Az alakzatban felállt római hadsereg tényleg rövidkardokkal harcolt lándzsa helyett a pajzsfal mögül?

# 19

IDÉZLEK: "Nyilvánvaló, hogy nem vagy tisztában az ókori hadviselés témájával, azon belül a római hadszervezettel. Az előbb már leírtam, most megteszem megint, hogy a római légiók soha nem ott szolgáltak, ahol azok felállításra kerültek - ennek egészen praktikus okai voltak. Vagyis az, hogy nyugaton találták csak meg a lemezvért leleteit, nem azt jelenti, hogy nyugati születésű legionáriusok használták.

Leírom továbbá ismét, bár egyre feleslegesebben, hogy cáfolhatatlan tény, amit csak elfogadni tudsz, hogy a birodalom leggazdagabb része mindig és mindenkor keleten volt. Politikától, hatalmi központtól, mindentől függetlenül."

Úgy látom, nem sikerült megérteni, mire gondolok.

EZT ÍRTAM: "A fénykorban római polgárokat soroztak a legiókba, és a római polgárok számszerű többsége Itáliában élt, így Itália és a nyugati tartományok együtt akár a római polgárok 70-80%-át is adhatták."

EBBŐL KÖVETKEZIK:

1.) A római legiók a fénykorban római polgárokból álltak.

2.) A római polgárok 70-80%-a Itáliában és a nyugati tartományokban élt.

Ebből következően a római legionáriusok 70-80%-ban a nyugati tartományokból kerültek ki, tekintve, hogy egyszerűen tt voltak a besorozható római polgárok 70-80%-a.

3.) Egyébként forrásokkal alátámasztható, hogy a fénykor legióit ritka kivételektől eltekintve Itáliában alapították.

4.) Kr.u. 125-ben 19 legio állomásozott Európában (a latin nyelvterületű részeken), 1 Afrikában (megint csak latin nyelvterület), 1 Egyiptomban, 7 Ázsiában, azaz 8 legio a görög nyelvterületen. A Római Birodalmon belül a "nyugat" a latin, a "kelet" pedig a görög nyelvterület, azaz nem földrajzi értelemben használatos.

5.) Az, hogy valóban a keleti tartományok voltak a gazdagabbak, nem lényeges.

a.) Mert a birodalom hatalmi-politikai-katonai súlypontja nyugaton volt.

b.) Nem biztos, hogy egy gazdag tartomány katonailag is jelentős. Példa Egyiptom, a talán leggazdagabb provincia, mely katonai téren nem volt jelentős, több periferikus, szegény tartomány sokkal fontosabb volt katonailag.

# 19

PONTOSÍTOK:

5.) Az, hogy valóban a keleti tartományok voltak a gazdagabbak, nem lényeges.

a.) Mert a birodalom hatalmi-politikai-katonai súlypontja a FÉNYKORBAN nyugaton volt.

b.) Nem biztos, hogy egy gazdag tartomány katonailag is jelentős. Példa Egyiptom, a talán leggazdagabb provincia, mely katonai téren nem volt jelentős, több periferikus, szegény tartomány sokkal fontosabb volt katonailag.

# 19

IDÉZLEK: "Az 500 munkaóra akkor is 500 munkaóra, ha több ember között kerül szétosztásra. Ezeket mindig abszolút értéken vesszük, hiszen a többi páncéltípust sem egyetlen mesterember készítette elejétől a végéig, tehát ami erre igaz, a többire is."

HÁT NEM.

Ez kicsit bonyolultabb, munkaerő, munkaszervezés és technológia függvénye.

Egy 7000 GRT-s nagy teherhajó (130-140 m hossz) építési ideje a két világháború között átlagban 1 év volt, az amerikai hajógyárak ezt lenyomták átlag 39 napra a II. világháború alatt.

Talán el kellene olvasni Smith művét, akkor megértenéd a dolgot.

