Miért van az USA-nak az egyik legrosszabb tudományos Nobel-díjja populáció arányosan a fejlett "first World" országok között, ha csak az ott született felnőtt tanult embereket tekintjük? (Natural citizens)

#8 ő hát, ki más írna ki ilyen elmeroggyant provokativ kerdest? Már a kerdeserol felismerni, minden kerdese tele van hazugsaggal meg csusztatassal.

7-es, egyetertek.

régebben engem is foglalkoztatott ez a Nobel-díj osztogatás , hogy mely ország polgára, mikor és miért, kapott ilyen díjat,

és arra a következtetésre jutottam ,

hogy nem biztos,

hogy mindig az arra érdemes kutató vagy kutató csoport, vagy író, kapta ,

hanem döntő súlya van a szakági lobbinak és a politikának is.

az is gyanús ,hogy egy bizonyos vallás kutatói messze a legtöbbet kapták,

és továbbá ebben megerősített a Béke Nobel-díjasok sora is, nem érdemből hanem érdekből kapták.

Mi erről a véleményetek ?

> Population 2020 census 331,449,281

A népesség problémájára már kitértem a 9. válaszomban. Én kicsit problémásnak érzem mondjuk az 1940 előtt kiosztott díjak számát a mai népességhez mérni. Anakronisztikus. És adtam rá egy áthidaló megoldást.

> Szóval ez szerintem csak kb. fele a magyarnak.

Elnézést, de nem az first world országokat vetjük össze? Magyarország a klasszikus felosztás alapján nem tartok az első világhoz. Hogy jön akkor az általad meghatározott paraméterek alapján történő összevetéshez?

Amúgy itt azt a kérdést is fel lehet vetni, hogy kit milyen alapon sorolunk az egyik vagy másik mai ország vagy nép díjazottai közé. Ott van pl. Lénárd Fülöp. Pozsonyban született, ami jelenleg nem Magyarország része. A születésekor sem volt az, hiszen akkor még Osztrák-Magyar Monarchia volt. Német családból származott, és bár ő maga magyar nevelést kapott, magát német nemzetiségűnek vallotta. Előbb Bécsben tanult, majd Budapesten, de Heidelbergben és Berlinben is folytatott tanulmányokat. A doktorátusát is Heidelbergben szerezte, és bár a Budapesti Tudományegyetemen is dolgozott, a munkásságának a nagy része Németországhoz kötődik, Némnémet állampolgárként is halt meg.

Akkor ő kicsoda, micsoda? Oszrák-magyar? Oké, ez hülyén hangzik, de akkor mi? Magyar? Német? Mindkettő? Akkor hány százalékban kell őt magyar Nobel-díjasnak besorolni és hány százalékban németnek? Nekem ez nem tűnik triviálisan eldönthető kérdésnek.

2 Nobel-díjasunk van, akik Magyarországon születtek, itt éltek, itt dolgoztak.

8 Nobel-díjasunk van, akik itt születtek, esetleg itt is kezdték el a tanulmányaikat, de emigráltak, és a díjat külföldi állampolgárként kapták. Itt mi játszott közre a díjazásukhoz? A származásuk? Vagy az, hogy hol biztosítottak pénz, paripát, fegyvert ahhoz, hogy egy Nobel-díjat érdemlő kutatást végigvigyenek? Vajon ha itthon maradtak volna, akkor is eljutottak volna a Nobel-díjig? És akik tényleg itt maradtak, külföldön nem juthattak volna el a Nobel-díjig? Nehéz kérdés.

6 olyan Nobel-díjasunk van, akik nem Magyarországon születtek, de van magyar felmenőjük.

Arról nem is beszélve, hogy mi a helyzet, ha valaki Magyarországon született, magyarul beszélt, de nem magyarnak, hanem mondjuk zsidónak tartotta magát.

