Mi a legnagyobb hazugság a történelemben?

Történelem kérdésben valójában nem két ismeret forrás van, bár a két lehetőséges választás levesebb gondolkodással jár, hanem megkülönböztethető legalább három a történelmet formáló ismeret tár, mint előzmény, amiből nyilván egyik az iskolai oktatás. Másik a média minden formája (hírújságok, tudományos újság, történelmi és régészeti magazinok, tv, ismeretterjesztő filmek, stb) és a harmadik a konkrétan vett régészeti leletek, régészeti publikációk, stb. Ez utóbbit nem nagyon szokták olvasni az emberek, pedig ott van a lényeg, a tényleges források, a leletek. Utána ebből bekerülnek dolgok a médiába, de teljesen változó módon, például említenek egy leletet, félig pontosan, vagy akár korrekten, de utána semmi, vagy persze van amit meg sem említenek. Ez változó, és vannak jó fejlemények, és vannak jó cikkek. Bár a következtetések legtöbbször elmaradnak, és még erre is találhatóak jó példák, ahol alapvető kérdéseket feltesznek, hogy az adott lelet mire is mutat rá, milyen további kérdéseket vet fel.

A média történelem rovatai sokszor már kikerülhetetlenül is mutatnak annyira nyilvánvaló leleteket, amiről szinte nem lehet nem beszélni, pedig abban azért jó a média. :) Szóval ezt a három forrást meg kell különböztetni.

Ehhez jön még az alternatív történelem egyébként sokféle fajtája, forrása, a szelídebb változattól a teljesen meghökkentőkig, itt viszont jellemzően nincs megfelelő forrás, nincsenek adatok, nem dokumentálják megfelelően, ezért régészetileg nincs mit kiértékelni rajtuk, talányok maradnak, mondák maradnak. Ott van a boszniai piramis, jó példa, amiről fel kellett volna tenni az összes adatot, ásatási napló naponta vezetve, lelőhelyek térképei, vizsgálatok eredményei, rengeteg film és fénykép, rétegtani képek, konkrétan mindent. Akkor nem lenne talány, hanem vizsgálható és áttekinthető lenne mindenkinek igénye szerinti mélységben. Műholdas felvételen ennyivel több látszik a fák és a talajszint alól: [link] Ilyen is kellett volna róla, mert műholdról látszana feltárás nélkül is, ami a talajban van, és akkor lényegében az első kör meg is van.

Mindenesetre a leletektől csak lassan kerül át a tény, a médiába és még tovább a történelem oktatása meg furcsa mód szinte vonakodva kerülget bele valami. Még a ma már régóta nyilvánvaló tények sincsenek benne frissítve, hanem régi elavult valótlanságok maradnak a tartalmakban. Ez nem tudományos hozzáállás.

A történelmet összességében valahogy úgy tálalják, mintha lett volna az ókor ami kb azonos Mezopotámiával és a Római birodalommal és még hozzáteszik Egyiptomot, tehát az ókor mintha ennyiből állna, majd jött a középkor és újkor. Az őskor meg valami semmitmondó, nem is igazán firtatják a történelmileg. Mintha semmi sem lett volna az ókor előtt, bár nem mondják ki így sehol, de a tálalásmód erre hasonlít, mert ugye az ősember huhogó makogó szőrös valami volt, miközben bizonyíték persze nincs az ősember szőrösségére, de mégis primitívebben lehet bemutatni ha szőrös. Meg ha a rekonstrukciós képeken buta arcot vág, vagy haragos, vagy tátott szájjal bambul, a bőre meg lehetőleg legyen koszos és kipirosodott, vagy ragyás, attól is primitívebb és visszatetszést keltőbb lesz. A haja kócos legyen és koszosnak tűnjön, csak nehogy legyen már benne valami normális, legyen primitív. Azért az igaz, hogy ez a kép annyira tarthatatlan volt, hogy a múzeumokban már egész jól kijavították, de még így is fellelhetőek a régi alaptalan image jellemzői. Tárgyi eszközei is az ábrázolásokon lehetőleg a minimálisak, mert neki nem volt semmije, bezzeg nekünk meg van. Sokszor ülnek a tűz körül és már az is jó, ha egy lándzsa van az egyikük kezében.

Példák hogy foglalkoznak ilyen alapvető kérdésekkel:

Az őstörténet halála

Peter R. Schmidt - Antropológiai professzor , University of Florida

Stephen A. Mrozowski - Antropológiai Tanszék, Massachusettsi Egyetem, Boston

"A tizennyolcadik század óta az őstörténet fogalmát, a gyarmatosítás a földgolyó távoli részeire exportálta, és olyan populációkra alkalmazta, amelyekben nincs írásos feljegyzés. Az őstörténet ezekben a környezetekben a primitív embereket képviselte, akik még mindig olyan államban élnek, amelyben nincs civilizáció, és ennek legfontosabb mutatója, az írástudás. ... Ez a könyv példákat mutat be arra, hogy az őstörténet fogalma hogyan csökkentette a nyugaton kívüli más kultúrák történetét, és hogyan tudják a régészek visszanyerni a mélyebb történetek idiómájában szereplő, befogadóbb történeteket -elfogadva az írástudás előtti ősi történeteket az emberi áramlás szerves részeként történelem."

