Mi a legnagyobb hazugság a történelemben?

És csatlakozva Wadmalac válaszához, ezek valóban többnyire nem a konkrétan vett hazugságokhoz tartoznak. El lehet hinni, hogy akik régésznek, történésznek tanulnak, azok nem úgy fognak bele, hogy "Na ezt a szakmát választom és majd jól átverek mindenkit". Egyébként szerintem is az egyetemen megtanult sémák meg/vezetik a tanulókat, és "szakmailag sem akarnak kilógni a sorból" úgymond. A tudománynak elvileg felül kellene tudni bírálni saját magát, ez lenne az egyik alap, és kellene tudni érdemben tárgyalni bármiről, értve itt a bármit a leletekre és forrásokra. De a történészek és régészek azért belelátnak a tényleges dolgokba, és egymás között azért megint más ...

Amúgy az ilyen Bagdadi akkumulátor és hasonlók szerintem csak a figyelmet terelik el a fontosabb témákról. Sok ilyen apróság van, hogy akkor Napóleon mégsem volt alacsony, hanem közepes termetű, vagy Einsteint akkor megbuktatták-e vagy sem, a spártaiak nem dobták le a gyerekeiket a Taigetoszról, és van belőle egy rakással. De ezek csak az apróságok, bár történelmileg korrigálandóak, de a történelem vonulatához igazából semmi közük. Csak elterelik a figyelmet lényegesebb és fajsúlyosabb területekről. Mert mit számít ha Napóleon mégsem volt alacsony? Semmit kb.

A Bagdadi akkumulátor nagyon nincs más, hogy mi lehetne, de az ókorban akkor sem használták általánosan az elektromosságot. Az viszont "furcsa" és nem szakmai, hogy nincs róla tudományos párbeszéd, az nem mutat tudományos hozzáállást. A Bagdadi akkumulátor esetében nem is a tárgyi leletek a lényegesek, hanem az elhallgatottsága. Az mutat rá, hogy valami azért mégsem stimmel... Mert szakmailag simán ki lehetne jelenteni, hogy ismerték az elektromosságot, bár nem igazán használták, ennek semmi akadálya. Csak akkor egy apró (!) ponton át kellene írni az ókor és újkor találmányainak viszonyát, mert könnyen belátható, hogy az elektromosság egy jellemzően mai találmány, nem ókori. És hiába a leletek, nem beszédtéma, mert egy egyébként apró ponton átírja a találmányok történetét.

Az olyan általánosított és jól bevezett és sokat hangoztatott kifejezések elhagyandóak lennének, mit a görög-római kultúra, ami sosem volt, mert volt külön görög és külön a római kultúra, és ez egy összemosás a római igazolására. Mert sokan nehezményezik, hogy ha ókor, akkor római birodalom. Pedig az egész világnak és minden régiójának van ókori történelme, és bizony van ókori Európa is.

Ugyanilyen összemosás a sumer-akkád kifejezés is, az sem volt így egybeírva, más nép, más nyelv. Volt sumer és volt külön az akkád. Ezek összemosások és tévesek.

A civilizáció meghatározása is az egyik, amit kifogásolnak a régészek és történészek, mert eleve elfedi a definíció a megelőző kultúrákat. A civilizációt jelenleg fő vonásában a központi hatalomhoz kötik, a magán vagyon megjelenéséhez és a hatalom megjelenéséhez, valamint az íráshoz. Jelenleg a civilizáció meghatározása elfedi a megelőző kultúrák értékeit és tényleges történelmi szerepüket és realitásukat is. Mintha előtt szinte semmi sem lett volna. Volt az ősember aki buta volt, nem volt semmije, és ha bemutatják akkor egy tűz körül ülnek és van max egy lándzsájuk. És ha bemutatják akkor lehetőleg nézzen ki butának, haragosnak, bambának, koszosnak, és ne legen semmije sem. Bár ezt is ma már elkezdték javítgatni és vannak tényleg normálisan és akár szimpatikusan is kinéző ősember rekonstrukciók.

"az ókorban akkor sem használták általánosan az elektromosságot"

Hát éppenséggel galvani korában sem.

