Miért volt a németeknek több tudományos Nobel-díjuk az I.VH környékén mint a Briteknek Franciáknak Amerikaiaknak együttvéve? Hozzájárult ez a brit ipari export Európából való kiszorításához ?

"Azóta majdnem minden kommentben, ami nem a tiéd, téged cáfoltak meg."

A kerdezo meg meg segit is neked, amiket o irt, azokkal is sajat magat cafolta :)

Szoval most igazabol nem is ertem, hogy a kerdezo melyik oldalon all, hiszen kijelent valamit, aztan bedob egy linket, amivel sajat magat cafolja. Ennek megis mi ertelme van?

Kedves Kérdező!

Ezt írtad: "1867-től Kanadának saját miniszterelnöke és parlamentje volt. Az uralkodónak csak formális hatalma volt,jóval kevesebb mint ma Áder Jánosnak Magyarországon, hiszen a Kanadai parlament maga rendelkezett a háború/béke kérdésében. Dettó ez volt a helyzet Ausztráliában is.

Tehát ez a két ország független volt. Saját haderővel és saját pénznemmel.

De te azt gondoltad hogy teljesen oda tartozott...."

Tévedsz, az olyan brit domíniumok, mint Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és a Dél-Afrikai Unió, stb. csak az 1931-es westminsteri statútummal kaptak állami önállóságot, de még ez a statútum sem egyszerre lépett hatályba az egyes domíniumokban.

A példád is téves, hiszen Kanada parlamentje 1931-ig nem rendelkezett hadüzeneti joggal, ugyanis a külügyek a brit kormány és a brit parlament hatáskörébe tartoztak, nem ám a kanadaiéba. Kanada hadüzenetről csak önálló állammá alakulása, 1931 óta dönthetett.

[link]

Kanada egyszer üzenet hadat történelme során, 1939. szeptember 10-én, miután szeptember 9-én a kanadai parlament mindkét háza megszavazta. Azonban a hadüzenet hatályba csak 1939. szeptember 10-én lépett, amikor Londonban, a brit fővárosban VI. György király aláírta. A hadüzenetet továbbá nem is Kanada, hanem VI. György nevében adták ki. Itt a teljes szövege: [link] #/media/File:GeoVICan.jpg

Ausztrália is először 1939. szeptember 3-án üzent hadat a történelmében, méghozzá Németországnak.

Az ausztrál hadüzenet bejelentése is úgy nézett ki, hogy az ausztrál rádió először leadta Neville Chamberlain szózatát arról hogy az Egyesült Királyság és a Brit Birodalom hadat üzent Németországnak, majd csak ezt követően hangzott el Robert Gordon Menzies ausztrál miniszterelnök bejelentése arról, hogy Ausztrália is hadat üzen. Azaz még magában Ausztráliában, az ausztrál rádióban is a brit miniszterelnök volt a hadüzenet nagy bejelentője, az ausztrál miniszterelnök csak őutána következhetett, mutatva a rangsort. [link]

Tehát tévedtél, az I. világháborúban a brit domíniumok még nem üzenetek hadat senkinek, hanem az Egyesült Királyság üzent hadat az egész Brit Birodalom nevében a központi hatalmaknak. Mindkét példát sántít, mert sem Kanada, sem Ausztrália nem üzent hadat az I. világháborúban, mert nem is tehették volna, hiszen nem voltak független, önálló államok ekkor.

Az sem igaz, hogy Ausztráliának önálló pénzneme lett volna. Ausztráliában, Új-Zélandon és a Dél-Afrikai Unióban is a brit font sterling volt a valuta.

Tehát Ausztráliában brit font sterling valutát használtak, ugyan voltak saját ausztrál motívumos ezüstérméik (3, 6, penny, shilling, florin), de brit bronz érméket (1/4, 1/2, 1 penny), és brit aranyérméket (1/2, 1, 2, 5 sovereign - "aranyfont") használtak, és a brit ezüstérmék (3, 6 penny, shilling, florin, félkorona, korona) is törvényes fizetőeszközök voltak Ausztráliában. A két ausztráliai pénzverde (Melbourne, Sydney) nagy számban vert brit arany 1 sovereign érméket.

Kanadában létezett a kanadai dollár, mint valuta, de mellette a brit aranyfont, a sovereign is törvényes fizetőeszköznek minősült. Sőt az ottawai pénzverde ugyanúgy veretett brit arany 1 sovereign érméket is, melyek törvényes fizetőeszköznek minősültek Kanadában.

Kedves Kérdező!

Egyszerűen képtelen vagy értelmezni a saját magad által linkelt adatsorokat.

Csak annyit szűrsz le belőlük, hogy Németország gazdasága kicsivel nagyobb volt az Egyesült Királyságénál.

Csupán a lényeget nem látod!

A Te könyved adatai alapján:

Németország:

Népesség: 65 000 000 fő

GDP: 237 332 000 000 dollár

GDP/fő: 3648 dollár

Egyesült Királyság:

Népesség: 45 000 000 fő

GDP: 224 618 000 000 dollár

GDP/fő: 4921 dollár

[link]

GDP/fő alapon a britek a maguk 4921 dollár/fő értékével magasan verték a németeket, akik 3648 dollár/fő értéket produkáltak.