Ami meg a publikációk vagyis a leletek és források hozzáférhetőségét illeti, azt is kifogásolták és kifogásolják...

Nyílt Hozzáférésű Régészet (Open Access Archaeology)

"Az OpenAccessArchaeology.org célja, hogy segítsen az embereknek felfedezni és használni a nyílt hozzáférésű erőforrásokat a régészet területén."

"A régészek abban különböznek a rablóktól, hogy rögzítjük az információkat, és megosztjuk azokat, hogy mások is részesülhessenek eredményeinkből. Ha azonban senki nem tudja elolvasni, amit írunk, mert fizetős fal mögött van, akkor semmivel sem vagyunk jobbak, mint a fosztogatók. Ha senki sem profitál abból, amit teszünk, akkor semmivel sem vagyunk jobbak a fosztogatóknál. Azáltal, hogy nyílt hozzáférést biztosítunk a munkához, biztosítjuk, hogy a munkánk során szerzett ismeretek ne vesszenek el."

Ugyanis a publikációk hozzáférése java részt fizetős, ha az egészet el akarjuk olvasni, és egy kutatónak nincs pénze cikkenként (!) 10-20-30 dollárt fizetni, mert hát a publikációért fizetni kell, ami egy sima régésznek vagy történésznek (stb) sok egy cikkért. Tehát nem jut el hozzájuk megfelelően a tudományos ismeretanyag, a kutatások eredményeit nem érik el.

Mellékesen egy cikk az indexen a publikációk fizetős vs ingyenes témaköréről, hogy hogyan is megy ez manapság:

"Tárgyalásán nem is tagadta a vádakat: a JSTOR tudományos adatbázisból az MIT egyetemi hálózatán keresztül összesen négymillió dokumentumot töltött le és tett közzé az Infogami nevű oldalán. Swartz azzal érvelt, hogy ezek a dokumentumok közérdekűek, és abból profitál a legtöbbet a tudomány, ha bárki elérheti őket. Azzal is érvelt, hogy a kutatásokat általában az adófizetők pénzéből finanszírozzák."

De az is igaz, hogy mellette megjelentek az online régészeti adatbázisok, amikben lehet keresni és talán pont az Open Access Archaeology kezdeményezésére. Ez olyan terület, ami az embereknek ismeretlen, de akik ezzel dolgoznak, azoknak a munkájuk része, hogy publikációkat tudjanak olvasni. Amennyire néztem ez viszont nem vonatkozik a publikációkra, csak a lelőhelyi adatokra, de az is jó. Ennyi talán még sok is az adatok hozzáféréséről, de a történelemnek is megvan a maga információs oldala, így hozzá tartoznak az efféle gyakorlati működések is.

Szóval a leletek adatainak kell áramlania a média és a történelem oktatás felé, és a kutatók és az emberek felé is, akár közvetlenül is.

...

[link]

[link]

Végre szabad lesz a tudás? [link]

[link]

Maga az informálás fontos része a kérdésnek. Példa, hogy vajon a történelemről alkotott benyomásainkkal mennyire egyezik néhány lelet. Vajon volt-e élet Mezopotámián kívül?

I.e. 5000-ben vagyunk Európában, Franciaországban, tehát 2000 évvel a piramisok előtti Európában. Nézzük meg a tanulmány egyik térképét a lakóházakról és ott van a méret jelölés is. Ezeket "hosszú házaknak" (long house) nevezték, mert tényleg hosszúak voltak, átlagosan is 20 m, de gyakori volt a 30-40 méteres ház hossz is. Na az nem kicsi, és 10 méter körüli szélességgel készültek. Ilyenekben éltek Európában az i.e. 5000 év környékén, de még előtte is, i.e. 7000 környékén is. Jöhet a lelőhely térkép - megjegyzés: a körök a cölöplyukakat mutatják, a színesen berajzol területek az épületek:

[link]

Mégegyszer. Ez Franciaország i.e. 5000-ben, lakóházakkal.

Németország i.e. 5000, szintén hosszú ház, múzeumi rekonstrukciója:

[link]

Ez is ugye az ókori Egyiptom és Sumer előtt 2000 évvel Európában.

Cucuteni-Trypillia kultúra, ez Románia, Ukrajna területe, i.e. 5000-4000 környéke. Szintén hosszú házak a gyakoriak, ami 10 m széles, és 10-40 m hosszú. Itt egy teljes település térképe nem kevés épülettel, középen közösségi térrel:

[link]

Na ez az előző lehet, hogy túl hosszú link és nem fog megnyílni, itt egy másik, jobb klikk a png-re: [link]

Úgy tűnik, hogy - és az i.e. 5000 az már bizony nem az ókor - szóval lehet, hogy az ókor előtt Európában volt élet?

....

[link]

[link]

[link]

[link]

A három ábrahámita vallás (zsidó, kereszténység, iszlám).

Mind a három vallás csak megosztja a világ népeit, felsőbbrendűséget hirdet a más kultúrák felett.