Sőt, a feltételezett egyiptomi cél, a fémek galvános bevonása nagyon sokkal későbbi felfedezés, eljárás.

(személyesen kételkedek is benne, hogy valóban erre voltak a bagdadi "elemek", túl nagy a lépés a primitív technika és egy ilyen "ipari" alkalmazás közt. Plusz nulla darab bevonatolt fémlelet létezik. Én inkább valami kísérleti orvosi alkalmazási próbálkozást sejtenék bele, hiszen tudjuk, hogy azon a területen nagyon kiterjedt volt a jó-rossz tudásuk és alkalmazásaik).

"A Bagdadi akkumulátor esetében nem is a tárgyi leletek a lényegesek, hanem az elhallgatottsága. Az mutat rá, hogy valami azért mégsem stimmel... "

Hát, szerintem itt annyi nem stimmel, hogy nulla alkalmazási bizonyíték van, addig meg rezeg a léc az egyértelműnek látszó galvánelem kialakítás alatt is.

Ha lett volna valódi tömeges haszna, nem vész el az alkalmazása, márpedig elveszett, nem adódott tovább, nem fejlődött tovább.

Amíg ez nem ismert, az, hogy ez galvánelem volt, sem 100% bizonyosság.

Én nem nevezném ezt elhallgatásnak, csak óvatos polcra rakásnak stabilabb bizonyítékokra várva.

Mondjuk ezek, ahogy soroltad, tényleg viszonylag kis elemek a történelemben.

De nem látom, miért is terelnék el a figyelmet a nagyobb kérdésekről.

A laikus, érdekfeszítő hírekre várókét talán, de a szakemberekét?

Amúgy én nem érzem problémának, ha nem lesz mindenből nagy bizonyosságig közhír. Inkább szöszmötöljenek rajta teljes bizonyosságig, mint hogy állandóan vissza kelljen vonogatni kijelentéseket tévedés miatt.

A bizonyítottsága teljesen más kérdés, és megint más a róla való párbeszéd teljes hiánya. Egy tanulmányt sem látni róla, ami azért önmagában sem tudományos publikációs mennyiség. Szóval a lelet funkciója tényleg más, de nem beszélni róla is más. Mellesleg az orvosi felhasználás is egy lehetséges megoldás. Bár egyébként sincs kiállítva, mert állítólag az Egyesült Államok 2003-as iraki háborúja alatt ellopták, és ma már hiányzik. Senki sem tudja, hol van. A neten sincs róla új fénykép.

Mindent összetéve, a felhasználása más mint, hogy szó sincs róla tudományosan, és nincs kiállítva másolat sem, pedig van annyi fénykép ami be tudná mutatni, és valamennyi régészeti napló bejegyzés is kell legyen - elvileg, hacsak nem lopták el azt is. :)

Nincs óvatos polcra rakás tudományosan. :) Azt kell közölni róla, amit tudnak, ennyi, ha nincs megoldás, akkor azt közlik róla, hogy nem tudják biztosan a célját és felhasználását. De az tudományosan nem megfelelő, hogy "óvatosan a polcra rakják" és nem beszélnek róla.

A figyelmet azért tereli el az ilyen akkumulátor téma, mert könnyebb olvasmányt egy cikkben, mint ahol átfogóan kell a történelmet átlátni. Az nehezebb, és egy akkumulátor vagy Napóleon magassága könnyen érthető. Például a megalitikus kultúrákról sok leletet és lelőhelyet kell átnézni, mert világszerte ott vannak, és kell érteni az oktatott történelem időbeliségeit és helyeit, hogy el tudja az ember helyezni valahova. Mert e nélkül, csak pár nagy kőtömb, semmi más, és egy már-már láthatóan akkumulátor érdekesebb és könnyen felfogható kicsi tárgy.

A tudományban nem szabadna lenni amolyan óvatos polcra rakásnak, mert ki lehet tenni egy múzeumba ismeretlen felhasználású leletet is, sőt vannak is ilyenek kiállítva, vagy téves címkézéssel is ki lehet tenni. Mégis van ami kimarad akár a múzeumokból, akár a történelem oktatásból.

