Miért volt a németeknek több tudományos Nobel-díjuk az I.VH környékén mint a Briteknek Franciáknak Amerikaiaknak együttvéve? Hozzájárult ez a brit ipari export Európából való kiszorításához ?
Miért volt a németeknek több tudományos Nobel-díjuk az I.VH környékén mint a Briteknek Franciáknak Amerikaiaknak együttvéve?
Hozzájárult a német tudományos teljesítmény ahhoz, hogy a németek már az I.VH előtt kiszorították a brit ipari termékeket az európai piacokról, így a britek kénytelenek voltak a a kevésbé kompetitiív harmadik világbeli gyarmatok meg a fehér gyarmataik piacaira exportálni elavult ipari termékeiket?
59-es Kürvaszár
Iparcikkek exportjáról beszéltünk, nem a brit harmadik világban kitermelt ásványkincsek és élelmiszerről. A német export viszont a brittel szemben túlnyomó többségében iparcikkekre gépgyártásra elektronikára épült. HA eddig nem vetted volna észre, ez óriási különbség! Bizonyítottam hogy a világ legnagyobb gépipari és elektronikai exportőre volt Németország, még nagyobb is mint az USA.
Erre varrjál gombot!
A gépgyártás és elektronikai piacok uralása a világban, a vegyipar dominanciája, A Császári Németország egy olyan ország volt, ahol a tudomány olyan magasabb szinten áll, hogy több tudományos Nobel-díjjal rendelkezett mint az UK USA és Franciák együtt!
Nem lehet véletlen, hogy a kiélezett versenyben ők bizonyultak a legjobbnak a világpiacon, míg az angolok gépeit és iparcikkeit egyre kevesebben vásárolták Európában... Ami szar az szar.
Kedves 64-es!
https://www.gyakorikerdesek.hu/politika__hadsereg-hadvezetes..
Olvassad el csak a 17-es kommentet. A te kinézeted és ebből következő frusztráltságod miatt most a németeknél is jobban haragudhatsz az amerikaiakra és a britekre.
Kedves Kérdező!
Ha a brit gépek olyan rossza voltak, akkor a németekkel szövetséges Osztrák-Magyar Monarchia vajon miért brit turbinákat és távmérőket vásárolt a dreadnought csatahajóihoz?
A Tegtthoff osztály tűzveteése ugyanis csatahajónként 2 db 3658 mm-es és 4 db 2743 mm-es brit sztereoszkopikus Barr & Stroud távmérőn alapult. Német tűzvezető berendezéseket egyáltalán nem használtak, mivel az 1909 és 1911 között a német Zeiss, a brit Barr & Stroud és az osztrák-magyar Karl Pecene cégek részvételével lezajlott pályáztatás eredményeként, végül a brit Barr & Stroud távmérők rendszeresítése mellett döntöttek.
Mivel az osztrák-magyar flotta parancsnoka, Anton Hauss tengernagy tudta, hogy a sima optikai tűzvezetés már nem elégséges, ezért rendszeresíteni akarta a brit Arthur Pollen által kifejlesztett tűzvezető, mechanikus analóg számítógépet, az Argo-órát (Argo Clock), melyből 2 db-ot 144 000 osztrák-magyar koronáért 1914-ben meg is rendelt, de a britek nem szállították le a háború kitörése előtt.
Továbbá az osztrák-magyar haditengerészet brit Parsons turbinákat és brit Yarrow kazánokat rendszeresített az első 3 db Tegetthoff osztályú csatahajójába, csak a negyedik, az SMS SZENT ISTVÁN kapott német AEG turbinákat, és amerikai Babcock-Wilcox kazánokat.
A következő Ersatz Monarch osztály 4 db osztrák-magyar csatahajója már kivétel nélkül brit Yarrow kazánokkal és Parsons turbinákkal épült volna.
Az Ersatz Monarch osztály tűzvezetése pedig brit Barr & Stroud távmérők, és szintén brit Argo-óra mechanikus analóg számítógépen alapult volna.
Forrás: Krámli Mihály: Az Osztrák-Magyar Monarchia csatahajói 1904-1918, Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest 2018, 214-215. oldal
Kedves Kérdező!
A német hadsereg még a II. világháborúban is a 11 millió ló és az 1 millió lovasszekér hadserege volt. Szemben a gépesített amerikai és brit haderővel. A II. világháborús német hadsereg 80 %-ban lovasszekerekkel oldotta meg a mobilitását.
