Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » Miért volt a németeknek több...

Miért volt a németeknek több tudományos Nobel-díjuk az I.VH környékén mint a Briteknek Franciáknak Amerikaiaknak együttvéve? Hozzájárult ez a brit ipari export Európából való kiszorításához ?

Figyelt kérdés

Miért volt a németeknek több tudományos Nobel-díjuk az I.VH környékén mint a Briteknek Franciáknak Amerikaiaknak együttvéve?


Hozzájárult a német tudományos teljesítmény ahhoz, hogy a németek már az I.VH előtt kiszorították a brit ipari termékeket az európai piacokról, így a britek kénytelenek voltak a a kevésbé kompetitiív harmadik világbeli gyarmatok meg a fehér gyarmataik piacaira exportálni elavult ipari termékeiket?



2021. márc. 14. 09:33
 131/142 kürasszír ***** válasza:

Kedves Kérdező!


Ezt írtad: "A britek anyagilag annyira nem bírták a háborút hogy az USA kölcsönök és szállítások nélkül a biztos csőd várta volna őket 1917-ben, egy szovjet típusú durva felkeléssel, ez nem a fegyelmezett német nép volt."


A német nép és hadsereg 1918 novemberében fellázadt II. Vilmos császár ellen.


A német birodalmi kormány erre utasította a hadereget, hogy verje le a lázadást, amire válaszul az elit porosz gárdazeredek is fellázadtak és megtagadták a parancsot.


A német Legfelsőbb Hadvezetés (Oberste Heeresleitung) pedig jelentette II. Vilmosnak, hogy hadserege és haditengerészete többé nem lojális hozzá, a császárához, hanem a lázadása állapotában van.


II. Vilmos erre Hollandiába menekült.

2021. márc. 20. 19:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 132/142 A kérdező kommentje:

A hadsereg nem lázadt fel, ez kamu duma volt. Volt pár nagyváros ahol a szocik tömegdemonstrációt tartottak.

Persze ez nem történt meg Angliával egy évvel korábban, mert a brutál USA hitelek és segítség kihúzta a csődből.

2021. márc. 20. 21:01
 133/142 kürasszír ***** válasza:
100%

Kedves Kérdező!


Ezt írtad: "A hadsereg nem lázadt fel, ez kamu duma volt. Volt pár nagyváros ahol a szocik tömegdemonstrációt tartottak."


Álomvilágban élsz, nem a valóságban.


Katonai lázadások Németországban, 1918. novemberében:


1918. november 3-5.: a Kielben állomásozó német flottakötelék és a hadikikötő állományának lázadása, a hadihajókon, köztük több csatahajón a matrózok átvették a hatalmat, felhúzták a vörös lobogót, a Német Császárság levont hadilobogóit elégették, a tengerbe dobálták.


1918. november 6.: Wilhelmshafe hadikikötője és az ott állomásozó hadihajók is fellázadtak.


1918. november 7.: forradalom Münchenben, a helyőrség parancsmegtagadása után III. Lajos bajor király elmenekül, kikiáltják a baloldali köztársaságot.


1918. november 9.: zavargások és tüntetések Berlinben. Max von Baden herceg, birodalmi kancellár mozgósítja az elit porosz gárdaezredeket a mozgolódások fegyveres leverésére, azonben a gárdaezredek átálltak a szociáldemokraták és kommunisták oldalára.


Ezután maga Paul von Hindenburg tábornagy könnyek között kérte a német hadsereg főhadiszállásán II. Vilmos császárt a lemondásra és a mielőbbi menekülésre.


Karl Eduard Wilhelm Groener altábornagy, aki Erich Ludendorff menesztése után, a német hadsereg főszállásmestereként (Generalquartiermeister) Hindenburg után a hadsereg második embere, a következőket mondte a helyzetről II. Vilmos császárnak: „Sie haben keine Armee mehr. Die Armee wird in bester Ordnung hinter ihren Befehlshabern und ihren Generalen heimkehren, aber nicht unter dem Befehl Ihrer Majestät. Das Heer steht nicht mehr hinter Eurer Majestät.“


"Önnek nincs többé hadserege. A hadsereg a legnagyobb rendben fog parancsnokai és tábornokai mögött hazatérni, de nem Őfelsége parancsnoksága alatt. A hadsereg nem áll többé Őfelsége mögött." [link]


1918. november 25-ig az összes német uralkodó, így a szász, a württembergi királyok, a badeni nagyherceg, és az összes többi nagyherceg és uralkodó herceg elmenekült, vagy lemondott.

2021. márc. 21. 01:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 134/142 kürasszír ***** válasza:
100%

Kedves Kérdező!


Mániád, hogy a Brit Birodalom és az Egyesült Királyság két külön dolog, ami ugyan nonszensz, tekintve, hogy a Brit Birodalom éppenséggel az Egyesült Királyság birodalma volt.