Szólal az óvatos polcra rakásba hogyan fér bele az, hogy a már kitudódott történelmi pontosításokat nem frissítik a történelem oktatásban? Nem is kell kimagyarázni, mert simán frissíthetőek, mint ahogyan egyébként vannak is változtatások, tehát lehetséges ugye. És valahogy ... van ilyen.

Az is jó ha nem kell követni a téma folyamatos módosítgatásait, az tényleg a szakmának való, csak talán azért nem mindegy ezmire és mennyire megfelelő. Most rossz példának a Bagdadi aksi is jó, mert a módosítgatások lehetősége sincs meg, ugyanis nincs korrekt forrása. Közben múzeumban egy teljes rekonstrukciót is ki lehettenni, ki lehene, van ilyen, hogy bemutassanak valamit és hozzá az eredetiről készült fényképeket is oda lehet tenni a múzeumba.

De ha konkrét nulla van róla az más.

"Bár egyébként sincs kiállítva, mert állítólag az Egyesült Államok 2003-as iraki háborúja alatt ellopták, és ma már hiányzik. Senki sem tudja, hol van. A neten sincs róla új fénykép."

Éppenséggel ez is lehet elegendő ok, hogy ne szöszmötöljenek olyan elméleteken, amik publikálásra esélytelenek a tárgyi lelet és így alátámasztás híján.

"Nincs óvatos polcra rakás tudományosan. :) Azt kell közölni róla, amit tudnak, ennyi, ha nincs megoldás, akkor azt közlik róla, hogy nem tudják biztosan a célját és felhasználását."

De hát ez megtörtént. Nem titok.

Csak TOVÁBBI kutatási eredmény nincs.

Illetve nincs abban az irányban, hogy ezek VALÓBAN elektromos célra voltak készítve. Lehet, hogy tévút ez a hipotézis.

"Szólal az óvatos polcra rakásba hogyan fér bele az, hogy a már kitudódott történelmi pontosításokat nem frissítik a történelem oktatásban?"

Most arra gondolsz, hogy kéne benne lennie egy hosszú listának dolgokról, ami ott tart, hogy "nem tudjuk"?

Nem lenne ezzel sem baj, ha nem adna alapot kismillió áltudományos agymenésnek, ami aztán a komplett régészetet elhitelteleníti.

Én nem érzem, hogy a régészet annyira eldugna dolgokat tisztázásukig.

A többi tudományág is kerüli, hogy asztalra vágjon bizonytalan témákat.

Az, hogy mondjuk a változások, mármint a már tudományos konszenzusos változások esetlegesen lassan érnek le az OKTATÁSBA, az szerintem nem a régészet hibája.

"Most arra gondolsz, hogy kéne benne lennie egy hosszú listának dolgokról, ami ott tart, hogy "nem tudjuk"?"

Pontosan. :) Az is megjelenik ha csak találnak valamit, ahol igazából csak összegzik azt amit rögzítettek. És az alapvető adatokból is lehet tovább kutatni. Példa... Bagdadi aksi... Itt és itt találták, ország, régió, ... várostól délnyugatra 45 km-re, nagy térkép, közeli térkép lelőhely megjelölése, amit találtak pl 21 darab kerámia töredék, 2 db kerámia edény, azok pontos leírása, méretek, rajz fénykép, belső keresztmetszeti rajz, anyagai, megtalálási réteg és rétegek szerkezete és leírása, felülnézeti helyszínrajz a leletek elhelyezkedéséről, egyéb leletek, pl madárcsont, stb.

Ha megvan a korsó eredeti fényképe vagy rajza, akkor lehet nézni a közeli és távolabbi környezetben hasonlóakat, méretben és alakzatban. Lehet, hogy találtak ilyeneket üresen is, a belső fém darabok meg valahol ott vannak egy múzeum raktárában és hopp meg is lehet nézni. Lehet tovább kutatni.