Az, hogy kiguglizol pár találatot, hány helyen használják tévesen a hoplon kifejezést, nem változtat azon a tényen, hogy ez téves. A "hoplon" az ógörögben a "felszerelés" jelentéssel bírt. A pajzs neve az aszpisz volt. Ez megint olyan, amivel nem lehet vitatkozni.

Az sem segít rajtad, hogy mazsolázgatva válaszolsz, így lecsíped, hogy a kapcsolt, illetve szegecselt láncing közötti különbséggel sem vagy képben.

Azt is ismét prezentáltad, hogy nem vagy ismerője a korabeli római társadalmi viszonyoknak.

1) A birodalom a fénykorában mintegy 250 ezer katonát tartott fegyverben. Ezt Itália maga nem termelte volna ki komoly demográfiai teher nélkül. Nem azért, mert ne lett volna ennyi aktív korú férfi, hanem mert az aránytalan területi elvonása ezeknek demográfiailag előnytelen lett volna. Éppen a birodalom fénykorára nem volt igaz, hogy a légiókat a tényleges értelemben vett rómaiakból állították volna fel. Pontosan ez az oka annak is, hogy nem ott állomásoztak a katonák, ami a születési helyük volt. Ezt a módszert későbbi, etnikailag sokszínű birodalmak is alkalmazták.

2) A római polgári mivolt nem jelentett egyet az itáliai születéssel. Azok idegen etnikumúak is lehettek. Eleve minden leszolgált római légiós polgárrá vált, gall, szír, germán, mind.

3) Ugyanígy az itáliai populáció lélekszáma sem jelent egyet római polgárok számával. Róma városának lakóit mintegy felerészben(!) rabszolgák tették ki, és rengeteg bevándorló. A római polgárok száma a város népességének csak mintegy 10%-a volt.

4) Még az itáliai terület maga sem jelent egyet a tulajdonképpeni római nép törzsterületével. A szamniszok például még i.e. 83-ban is fellázadtak a rómaiak ellen.

"Egy 7000 GRT-s nagy teherhajó (130-140 m hossz) építési ideje a két világháború között átlagban 1 év volt, az amerikai hajógyárak ezt lenyomták átlag 39 napra a II. világháború alatt."

Ismét egy kiválóan anakronisztikus példa.

Amire én utaltam, hogy különböző produktumok elkészítésének időigényességére bevett tudományos módszer a munkaóra összevetése. Mert mindegy, hogy az 500 munkaóra 5 ember között oszlik szét 100-100 munkaórára, vagy 50 ember között 10-10 munkaórára, annak abszolút értéke ettől még nem változik, és minthogy a lorica segmentata esetén is elmondható, hogy nem egy ember vett részt az elkészítésében, így ez jó összevetési módszer.

Vagy sok embert állítanak rá, és rövidebb idő alatt készül el, de több munkaerőt von el, és emiatt költséges, vagy egy embert, így pedig hosszabb időt igényel, és emiatt költséges. Az elkészüléséhez szükséges munkaóra száma (-> kifizetett órabér) nem lesz kevesebb akkor sem, ha ötfelé fizetik ki, és párhuzamos folyamatban készül a termék, mert munkaóraszám ugyanannyi kell, legfeljebb azok fedésben vannak egymással. Hihetetlen, hogy még ezt is ilyen szájbarágósan kell magyarázni.

Többedszerre mondom, nem az a szint ez, ahonnan érdemes tovább görgetni.

# 24

IDÉZLEK: "Az, hogy kiguglizol pár találatot, hány helyen használják tévesen a hoplon kifejezést, nem változtat azon a tényen, hogy ez téves. A "hoplon" az ógörögben a "felszerelés" jelentéssel bírt. A pajzs neve az aszpisz volt. Ez megint olyan, amivel nem lehet vitatkozni."

Abban igazad van, hogy az ókorban az aszpisz elnevezést használták.

Mára azonban bevett a tudományos szakirodalomban, azaz nem Mari néni és Józsi bácsi, hanem a történészek által a hoplon elnevezés használata.

Ez lehet, hogy neked nem tetszik, ennek ellenére használják a történészek a hoplon elnevezést.

