A szabadság a legnagyobb illúzió?

"A tied tán nem egy fixa idea?"

Nem, mert engedek a józan érveknek.

Itt nincs egzakt objektív válasz, szubjektív alapon meg simán annyiról van szó, ki érzi depressziósan börtönnek az életét, ki nem, ki érzi úgy, hogy kényszerpályán van, ki meg úgy, hogy reális keretek közt irányítani tudja az életét, illetve átlátja, hogy több ambícióval és akarással szélesebbre tudná feszegetni a határokat, de mivel nem akar annyi energiát belefektetni, megelégszik a mostanival.

Pont annyi érvet, példát lehet hozni a bezártságra, mint a szabadságra.

Az a fixa idea, amikor ebből csak az egyik oldalt vagy képes látni és amellett vered az asztalt.

Tökéletes, teljes szabadsága Supermannek sincs, a kriptonit lenyomja.

Mindig, mindenkinek vannak határok.

Mert határtalan lehetőségek nem léteznek.

De ez nem jelenti azt, hogy nincs szabadság.

Hát igen, ha egy fogalomnak kizárólag néhány tulajdonságát nézzük, akkor valóban nincs egzakt válasz (feltéve hogy tudjuk, mi az "egzakt"). A szubjektív válasz pedig legtöbbször egyben hamis válasz is (na jó, gyakran abban az értelemben, hogy egyoldalú).

Az alapprobléma itt abban van, ha úgy gondoljuk, Supermannek azért nem tökéletes a szabadsága, mert például a kriptonit lenyomja. A szabadságról azt gondolni, hogy azért nem korlátlan, mert vannak határok, azt jelenti, nem a szabadságra gondolunk.

Itt is mint sok más helyen, érvényesül Parkinson törvénye. Ez a 62. válasz. Mint a fociban...

"A szabadságról azt gondolni, hogy azért nem korlátlan, mert vannak határok, azt jelenti, nem a szabadságra gondolunk."

Valami ilyesmi.

Minden variációs paletta csak valamilyen határok közt érvényes, de azon belül akár végtelen variáció is lehetséges és adott határok közt általában van egy optimum is.

Ha azt az optimumot van lehetőséged kiválasztani, akkor adott határok közt a maximális szabadság birtokában vagy.

#63

Egyetértek, a szabadság fokozható, tágítható.

Nem lehet egy egzakt állapotként értékelni. Mint egy korábbi hozzászólásomban is írtam, fokozatai vannak.

Amikor változtattam az életvitelemen, és sokkal nagyobb döntési szabadságom lett általa, mint korábban volt, meg is tapasztaltam az óriási különbséget a két, egymástól eltérő fokozat között.

Tehát akkor összefoglalhatjuk: a szabadság MINDIG relatív, és azt jelenti, hogy az adott korlátok között van szabadságod.

Ha a korlátok közelebb vannak, mint ahogy te azt szeretnéd, és szeretnél a korlátokon KÍVÜLRE mozdulni - akkor érzed úgy, hogy csorbult a szabadságod.

#65: Körülbelül erről van szó.

Hozzátenném, hogy gyakran az ember a valós korlátainál szűkebbnek látja a játszóterét, lévén nem veszi észre a kiutat, pedig van.

#65 #66

Ráadásul egyénenként is nagyon relatív, hiszen eltérő, hogy kinek miben mekkora mozgástérre van szüksége (időbeosztás, kapcsolatok, pénz, jogok, stb.).

Jól el is beszélhet két ember egymás mellett ebben a témában.

És még nem is mindig azonos, lehetnek élethelyzetek, ahol a lehetőségek szinte egyetlenre szűkülnek.

Na olyankor alkalmilag elég jogos a szubjektív érzés a szabadság hiányáról. :)

"Jól el is beszélhet két ember egymás mellett ebben a témában."

Hát pár oldalon át szerintem néha meg is történt.

Végtelen szabadság csak az álmainkban van.

Gondolatszabadság, az már tényleg van, a szólásszabadság vitatható.

Sokszor csak elvi szabadság van, de az is jobb, mint a semmi.

Mindenki szabadon választhat például iskolát, hivatást, lakóhelyet.

Ha mélyebben belegondolunk, csak abból lehet választani, ami van.

Másrészt sokszor testi (pl betegség) korlátaink vannak, az életkor is lehet korlát, mást jelent a szabadság egy felnőttnek és mást egy gyereknek.

Érdekes ez a téma, sokáig lehetne boncolgatni.

"a szólásszabadság vitatható."

Hol?

Pont azzal van gond, hogy bárki, bárhol, bármit következmények nélkül közzétehet, akkor is, ha az erősen káros.

Politika más téma, de ott is olyan szintű szabadszájúság és ferdítés megy, hogy az állítólagos liberális csodademokrácia USA-ban a gatyáját leperelhetnék a közzétevőnek, itt meg simán szabad.

A kismilliónyi házipatikás oldalról nem is beszélve, ahol annyi hamis csodaszer van, sokszor egészségre veszélyesen, hogy csak na.

És ez csak az írott média. Szabad szóban meg "mindent is" szabad.

"Ha mélyebben belegondolunk, csak abból lehet választani, ami van."

Kábé erről írtunk korábban, hogy a lehetőségek, sőt a számuk is sokszor korlátok közt van.

De ez önmagában nem a szabadság hiánya.