Az Oszmán Birodalom a Spanyol Birodalomhoz képest másodrendű hatalom volt a 16.17. században?

A spanyol korona legsikeresebb befeltetése Kolumbusz lett, amit előre senki nem is sejtett.

Kolumbusz több, mint egy évtizeden keresztül próbált meggyőzni több uralkodót is, hogy anyagi segítséget kapjon a költséges vállalkozásához.

Erre végül a spanyol korona lett hajlandó, a mórok kiűzetése utáni eufróliában, és ennek a következménye lett a 16. századra a spanyolok nyakába szakadó gazdagság, Spanyolország egyértelmű világhatalomra tett szert, Angliával, Franciaországgal került szembe, s a két későbbi nagyhatalom ekkor még csóró, közösen sem közelítenek a spanyolok erejéhez, aminek forrása az Indiákról származó arany, és minden más.

A törökök terjeszkedése, hódítása mindezek közben a közvetlenül velük szomszédos területeken zajlik, gazdasági, és vallási okokból is.

A Földközi tengerről esélyük sincs kijutni, a Giblartári szorost felügyeli a spanyol flotta, a 16. században folyamatosak a török-spanyol háborúk is, ahol a törököknek esélyük sincsen, és ne felejtsük el, ezeknek a csatározásoknak része lesz az 1526-os török hadjárat, aminek hátterében az a francia-török paktum állt, amivel a franciák a spanyol trónon is ülő Habsburgok ausztriai ágát szándékoztak bármi áron gyengíteni.

A 16. század végére a török hódítások elérték azt a kiterjedést, amit már folyamatos erőfeszítéseikbe került megtartani, hatalas birodalom volt, ami csak 1920-ban hullott szét (de Törökország területét az akkori szándék ellenére sem engedték megcsonkítani), amikor elkezdődnek a gyarmatosítások, a Török Birodalom már "Európa beteg embere", gyenge, de a nyugati nagyhatalmak fontos szövetségese a Habsburgok, és főleg az orosz birodalom ellen.

A spanyol világuralomnak egy elhibázott hadjárat vetett véget, ahol az Anglia meghódítására elinduló Armada rossz taktikai döntések sorozatát is elkövette, de az Angilok úgy is esélyteleneknek tűntek, csakhogy jött a vihar... 1588.

Az Armada elvesztése a spanyol világuralom végét jelentette, azt követően indultam meg az angolok, franciák is a gyarmatosításokra, de a spanyoloknak is megmaradtak a gyarmatai, a következő két évszázad a tengeri civakodás időszaka a három nagy (spanyol, francia, angol), és a morzsákat szedegető hollandok között.

A törököket a spanyolok továbbra sem engedték a Gibraltári szoroson áthajózni, az 1571-ben elveszített csata után a törököknek már nem is volt igazán veszélyes tengeri flottájuk a későbbi századokban sem.

[link]

# 4

EZT ÍRTAD: "Ezzel szemben a spanyoloknak hiába volt nagylétszámú serege, ennek a kétharmada helyőrségi katona volt, amolyan őrszolgálatot ellátó személy, ráadásul a legnagyobb részük az Karib-tenger vidékén. A tényleges hadseregük kisebb létszámú volt, mint a törököké, ezért nem tudtak Európában hódítani, mert a franciák ellen sem lett volna esélyük."

BOCS, DE TÖBB ÁLLÍTÁSOD TÉVES.

A Spanyol Birodalom volt az 1525-ös paviai csatai és az 1643-as rocroi csata között vitathatatlanul Európa legerősebb szárazföldi katonai nagyhatalma, a spanyol hadsereg erejével egyik másik nagyhatalom sem mérkőzhetett. A spanyol hadsereget a legyőzhetetlenség nimbusza övezte, ugyanis 1525 és 1643 között a spanyol fősereg szinte soha nem veszített csatát, nem szenvedett szinte egyetlen komoly vereséget sem. A spanyol szárazföldi hadsereg sorozatban aratott fényes győzelmeket a többi európai nagyhatalmon.

A spanyolok nem tudtak Európában hódítani, és nem lett volna a franciák ellen esélyük?

1590-ben II. Fülöp spanyol király legendás hadvezére, Alessandro Farnese spanyol hadserege élén Párizsba, a Francia Királyság fővárosába is bevonult.