Akik így használják, szakmaiatlanul. Ez egy hibásan elterjedt forma a terminológiában - nem ez az egyetlen ilyen példa egyébként, van sok más, gyakran hibás formában olvasható információ más szakterületeken is. A vikingek által sosem használt szarvas sisakról is lehetne hozni - helytelen - említéseket történészi munkából. Ezekre általában egymást forrásolják.

Korábban ilyen téves értelemben terjedt el, ma ellenben magára igényes, szakmailag felkészült ember nem él vele, mert fals szóhasználat. Hogy pedig erre az egyre próbálsz fókuszálni, világosan mutatja, hogy egyéb durva tárgyi tévedéseidről akarod a figyelmet ügyesen elvonni. Hagyjuk is inkább egymást.

# 24

IDÉZLEK: "A birodalom a fénykorában mintegy 250 ezer katonát tartott fegyverben. Ezt Itália maga nem termelte volna ki komoly demográfiai teher nélkül. Nem azért, mert ne lett volna ennyi aktív korú férfi, hanem mert az aránytalan területi elvonása ezeknek demográfiailag előnytelen lett volna. Éppen a birodalom fénykorára nem volt igaz, hogy a légiókat a tényleges értelemben vett rómaiakból állították volna fel. Pontosan ez az oka annak is, hogy nem ott állomásoztak a katonák, ami a születési helyük volt. Ezt a módszert későbbi, etnikailag sokszínű birodalmak is alkalmazták."

Augustus uralkodása idején a legiók állománya döntően itáliaiakból állt, ez szerepel a szakirodalomban és az egyetemi jegyzetben is.

A korai császárkorban szintén itáliai és a provinciákban élő római polgárok voltak a legiók állományának elsődleges forrásai. Augustus (forrás Res Gestae) 200 000 veteránt telepített le csak Galliában és Hispániában.

Itália relatív elnéptelenedése már a korai császárkorban problémát okozott és az akkori források is részben a katonai sorozásokkal magyarázták a jelenséget.

# 26

IDÉZLEK: "Korábban ilyen téves értelemben terjedt el, ma ellenben magára igényes, szakmailag felkészült ember nem él vele, mert fals szóhasználat."

Konkrétan négy neves, az ókori görög történelemmel foglalkozó magyar történész él vele, akik szakmailag felkészültek és nemzetközi tekintélyük van.

Ezért a helyedben kicsit óvatosabb lennék.

# 24

IDÉZLEK: "Ugyanígy az itáliai populáció lélekszáma sem jelent egyet római polgárok számával. Róma városának lakóit mintegy felerészben(!) rabszolgák tették ki, és rengeteg bevándorló. A római polgárok száma a város népességének csak mintegy 10%-a volt."

Ez teljesen fals adat, hiszen a történészek szerint a korai császárkorban Róma népessége 1 000 000 fő volt, ebből a források alapján 200 000 felnőtt férfi római polgár részesült gabonaosztásban, úgy, hogy nem minden felnőtt férfi római polgár volt jogosult.

"Augustus uralkodása idején a legiók állománya döntően itáliaiakból állt, ez szerepel a szakirodalomban és az egyetemi jegyzetben is.

A korai császárkorban szintén itáliai és a provinciákban élő római polgárok voltak a legiók állományának elsődleges forrásai. Augustus (forrás Res Gestae) 200 000 veteránt telepített le csak Galliában és Hispániában."

Láthatóan semmit nem fogtál fel abból, amit kifejtettem, miszerint római polgárnak lenni nem egyet jelentett a római származással, és hogy Itáliában messze nem csak rómaiak éltek, illetve azt is feleslegesen mondtam el, hogy minden leszerelt legionárius törvényszerűen római polgár lett, származásától és születési helyétől függetlenül.

Te egyszerűen segghülye vagy ehhez a témához, ezt plasztikusan bemutattad. Próbáltam finom lenni, de ez a konokság, amit megtetézel azzal, hogy spamelési szándékkal 3-4 hozzászólásban küldesz el egyetlen választ, kiporovokálta.