Kedves Kérdező! Ez utóbbi adat azt mutatja, hogy a brit gazdaság jóval termelékenyebb volt, mint a német, hiszen egy főre 4921 dollár bruttó hazai termék értéket, míg a német csak 3648 dollár értéket állított elő.

1 britre jutó brit bruttó hazai termék (GDP) = 4921 dollár

1 németre jutó német bruttó hazai termék (GDP) = 3648 dollár

Vagyis az 1 főre jutó brit bruttó hazai termék az egy főre jutó német bruttó hazai termék kb. 135 %-a volt.

Összegezve a brit gazdaság nemhogy elmaradottabb lett volna a németnél 1913-ban, hanem egyértelműen fejlettebb és produktívabb annál, hiszen egy főre vetítve a német bruttó hazai termék 135 %-ára rúgott a hasonló brit adat.

Kedves Kérdező!

Szokás szerint megint tévedésben vagy.

Ezt írtad:"Az ausztrál és kanadai kormány és parlament hozzájárulása kell a háborúba való belépéshez, nem tartoztak már az Egyesült királyságoz. Ebben is tévedtél. Lásd Kanada független államként csatlakozott a Nemzetközösséghez is, valamint Ausztrália is."

Az I. világháború kitörésekor az Egyesült Királyság az egész Brit Birodalom nevében üzent hadat, a domíniumok, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, a Déla-Afrikai Unió kormányainak és parlamentjeinek hozzájárulását ki sem kérték, mivel az Egyesült Királyság birtokai voltak, nem önálló, szuverén államok.

Tehát az I. világháború esetében az Egyesült Királyság a Brit Birodalom egésze nevében üzent hadat. [link]

A II. világháború esetében leírtam már, mi volt a helyzet.

Ausztrália is először 1939. szeptember 3-án üzent hadat a történelmében, méghozzá Németországnak.

Sir Robert Gordon Menzies ausztrál miniszterelnök így jelentette be Ausztrália hadba lépését: "It is my melancholy duty to inform you officially that, in consequence of a persistence by Germany in her invasion of Poland, Great Britain has declared war upon her, and that, as a result Australia is also at war."

Kiemelve a lényeg: "Great Britain has declared war upon her, and that, as a result Australia is also at war."

„Nagy-Britannia hadat üzent nekik, és ennek eredményeként Ausztrália is hadban áll.”

Azaz semmiféle önálló ausztrál kormányzati, vagy parlamenti döntés nem történt 1939. szeptember 3-án a Németországnak történő ausztrál hadüzenetről, hanem Nagy-Britannia hadüzenetével együtt Ausztrália is automatikusan hadiállapotba került Németországgal. [link]

Ahogy már leírtam, Kanada egyszer üzenet hadat történelme során, 1939. szeptember 10-én, miután szeptember 9-én a kanadai parlament mindkét háza megszavazta. Azonban a hadüzenet hatályba csak 1939. szeptember 10-én lépett, amikor Londonban, a brit fővárosban VI. György király aláírta. A hadüzenetet továbbá nem is Kanada, hanem VI. György nevében adták ki. Itt a teljes szövege: [link]

Vagyis az 1939. szeptember 10-i kanadai hadüzenetet VI. György brit király bocsátotta ki, nem Kanada, hanem a saját nevében, Kanadára vonatkozóan.

Idézem: "It is expedient that a Proclamation should be issued in the name of His Majesty, in Canada, that a state of war with the German Reich has existed in Canada as and from September tenth."

Nyomatékosítom: "in the name of His Majesty" - "Őfelsége nevében", vagyis a brit uralkodó nevében.

Tekintve hogy az önálló kanadai uralkodó intézményét és címét csak az 1953-as Royal Style and Titles Act hozta létre.

Kedves Kérdező!

Ez az állításod is téves: "Gazdasági fejlettség? Még azt sem mutatja a GDP/capita. És ennek semmi köze a tudományos technikai fejlettséghez. Quatar ami mást sem csinál csak egyszerűen olajat exportál szerinted fejlettebb gazdasággal rendelkezne mint Svédország vagy Ausztria?"

Csakhogy 1914-ben az Egyesült Királyság gazdasága nem egy nyersanyagtermelő és exportáló gazdaságnak számított.

1914-ben London volt a világ pénzügyi központja, a Bank of England a világ legnagyobb bankja, a brit valuta, a font sterling a pénzek pénze (jellemző adat: 1871 és 1914 között 1 font sterling 20,43 német márkát ért).

1914-ben az Egyesült Királyság volt a világ messze legnagyobb tőkeexportőre.

Olyan jelentős országok, mint például Brazília, vagy Argentína infrastruktúrája, vasutai, kikötői jellemzően brit tulajdonban voltak.

Ez az állításod is téves: "IGazam volt abban is, hogy a Brit gyarmatbirodalom 1820 óta gazdaságilag folyamatosan jelentéktelenedett globális mértékben. Joggal gondolhatták a németek hogy egy lecsúszó hatalomról van szó."

Ugyanis a Brit Birodalom bruttó hazai terméke (GDP) 1938-ban még mindig messze-messze nagyobb volt a németnél.

Bruttó hazai termék (GDP) 1938-ban:

Brit Birodalom: 684 milliárd dollár

Németország: 351 milliárd dollár

[link]