Például Kanada lakói 1946-ig brit alattvalók (British subject) voltak, azaz az Egyesült Királyság állampolgárai. A kanadai állampolgárság ugyanis csak 1946-ban, a kanadai állapolgársági törvénnyel (Canadian Citizenship Act, 1946) jött létre. [link]


Ausztrália lakói egészen 1949-ig szintén brit alattvalók (British subject) voltak, az önálló ausztrál állampolgárság csak egy 1949-ben hatályba lépett, 1948-as törvény (Nationality and Citizenship Act 1948) óta létezik. [link]


Új-Zéland lakói szintén brit alattvalók (British subject) voltak 1948-ig, a

British Nationality and New Zealand Citizenship Act 1948 hatálba lépéséig.


A Dél-Afrikai Unió lakói szintén brit alattvalók (British subject) voltak, egészen 1949-ig, a Union of South Africa Act of 1949 hatályba lépéséig. [link]


Vagyis például Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és a Dél-Afrikai Unió lakói a II. világháború alatt ugyanolyan brit alattvalók (állampolgárok) voltak, mint az Egyesült Királyság lakói. Ezért sem tekinthetőek igazán önálló országoknak, hiszen nem rendelkeztek saját állampolgársággal, hanem az Egyesült Királyság alattvalóinak/állampolgárainak számítottak.

2021. márc. 21. 02:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 135/142 A kérdező kommentje:

Canadian citizens and Canadian nationals, 1910–1947


Immigration Act, 1910


Long title


Citation S.C. 1910, c. 27


Assented to 4 May 1910


Status: Repealed


The status of "Canadian citizen" was first created under the Immigration Act, 1910,[5] which included anyone who was:


a person born in Canada who had not become an alien;


a British subject possessing Canadian domicile; and


a person naturalized under the laws of Canada who had not subsequently become an alien or lost Canadian domicile.


Aliens, as well as all other British subjects, who wished to immigrate to Canada required permission to land. "Domicile" was declared to have been acquired by a person having his domicile in Canada for three years after having been landed therein, excluding any time spent in "any penitentiary, jail, reformatory, prison, or asylum for the insane in Canada."[5]



ntil the passing in Australia of the Nationality Act 1920,[9] Australia's nationality law, like that of other Commonwealth countries, was governed by the English common law concept of a British subject. (See also British nationality law.) The idea that there was such a thing as an Australian legal nationality, as distinct from a British one, was considered by the High Court of Australia in 1906 to be a "novel idea" to which it was "not disposed to give any countenance".[10] That was as a matter of law, but in 1913 and 1930 Australian journalists considered that there were such things as Australian nationality and citizenship.[5][6]


The British Nationality and Status of Aliens Act 1914, an act of the Westminster parliament, codified the common law rules. Australia followed this with the enacting of the Nationality Act 1920,[9] which came into effect on 1 January 1921 and codified the concept of a British subject in Australia. In general, the principles of the 1920 Act and subsequent amendments followed United Kingdom legislation, although there were some differences that could lead to a person being a British subject solely under Australian law.



Szóval vízum nélkül britek nem telepedhettek le Kanadában és Ausztráliában. Külön törvények külön parlamentek, külön bevándorláspolitika, külön pénz, az adót sem fontban fizették...

Nem úgy tűnik mintha klappolna a te egy ország fantáziáddal...

2021. márc. 21. 10:00
 136/142 A kérdező kommentje:

Apró cseprő kieli matrózlázadás nem volt lázadás, hiszen az új német kormány Miksa Bádeni herceggel döntött már november 3-án a fegyverszünet szükségességéről, ezzel ellenben felhatalmazás nélkül jogtalanul.

A harcoló csapatok és a lakosság a háború gyors befejezését várták, azonban Kielben a haditengerészet Franz von Hipper és Reinhard Scheer admirálisok vezetése alatt, felhatalmazás nélkül arra készült, hogy a német flottát egy utolsó csatára küldi a brit királyi flotta ellen az Északi-tengeren. Meg voltak győződve arról is, hogy a békére törekvő új kormány hitelességét rontaná egy tengeri támadás.


Tehát a KIELI MATRÓZOK KORMÁNYPÁRTIAK VOLTAK, ők is tudták hogy Scheer és Hippernek nincsen semmilyen joga harcba küldeni őket a kormány akarata ellenére.


"1918. november 7.: forradalom Münchenben, a helyőrség parancsmegtagadása után III. Lajos bajor király elmenekül, kikiáltják a baloldali köztársaságot."

Müchen: Pár szovjetek által fejbújtott ember kiáltotta ki,

NEM VOLT TÁMOGATOTTSÁGA A HADSEREGBEN se a nép körében.