Félreértés ne essék, nem akarom ezzel degradálni a magyar vagy magyar származású tudósaink hírnevét. Tekintve a történelmi hátteret, hogy kvázi félig elnyomásban az Osztrák-Magyar Monarchiában éltünk, aztán jött Trianon, majd jött egy hosszú diktatúra, én azt hiszem méltán lehetünk büszkék arra, hogy mennyiben járultunk hozzá a világ össztudásának gyarapításához. A hozzájárulásunk önmagában is megállja a helyét, de ilyen történelmi háttérrel meg pláne.

De ettől még számomra továbbra is több okból kérdéses, hogy mi alapján soroljuk a díjazottakat az egyik vagy másik országhoz, illetve nemzethez.

~ ~ ~

Most mondjuk hirtelen felvetődik bennem az a kérdés is, hogy ha a Nobel-díjasok listájából kihagyjuk az USA-ban élő, de nem ott született díjazottakat, akkor nem az lenne-e fair, ha akkor a népességből is kihagyjuk az USA-ban élő, de nem ott születetteket? De számomra akkor is talány marad, hogy ezt így 100 évnyi távlatból a népességváltozás tükrében hogyan is lehetne egzakt módon kezelni, hogy kell megállapítani egy ország népességét?

~ ~ ~

De közelítsük meg nyersebben a témát, pusztán mai népességi adatokkal. Az USA ma a világ népességének kb. a 4,3%-át adja. Ha 209 Nobel-díjast is tartunk csak amerikainak, akkor is a Nobel-díjasoknak a 21,7%-át adták. Bizonyára vannak ezen a téren ennél jobb teljesítményű országok, illetve nemzetek, akár esetleg a magyart is ezek közé sorolhatjuk, de ebből a nyers összképből kiindulva én nem gondolom azt, hogy az USA-nak szégyenkezni kellene ilyen téren. Lehet sok más téren van mit kritizálni az USA-n, de a Nobel-díjasok száma nem tartozik ezek közé.

> Em létezett Osztrák-Magyar állampolgárság.

Tehát akkor te az állampolgársággal azonosítod a születési helyet? Mondjuk ez legalább egy egzakt mérce, bár akkor is problémás egy jugoszláv, egy csehszlovák, egy NSZK, vagy egy szovjet állampolgár esetén.

> A Nobel-díjasok zöme itt végezte az alapegyetemet.

Akkor másik magyar példa: Békésy György Münchenben végezte el az elemit, Konstantinápolyban, majd Budapesten a gimnáziumot, viszont Svájcban érettségizett. Bernben kezdte az egyetemet, majd végül Budapesten doktorált. Hát ez is eléggé vegyes köret. Vagy ott van Wigner Jenő, aki ugyan tanult egy évet a Műegyetemen, de végül a Berlini Műszaki Egyetemen folytatta a tanulmányait. Aztán még az angol Wikipédia is magyar Nobel-díjasként tartja számon Avram Herskot, aki 13 évesen vándorolt ki Izraelbe.

Nekem ilyen szempontból is túl tarka a kép ahhoz, hogy fekete-fehér kategóriákba soroljuk.

Más oldalról megközelítve az egyetem ad egy alapvető képzést, az ott megszerzett tudás aligha elegendő egy Nobel-díj megszerzéséhez. Ha nekem arra a tudásra kellene alapoznom, amit főiskolán megtanultam, akkor nemhogy Nobel-díjra nem reménykedhetnék – mondjuk arra amúgy sem –, de megélni sem tudnék abból a tudásból.

Az USA a II. világháború után kimondottan ráfeküdt arra, hogy magához csábítsa a kiemelkedő kutatókat, és biztosítsa nekik a kutatáshoz szükséges feltételeket. Hogy most nem amerikai anya szülte őket? Egy olyan országról beszélünk, amiben kvázi mindenki valahány generációra visszamenve bevándorló. Nekik mindegy volt, hogy hol született az adott kutató, a lényeg, hogy ők profitáltak a munkásságukból. Elsősorban nem Nobel-díjat profitáltak belőle, hanem technológiai fölényt, de mellékhatásként Nobel-díjat is.

