Miért van az, hogy a Trianont csak mi nem akarjuk?

Na ácsi, hogyhogy "jött vissza Romániából"? Gondolom ott volt az otthona, szóval ő nem visszajött, hanem lakóhelyet változtatott, csak éppen az új lakóhelye a mai Magyarország területén van.

Amúgy gondolom a többiek meg szimplán nem akarnak onnan elköltözni, ahol mindig is éltek, és talán nem a földrajzi határok szerint értelmezik azt, hogy hol van az otthonuk, azaz nem ahhoz ragaszkodnak, hogy Magyarország területén éljenek, hanem ahhoz, hogy ott éljenek, ahol mindig is éltek, ami valaha szintén az ország részét képezte.

Mondjuk éppen ebből kiindulva igazad van, aki akarna, az ide költözhetne általában, de miért is kéne? Mármint én szívesen látok bárkit, aki itt akar élni, de hát látható, hogy a többség nem akar, miért is akarna? Ők ott akarnak nyugiban élni, ahol élnek.

Én is ismerek sok határon túli magyart, és szinte senki nem akarja Trianont. Ismerőseim közül egy családdal vagyunk jobb viszonyban, ők erdélyiek, és magyarnak vallják magukat. Hatalmas sértés, ha valaki lerománozza őket. Egyszer beszélgettünk ott egy nagyobb társaságban, de senki nem vallotta románnak magát, és még mindig fáj nekik Trianon.

Aztán van pár egyetemi évfolyamtársam, ők felvidékiek, és ők sem vallják szlováknak magukat.

Ide meg azért nem jönnek, mert lehet, hogy valamivel jobban élnének, de ott ahol laknak, ott érzik otthon magukat. Nem minden a pénz...

Trianon nem akarat kérdése.

Meg se kérdezték a magyarokat,hogy mit akarnak.

Nem is volt kit mert akkor Budapesten ép hatalmi harcok folytak és sokkal fontosabb volt hatalomra kerülni mint bármi más.Nem volt egység.Akkor sem.1919ben 8 kormány váltogatta egymást.

Aztán 20ban aki ép kormányom volt meg lett hívva Trianonba

,hogy szíveskedjen aláírni.Addigra mindent eldöntöttek a győztesek és miértünk nem volt komoly lobbi.

Erdélyben ,Partiumban, Felvidéken ,Vajdaságban, Kárpátalján pont olyan magyarok élnek mint Csonkamagyarországon.Kb ugyanannyi köztük az elkorcsosult is.

Az ezeréves Magyar Királyság terültén születtek ők.

Románia 161 éves(mostani formájában pedig csak 92) ,Szlovákia 9 éves,az legújabb önálló Szerb Állam pedig 4.

Csakhogy érezd a különbséget.

Még valami: a magyar nép nem kisebbség, hanem a domináló, többségi nemzet volt mindig is a Kárpát-medencében.

Talán túlzásba is vitte.Talán azért csinálták velünk ezt az arcátlan igazságtalanságot Trianonban.

De főleg azért, mert nem voltunk ott!

Ők is tudják és tudni fogják még sokáig ,hogy potyán kapták a magyar terülteket és embereket. Mégcsak meg sem harcoltak értük.

Minden rémálmuk most is az, hogy elfogják veszíteni .Mert ebül szerezett jószág ebül vész el.A szomszédnépek nacionalista pártjai, ebből a félelemből építik népszerűségüket.

Ettől függetlenül nagyon jól ki lehet jönni a szomszéd népekkel.Nekem is van sok barátom közöttünk és többnyire hamarabb számíthatok a segítségükre mint a saját nemzettársaiméra.

Mi már sokadik generáció vagyunk és ha figyelmen kívül bírjuk hagyni a nacionalisták propagandáit,uszításait mint ember az emberrel , szomszéd a szomszéddal , vagy mint üzletfél-üzlettárs nagyon jól , barátságosan elvagyunk.

Mutass egy anyát aki elvett gyermekét feledni tudja.Mert aki igen az nem anya.

Lehet, hogy bennem a hiba, de kedves kérdező, nem világos, mit is akarsz tulajdonképpen. Kicsit zavaros, és kevered az egyes emberek lakhelyét a földrajzi hely elnevezésével.

Ha "Trianon nem akarása" alatt az érted, nem követeljük vissza az eredeti határokat, az egy dolog. Nem követeljük. Mert majd 100 év után már annyira más a helyzet, hogy a "vissza" szó nem értelmezhető. A mostani határok maradjanak úgy, ahogy vannak. De hogy ezzel elfelejtenénk azt, amit röviden Trianonnak nevezünk, a nagyhatalmak trehány felelőtlenségét, a szomszéd népek akkori vezetőinek mohó harácsolni akarását, az nem igaz. Csak különbséget teszünk egy Benes és a szlovákok vagy csehek között. Egy Antonescu és a románság között. Tudjuk azt is, hogy miként bántunk kisebbségeinkkel (románokkal, tótokkal, szerbekkel...) 1914 előtt. Nem válik dicsőségünkre.

Azt is tudjuk, itt és ott sok a hőzöngő, aki talán nem is tudja, mit akar, csak bambán megy harsogó vezetői után. De itt is, ott is sokan élnek keverten etnikumok és jól megvannak egymással, ha békén hagynák őket, tán még egymás nyelvét is a maga természetességében sajátítanák el. Nem rendeletből, puszta praktikumból.

Sőt, azt is tudjuk, a kisebbség mindenütt jó ütőkártya belső problémák eltussolására, hárítására. Ez ellen határozottan fel kell lépni. Nem biztos, hogy területi autonómiát követelni jó. Technikailag nem megvalósítható, a kimaradók végképp kisebbségbe szorulva vesznének el. De akarhatjuk az egyén, a csoport kulturális autonómiáját. Ami csak annyi, hogy mindenki alanyi jogon dönthesse el, milyen iskolába kíván járni, milyen nyelven kíván beszélni, ügyet intézni, dalolni, vagy verset mondani. Mindenki olyan ünnepet ül, amit annak tart, de tiszteletben tartja környezete emberi méltóságát és a hasonlókhoz való jogát. Nagyon is követeljük azt, hogy ehhez a mindenkori hatalom biztosítsa a technikai feltételeket, tartalommal majd megtölti a helyi lakosság. És ez legyen adott itt, a szomszédban, egész Európában, egyáltalán ez legyen az együttélés elemi normája.

Akkor majd nem lesz népvándorlás, akkor majd mindenki ápolhatja emlékeit helyben, aki pedig mozdulni akar, tegye.