Wilhelm Groener-t biztosították a szocik hogy egy esetleges új államban fontos szerepe lehet majd miniszerként, tehát ha megbukik a császár akkor nagyot lép előre. ÉRthető, hogy a helyzetet alaposan eltúlozta, és becsapta a Kaisert és fiát. Még mindig német katonák milliói álltak a fronton akik nem lázadtak fel.

2021. márc. 21. 10:16
 137/142 kürasszír ***** válasza:

Kedves Kérdező!


Szokás szerint manipulálsz.


Ezt írtad: "Tehát a KIELI MATRÓZOK KORMÁNYPÁRTIAK VOLTAK, ők is tudták hogy Scheer és Hippernek nincsen semmilyen joga harcba küldeni őket a kormány akarata ellenére."


A kieli matrózok nem éppen kormánypártiak voltak, hiszen a vörös zászlót húztak fel, és szocialista és kommunista befolyás alatt álltak.


Max von Baden-t, a Badeni Nagyhercegség trónörökösét maga II. Vilmos nevezte ki kancellárrá.


Max von Baden mind a kieli, mind a berlini felkelések leverésére parancsot adott, csak a hadsereg megbízhatatlansága miatt ezeket a Legfelsőbb Hadvezetése (Oberste Heeresleitung) és a Haditengerészeti Vezetés (Seekriegsleitung) nem tudta végrehajtani.


Münchenben úgyszintén a csapatok parancsmegtagadása miatt nem lehetett leverni a szélsőbalos felkelést, mivel a helyőrség átállt a vörösök oldalára.

2021. márc. 21. 21:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 138/142 A kérdező kommentje:

Kiel egy tanya volt, és mint a wiki cikk is mondta, a kormány miatti szimpátiájuk miatt tört ki a lázadás, és megtagadtak egy teljesen illegálisparancsot. (A világ összes jogkövető hadserege és flottája ezt tette volna, ugyanis ők nem pár admirális magánflottája)


"A harcoló csapatok és a lakosság a háború gyors befejezését várták, azonban Kielben a haditengerészet Franz von Hipper és Reinhard Scheer admirálisok vezetése alatt, felhatalmazás nélkül arra készült, hogy a német flottát egy utolsó csatára küldi a brit királyi flotta ellen az Északi-tengeren. A támadási parancs és az ezzel kapcsolatos előkészületek váltották ki először az érintett matrózok körében a felkelést,[1] és ezt követően az általános forradalom napokon belül elsöpörte a monarchiát. A lázadó matrózok nem szándékozták kockáztatni az életüket a háború végén, mert azt gondolták, hogy ez értelmetlen lenne. Meg voltak győződve arról is, hogy a békére törekvő új kormány hitelességét rontaná egy tengeri támadás. "



"Münchenben úgyszintén a csapatok parancsmegtagadása miatt nem lehetett leverni a szélsőbalos felkelést, mivel a helyőrség átállt a vörösök oldalára."


Münchenben NEm volt belső támogatottsága a vörösöknek sem a hadseregben, sem a lakosság körében azért omlott össze. A vacak 30.000-es városi helyőrségre nem lehetett új államot alaptíani

2021. márc. 21. 21:32
 139/142 kürasszír ***** válasza:

Kedves Kérdező!


A kieli matrózok egyszerre tagadták meg az engedelmességet a tisztjeiknek, és a birodalmi kormánynak.


Vagyis Max von Baden kancellár parancsait sem ismerték el.


Hoppá.

2021. márc. 21. 21:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 140/142 kürasszír ***** válasza:
100%

Kedves Kérdező! # 97


Számtalanszor leírtad itt, és más kérdéseidnél is, hogy a brit gépgyártás sehol sem volt a némethez képest, exportban pedig különösen nem versenyezhetett a németekkel. Többször nyomatékosítottad, hogy a brit ipar versenyképtelen volt, amit mutat gyatra exportteljesítménye.


Erre Te magad belinkelsz egy másik kérdésednél egy könyvet, amelyben ez áll: "At the turn of the century, German machine exports amounted to just a half of British exports; by 1913, with a world market share of about 30 per cent, Germany had almost caught up with the U.K. and easily beat the U.S. in to third place."

[link]


Kiemelve a lényeg: " by 1913, with a world market share of about 30 per cent, Germany had almost caught up with the U.K. and easily beat the U.S. in to third place."


Azaz: "1913-ra, mintegy 30 százalékos világpiaci részesedéssel Németország majdnem utolérte az Egyesült Királyságot, és könnyedén a harmadik helyre szorította az Egyesült Államokat."


Vagyis a brit gépgyártás első helyen állt export terén a világon 1913-ban, megelőzve Németországot. Ez ékes cáfolata annak, hogy a brit gépgyártás, illetve a brit ipar export, vagy versenyképtelen lett volna.


Megint saját magadat cáfoltad meg a saját forrásoddal. Ismételten.


Bravó!

2021. ápr. 2. 17:42
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!