~ ~ ~

> Ez a középszerűség USA sportéletére és olimpiai eredményeire is vonatkozik.

Meglehet, hogy az USA sok szempontból középszerű, vagy még az sem. De ennek aligha a Nobel-díjak száma, pláne nem az olimpiai érmek a mércéje. Ezeket én különösebb tét és relevancia nélküli üres – elnézést a kifejezésért – farokméregetésnek tartom. Lehet máshol is voltak olyan nagy tudású emberek, akik ha ráhajtottak volna, megkaphattak volna egy Nobel-díjat, de lehet hogy a nemzeti, lehet, hogy a családi, vagy személyes világképük miatt többre értékelték azt, hogy elmentek tanítónak egy gimnáziumba. Egy másik országban meg lehet, hogy voltak jó képességű tudósok, csak a rendszer nem is biztosította egy Nobel-díjat érdemlő kutatás feltételeit, meg nem is engedte őket máshol kibontakozni. Ez nem mércéje semminek.

Az olimpiai érmek meg pláne. Az USA-ban a sport az az amerikai futball, a baseball, a kosárlabda, meg a jégkorong. A többinek sokkal marginálisabb szerepe van. Az olimpia számukra kevésbé kiemelkedő esemény, mint számunkra. Hasonlóan ahhoz, hogy mi is az olimpiai érmeket emlegetjük fel, és nem azt, hogy hányan és milyen eredményt értek el nemzetközi gó versenyeken.

Mindezek kvázi semmiről semmit nem mondanak el…

~ ~ ~

…és engem sem érdekelnek különösebben. Csak mivel szembejött a kérdés, és úgy érzetre a kérdésbe burkolt állítást nem éreztem helytállónak, ezért jó ötletnek tűnt ténylegesen számokat elővenni és azokat elemezni. A számokból meg akárhogy csűrjük-csavarjuk a paramétereket, csak az jön ki, hogy nem, az USA-nak nem az egyik legrosszabb az egy főre jutó Nobel-díjak terén. Hogy most ez neked, vagy nekem tetszik-e vagy sem, a számokból ez jön ki. Ha te azt mondod, hogy a te értelmezésedben 209 olyan Nobel-díjas amerikai van, akit joggal tartunk amerikainak, akkor akárhogy számolok az a Nobel-díjasok 21,7%-a. Az USA meg a világ népességének a 4,3%-át teszi csak ki. Akármennyire is próbálom, nem tudom azt látni ebben, hogy az USA hátul kullogna a sorban. Persze ha jól választjuk ki a paramétereket, és csak olyan országokkal vetjük össze, akik ilyen téren jobban állnak, akkor igen.

Kedves Kérdező!

A Nobel-díj odaítélését elbírálják, nem pedig objektív mérce alapján kapják azt a díjazottak. (Ha objektív lenne a mérce, hogy kaphatott volna bizonyos B. Obama béke Nobel díjat? -kérdezem én csendesen.) Hadd idézzem Őze Lajost: díjat az kap, akinek adnak! Tehát összefüggést keresni a díjazottak születési helye és gyakorisága közt nem csak irreleváns, de butácska kérdés is.

#12: Magyarország népessége konstans 10 millió volt az utóbbi 70 évben, az USA-é megduplázódott, hát még ha csak az ott születetteket nézed, hülyegyerek. Sok értelme van aztán egy 1950-es nobelt 2020-as össznépességgel súlyozni...

Az USA oktatási színvonala csak a pórnép számára alacsony, az elit a legjobb oktatást kapja, amit a világon kapni lehet. Nem hülyék ezek, nagyon jól tudják, hogy kell megkopasztani a parasztokat és úgy en bloc a világot, ne aggódj értük macika