Itt egy példa ami arról szól, hogy furulyákat találtak Kínában, de csak részben idézem, mert ott a publikáció. Csak leírja amit találtak, semmi más, kevés megjegyzést hozzáfűz amit szoktak, de idemásolom azt is, az is semmiség, egyszerű nyilvánvaló dolgok. /A Nature 1999-es publikációja és azóta van régebbi is, mint amit közölnek, de a példának megfelel./

"A legrégebbi játszható hangszerek a kínai Jiahu korai neolitikus lelőhelyen találhatók

(Oldest playable musical instruments found at Jiahu early Neolithic site in China)"

"Absztrakt

A kínai Henan tartományban, a Jiahu 1 , 2 korai újkőkori lelőhelyén végzett ásatások során a legkorábbi teljes, játszható, szorosan keltezett, többhangú hangszerek születtek. Jiahu ie 7000 és 5700 KÖZÖTT volt elfoglalva  , jelentősen megelőzve a jól ismert Peiligang kultúrát 3 , 4 , 5 . Itt leírunk hat kiválóan elkészített, teljes fuvolát, amelyeket radioaktív szén-dioxid-keltezett ásatási rétegekben találtak, és további 30 darab töredékét. A fuvolák a vörös koronájú daru ( Grus japonensis) nyakcsontjából készülnekMillen) és 5, 6, 7 és 8 lyukú. A legjobban megőrzött fuvolát játszották és hangosan elemezték. A korai zenei műtárgyak mellett a Jiahu 1 , 2 régészeti feljegyzés fontos információkat tartalmaz a kínai társadalom alapjairól. Leírjuk a Jiahu lelőhely régészeti jellemzőit, a keltezéssel kapcsolatos részleteket, a kínai neolitikum őstörténetében elfoglalt helyét, lakosságának etnikai hovatartozását és egy közel 9000 éves hangszer tonális elemzésének eredményeit."

...

"Jiahu a "Közép-sárga folyó völgye" 3- ban fekszik Henan tartomány közepén, a Funiu-hegytől keletre, délről a Ni folyó és északon a Sha folyó árterületei határolják. Zhu Zhi fedezte fel 1962 -ben, de jelentőségét nem értékelték fel teljesen, amíg más, a Peiligang kultúrához kapcsolódó 3 , 4 , 5 lelőhelyeket fel nem tártak. Jiahu szabálytalan ellipszis, 275 m hosszú (kelet -nyugat) és 260 m széles (észak -dél). A modern, 0,3–1,0 m mély löszös mezőgazdasági réteg alatt a Han -dinasztia (i. E. 206  - KR . U.  220) rétege található, és ez alatt az újkőkori rétegek, amelyek együttesen 0,5–0,9 m vastagok. Jiahu 55 000 m 2 -ből csak 2400 m 2 (4,4%) került feltárásra, 45 házalapot, 370 pincét, 9 cserépkályhát, több mint 300 sírt és több ezer, csontból, cserépből, kőből és egyéb anyagból készült műtárgyat tártak fel."

...

"A komplett, játszható, többszólamú furulyák felfedezése a Jiahu -n ritka lehetőséget kínál számunkra, hogy kilenc évezreddel ezelőtt hallható és elemezze a tényleges zenei hangokat. Korábban furulyákat találtak a neander -völgyi környezetben, de annyira töredékesek, hogy nehéz többet tenni, mint kitalálni a hangzásukat 8 , 9 , 10 . Megbeszéltük, hogy kipróbálunk egyet vagy többet a Jiahu -ban felfedezett hat fuvolából; mindegyik függőlegesen tartott típus (Sachs-Hornbostel 11 besorolás 421.111.12)."

...

"További fuvolák tesztelése nélkül nem tudjuk megmondani, hogy a Jiahu csontfuvolájának tónusos skálája (M282: 20) akár a hattónusú Qing Shan-skála, akár a héttónusú Xia Shi-skála őse; mindenesetre az utóbbi két skálát csak hat évezreddel később dokumentálják. Lehetővé kell tenni, hogy a Jiahu fuvolák pontos másolatainak építésével olyan anyagban, amelynek sűrűsége megközelíti a madárcsontot, tanulmányozni kell ezeknek a hangszereknek a hangsorát anélkül, hogy veszélyeztetnék magukat az értékes műtárgyakat."

...

"Hivatkozások

Köszönetnyilvánítás

Szerzői információk

Kiegészítő információk

Jogok és engedélyek

Erről a cikkről

További irodalom

Hozzászólások"

[link]