voltak országgyűléseik, nem volt nádorjuk. Az ő államiságuk léte a monarchia szétverésének köszönhető, ami viszont az ő hatásos lobbizásuknak. Masaryk, beneš és Štefánik sikeresek voltak. Ebből adódóan ők a másik oldalon állnak. És igazságról beszélni? Nekik szükségük volt a szlovákokra és a felvidékre. A szlovákok nélkül nem lett volna fentartható egy cseh ország amelyikben 4 millió cseh és 3,5 millió német élt volna. Vagy akkor a Szudétákról le kellet volna mondaniok. De viszont a németek lakta területek a történelmi Cseh királyság osztatlan részei voltak és Csehország a történelmi határaival alakult újjá (a poroszok által meghódított észak Szilézia kivételével).

Na most mink ezt tarhatjuk igazságosnak, vagy igazságtalannak, az odakerült (és később kiűzött) németek bizonyhogy nem, ahogy mink sem a Magyarországtól elcsatolt területek elvesztését. Érdekes itt már ugyan az az érv (a királyság történelmi határai) nem számított. Vagyis egy esetben igen, amikor beneš a Magyar királyság történelmi határaival érvelt a Lengyelországnak ítélt terülek megszerzéseér.

Való igaz, nem mindegy, hogy az ország elitjét legyilkolják a Fehérhegyi csata után, vagy a Szatmári békekötés után szabad elvonulás van, még a fegyvereket sem kell otthagyni, nemhogy megtorlást kéne elszenvedni. Meg ugye 1848-49-ben azért több mint egy évig szopattuk a császárt(okat), és orosz segítséget kellett igénybe venni ellenünk. Prágában meg semmi sem volt. Ezek a dolgok persze indokolták, hogy miért is dualizmus volt és nem trializmus a csehek bevonásával. Ámde ez a magyar vagányság azért konzerválta is az elavult viszonyokat, keresztbe tett minden modernizációs törekvésnek, ami mondjuk Metternich-től jött volna. A cseh polgárosodás inkább a nyugati modellt követte, mert az osztrákok rákényszerítették őket, nem csak azért, mert nyugatabbra vannak. Mi meg sikeresen őriztük a nemesi kiváltságainkat, wazze! Ezért is lehetett Csehszlovákia egy viszonylag működő demokrácia a két vh. között szemben a mi bokázgató, urizálós, avitt Horthy-rendszerünkkel. És Csehország most sem rosszabb hely nálunk, Prága sem csúnyább mint Bp. Ettől én még büszke lehetek a Rákóczi szabadságharcra, de tudom azt is, hogy az egy 8 évig húzódó polgárháború volt, büszke vsgyok 48-ra, ami, ha tovább tart szintén polgárháborúvá fajult volna+nemzetiségi háborúvá. 56-tal hasonló a helyzet.

Büszkeségem azonban nem jelentheti azt, hogy a fesoroltak miatt a magyarokat jobbnak tartanám, mint bármelyik másik nemzetet, vagy hogy a történelmi "sikereink" miatt nekünk több hely járna a nap alatt, mint másoknak.

28-as, nem kell a magyarságot jobnak tartanod. De ha magyar vagy akkor magyarságodra kel büszkének lenned és válalnod a magyar identitást minden jóval és rosszal ami rá rakódott. Ugyanúgy egy idegen válalja az idegen identitást és legyen hű saját nemzetéhez. Aki elárulja saját nemzetét az becstelen ember, azt még az oszmán törökök is lenézték és általában kivégezték aki nekik elárulta a sajátjait (Nem a renegátokra gondolok akik áttértek muszlim vallásra és úgy álltak szolgálatukba, hanem a haszonleső árulókra).

Pimbula amit rólam állítasz az te vagy. Mert éppenhogy te vagy aki régebbi megnyilvánulásaid szerint is enyhénszólva magyarfaló vagy (így nevezzü a slotya féle mélyszlovákokat), és most elvárnád tőlük, hogy magyar érdekek szerint ítéljék meg a kérdést? Engem illetsz jelzőkel?

Ha valaki szlováknak születik és szlováknak nevelik, annál az a természetes, ha szlovák szempontból nézi a dolgokat. Ha pedig magyarnak, akkor magyar szempontból. Azt kérdezted, ha szlováknak születek akkor hogy állnék hozzá. Természetes, hogy úgy ahogy a többi. Az a befolyásolható, aki fajtája ellenére beveszi a másik propagandáját. Éppen az aki nem befolyásolható, az áll ki a saját fajtája mellet. Nem úgy ahogy te, aki minden alkalmat ki szoktál használni a magyarellenes kirohanásaidra. De lehet, hogy felfogási nehézségeid vannak, ha engem vádolsz szlovák érdekekhez állásal. Ha olvasod válaszaimat, abból tudhatnád, hogy eléggé nacionalista (nem nacista!) magyar nézeteim vannak és bizony nem nagyon szeretem a hárombetűseket. De tisztelem azt aki büszke saját nemzetére és egészségesen nacionalista, legyen bármely nemzet tagja, mert ha annak született oda kell húznia. Van egy kollégám aki nagyon szlovák. Hogy nem szeret minket az enyhe kifejezés, de mégis tiszteljük egymást, még egymás születésnapjaira is eljárunk, pedig néha majdhogy nem verekedésig vitatkozunk nemzeti kérdésekben. De nem is becsülnénk egymást ha a másik s.ggét nyalnánk.

Sajnos a magyar nemzetbe a vesztes háború óta az uralkodó győztes beleverte a nemzeti meghunyászkodást, az úgynevezett igazságérzetből eredő önostorzást. Tőlünk mindenki elvárja a fejünkre hamut szórást, és azt, hogy a végtelenségig ismételgessük bűnös nemzet voltunkat. Velünk szemben ezt bezzeg mások nem gyakorolják. A minket ért igazságtalanságokat igazságtételnek ferdítik, jobbik esetben elhalgatják.

Pimbula, neked kellene eldöntened, hogy a magyar flagellánsok közé tartozol, vállalod magyar identitásodat, vagy idegen (szívű) vagy?