A német ipar ugyanis még a II. világháborúban sem volt képes arra, hogy gépesítse a német hadsereget. 1943-ban például, az akkor létező 322 német hadosztályból csak 52 volt gépesített, a többi alapvetően lovasszekerekkel oldotta meg a mobilitást.
A német katonai gépjárműgyártás a II. világháborúban teljesen elégtelen színvonalúnak számított, hiszen 1939 és 1945 között alig 159 147 db teherautót, terepjárót és egyéb katonai gépjárművet tudtak gyártani, a németen kívül a megszállt francia, belga, holland és cseh ipari kapacitás felhasználásával.
Itt is a német katonai lovasszekerek teljes típusválasztéka a II. világháborúból:
A britek legtöbb autója (ha nem is az összes) motorja stb... úgy készült a II.VH alatt mint a magyar autógyárakban: Amerikai gyártmányú alkatrészeket szereltek össze az összerakó üzemeikben.
A háború elején a németek jobban fel voltak szerelve. A német hadvezetés döntése volt a háború elejétől egyre növekvő olajhiány miatt az un. DEMOTORIZÁCIÓ, azaz az olajfogyasztó járművek számának csökkentése, ami együtt járt a tehergépkocsik és számos motorizált harceszköz számának direkt csökkentésével. Németország volt Európa legnagyobb autó és teherautó gyártó országa a harmincas évek végén, tehát ipari kapacitásuk jócskán lett volna a gyártásra, jóval a britek felett.
De ha te nem tudod a részleteket, miért okoskodsz?
Tanulj az okosabbtól, azaz TIK -től pár dolgot:
Ebben a videóban akadémikus történészek műveinek referenciáival megértheted az okot:
Jó tanulást kívánok!
Ez is egy jó videó:
Why did Synthetic OIL not solve the AXIS OIL Crisis?
https://www.youtube.com/watch?v=URBlC-wjXiQ
MEg ez is: Why Soviet Logistics weren’t as nightmarish as German Logistics in WW2
Kedves Kérdező!
Ezt írtad: "A háború elején a németek jobban fel voltak szerelve. A német hadvezetés döntése volt a háború elejétől egyre növekvő olajhiány miatt az un. DEMOTORIZÁCIÓ.."
Ez sem igaz.
Erőarányok, 1940-as nyugati hadjárat:
Német:
Harckocsi: 2439 db
Ágyú: 7378 db
Katonai gépjármű: 120 000 db
Szövetségesek:
Harckocsi: 4071 db
Ágyú: 13 974 db
Katonai gépjármű: 300 000 db csak a francia hadseregben, további 30 000 db a brit, holland és belga haderőben [link]
Az 1940-es nyugati hadjárat során a németek egyedül légierőben múlták felül a szövetségeseket, minden más haditechnikai eszközben messze mögöttük voltak. Még technikailag is, ugyanis a francia Somua S35 közepes harckocsik (430 db) és Char B1 nehézharckocsik (402 db), valamint a brit Matilda II harckocsik páncélzatra és tűzerőre is felülmúlták bármely német tankot. A német páncéloserők felét elavult Panzer I és Panzer II könnyűharkocsik alkották, továbbá több száz zsákmányolt csehszlovák LT vz. 38 / Panzer 38(t) könnyűharckocsit is alkalmaztak, modernnek csak a kisebb számban rendelkezésre álló Panzer III és Panzer IV típusok számítottak. A Panzer IV-es akkori rövid csövű 75 mm-es ágyúja viszont nem volt hatékony a páncélozott célok ellen.
A németek nem az erőfölényük, hanem a jobb, forradalmi, villámháborús taktikájuk miatt nyertek, továbbá koncentrálták a támadó erőiket egy döntő áttörésre, az Ardenneken keresztül. Ott 10 német páncéloshadosztály és 40 német gyalogos hadosztály mért csapást a mindössze 9 gyalogos hadosztályból álló 9. francia hadseregre.
Kedves Kérdező!
A német haderő súlyos alul motorizáltságát mutatja az alábbi 1940-es adat:
Németország 1940:
Élőerő: 5 380 000 fő
Katonai gépjármű: 120 000 db
Franciaország 1940:
Élőerő: 5 000 000 fő
Katonai gépjármű: 300 000 db
Vagyis az 5 380 000 fős német haderő, kevesebb, mint feleannyi gépjárművel rendelkezett, mint az 5 000 000 fős francia hadsereg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!