A spanyolok Itália feletti hegemóniát éppen a franciákkal vívott itáliai háborúkban szerezték, a spanyol-francia háborúk eredményeként a spanyolok megszerezték és több, mint másfél évszázadra birodalmukhoz csatolták a Szicíliai Királyságot, a Nápolyi Királyságot, a Milánói Hercegséget, a Stato dei Presidi területét, azaz Itália több, mint felét. Az itáliai háborúk az európai hadtörténet fordulópontját jelentették, mert tűzfegyverekkel felszerelt, zárt hadrendi harcászatot folytató spanyol offenzív gyalogság, a terciók megsemmisítő vereségek sorozatát mérték a franciákra. Az 1503-as cerignolai csata során a tűzfegyverekkel felszerelt

spanyolok, a katonai zseni és reformer, Gonzalo Fernández de Córdoba vezetésével szó szerint lemészárolták a francia hadsereget, a franciák jó 45 %-a holtan maradt a csatatéren.

A mai Franciaország területéből egészen az 1650-es, 1670-es évekig nagy területek (Artois, Charolais, Franche Comté, Roussilon tartományok) tartoztak a Spanyol Királysághoz, a franciák az 1500-as évek elejétől képtelenek voltak ezeket a Franciaországba ékelődő spanyol birtokokat elfoglalni, végül ez csak 1659 és 1678 között sikerült nekik.

A spanyolok sohasem állomásoztattak igazán jelentő létszámú szárazföldi hadsereget amerikai gyarmataikon, így a karibi térségben sem. Elég arra gondolni, milyen jelentéktelen erőkkel vívták az ottani "nagy csatákat", az 1596-os panamai csatában egy 200 fős spanyol "hadsereg" győzte le az angolok "hatalmas", 600 fős támadó seregét. A spanyolok leghíresebb amerikai katonai győzelmét (a britek ellen diadalmaskodtak), az 1741-es Cartagena de Indias-i csatát egy Blas de Lezo parancsnokolta 2700 fős reguláris spanyol hadsereg aratta, amelyet 600 matróz, 300 fős polgári milícia és 600 indián törzsi harcos támogatott.

# 11

EZT ÍRTAD: "A spanyol világuralomnak egy elhibázott hadjárat vetett véget, ahol az Anglia meghódítására elinduló Armada rossz taktikai döntések sorozatát is elkövette, de az Angilok úgy is esélyteleneknek tűntek, csakhogy jött a vihar... 1588. Az Armada elvesztése a spanyol világuralom végét jelentette, azt követően indultam meg az angolok, franciák is a gyarmatosításokra, de a spanyoloknak is megmaradtak a gyarmatai, a következő két évszázad a tengeri civakodás időszaka a három nagy (spanyol, francia, angol), és a morzsákat szedegető hollandok között."

Az Armada pusztulása egyáltalán nem rengette meg Spanyolország első számú európai nagyhatalmi státuszát, hiszen azt a spanyolok egészen 1643-ig birtokolták.

A Spanyol Birodalom az 1525-ös paviai csatai és az 1643-as rocroi csata között Európa vezető nagyhatalma, ez az időszak volt a spanyol "aranyszázad" (Siglo de Oro), amikor Spanyolország nem csak katonailag és politikailag, de kulturálisan is vezető szerepet játszott (Cervantes, Lope de Vega, El Greco, Velázquez, barokk, spanyol etikett, spanyol udvari kultúra).

Bocs, 300.

Már a XVI. század elején megindult a lassú hanyatlás.

A spanyol örökösödési háború lezárásával franciák kerültek a spanyol trónra, és bár maga a birodalom megmaradt, folyamatosan vesztette el a területeit. A spanyolok minden lehetséges hibát elkövettek, amit lehetett. Soha nem volt még olyan gazdag birodalom a történelemben, mint a Spanyol Ezüstbirodalom, és hosszú távon mégis ők profitálták a legkevesebbet ebből a vagyonból. A XX. század közepére-végére Spanyolország Európa legszegényebbjei közé tartozott.

# 17

EZT ÍRTAD: "Már a XVI. század elején megindult a lassú hanyatlás.+

EZ NEM IGAZ.

Mert a XVI. század eleje az az 1500-as évek eleje, Spanyolország európai vezető szerepe pedig csak az 1525-ös paviai csatában elért győzelemmel kezdődött, és 1643-id, a rocroi csatáig tartott.

A Spanyol Királyság fénykora, az "aranyszázad" (Siglo de Oro) kezdetét leggyakrabban Granada 1492-es elfoglalásához, a reconquista végéhez kötik.