Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » Trianon vagy '56 leverése -...

Onogur kérdése:

Trianon vagy '56 leverése - melyik volt a XX. Század legnagyobb magyar tragédiája?

Figyelt kérdés
Teljesen történelmietlen a kérdés, mégis, úgy gondolom, van veleje. Trianon az uralom, az uralkodás elvesztéséről szólt, '56 viszont a szabadság el(nem-)nyeréséről. A szabadságot éppenséggel akkor lehet elfojtani, ha az uralmon lévők hatékonyan használják a megosztás, a konfliktuskeltés módszerét. Azazhogy: "Divide et impera - Oszd meg és uralkodj!"

2018. aug. 24. 15:40
1 2
 1/19 anonim ***** válasza:
20%
Lehet hogy megoszlanak a vélemények, de szerintem 56 leverése volt a legnagyobb tragédia.
2018. aug. 24. 16:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/19 A kérdező kommentje:
Miért gondolod ezt?
2018. aug. 24. 16:22
 3/19 anonim ***** válasza:
82%

Egyértelműen Trianon. Az uralom levesztése csak az egyik olvasata Trianonnak! Ha csupán az uralom levesztése, a mások felett uralkodás elvesztése lenne a dolog akkor olyasmi lenne mint angoloknál amikor elbuktak a gyarmataikat. Mi viszont Trianonnál nem a gyarmatainkat vesztettük el. Az uralom elvesztésén könnyen túltennénk magunkat, és ha csak innen szemléled Trianont az teljesen félre fog vinni.

Szerintem a legfontosabb szempont amit figyelembe kell venni az az hogy magyar kulturális tér csonkult meg. A magyar civilizáció szempontjából Erdély nagyon fontos volt az Erdélyi fejedelemség korában. A felvidék a középkorban és a török korban játszott hasonló szerepet. A magyar irodalom, könyvnyomtatás, építészet, bányászat, tudomány fontos területe volt, és most elveszett, és lassan belakja egy másik nép.

Ez olyan mintha száműznének volna minket otthonról. Egy konkrét példát említek. A francia civilizáció számára Loire völgyi kastélyok ironikus dolgok. A magyar magyar kultúra ehhez leginkább hasonló termékei a magyar reneszánsz kastélyépítészet, szintén létrehozott számos gyönyörű, csak ránk magyarokra jellemző épületet, csakhogy ezek egyike sincs a megmaradt területeken. Mivel idegenben vannak, nem tudnak szervesen beleépülni a magyar kulturális tudatba, és a Trianon utáni generáció többnyire nem is tud róluk, és ott ahol lenniük kellene csak egy űr van! A "szép magyar kastély" kifejezésre Fertőd ugrik be, esetleg egy másik barokk vagy klasszicista kastély, és aki nem szereti a barokkot vagy klasszicizmust annak csak fáj a szíve hogy másunk nincs...pedig dehogy nincs, volt csak már nem a miénk!

Az a vad székelykapu építési láz ami rendszerváltás után végigsöpör Magyarországon, és szerintem egy kicsit túlzásba is vitték, valami ilyesminek a pótléka. A székelykapu a magyar örökség része, de Erdélyhez tartozik és elvették tőlük, és most görcsösen pót-székelykapukat építünk...ami persze soha nem lesz olyan mint az igazi...

Ezen kívül még sok mindent fel lehetne sorolni, ha kérsz írok még...

Jól írtad 56-ban a szabadságot vesztettük le, de a szabadságot nem lehet megcsonkítani, ha visszaszerezzük, újra az a teljes szabadság ami volt. De az elpusztult kultúránkat és civilizációnak soha nem tudjuk újraalkotni, mert az egyedi és utánozhatatlan, soha nem fordul elő még egyszer...Azt hiszem ennyi elég, már érted. ..És a kulturális tér csonkulása csak az egyik aspektus, még sok más van amit említeni lehet.

2018. aug. 24. 16:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/19 anonim ***** válasza:
100%
A loire völgyi kastélyok IKONIKUS nem ironikus dolgok, bocs...:)
2018. aug. 24. 16:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/19 A kérdező kommentje:

'Magyar kultúrtérről' írsz, ami pontosabb és kétségkívül jobban hangzik, mint az 'élettér' - de hol is volt mindez? A dolog valahol úgy áll, hogy a Felvidék legszebb, legrégibb történelmi emlékei nem annyira Komáromban, Losoncon, Rimaszombaton vagy pláne Dunaszerdahelyen vannak - hanem sokkal inkább Bártfán, Eperjesen, Lőcsén, Körmöc-, Selmec- és Besztercebányán, stb. Kassát leszámítva jobbára olyan helyeken, ahol a magyarság már évszázadokkal Trianon előtt sem volt többségben (vagy éppenséggel sohasem). Igaz is, ezek eredetüket tekintve német városok voltak, szlovák falvakkal és szlovák elővárosokkal körbevéve. Felettük az irányítás elvesztése - valahol mégiscsak az uralom elvesztése volt.


Nem akarom lekicsinyleni Trianon tragédiáját, sőt, inkább csak a szemléletet próbálom pedzegetni. Építészet-mániásként középiskolás koromban lázasan nézegettem a fényképalbumban, mi volt hajdan a MIÉNK - pontosabban az uraké, az egyházé, az, amit jobbára tót vagy oláh jobbágyok robotjával húztak fel. Aztán öregedő fejjel mégiscsak arra jutottam: némileg gyerekes dolog ez az enyém-tied, én voltam itt előbb- perpatvar, magához az EMBERHEZ képest. Tartozna bár minden terület oda, ahol az adott nép többségben van. Lenne akár a Székelyföld területen kívüli exklávé, Románia közepén egy hatalmas lukkal. Ez nyilván naiv álom, de még így is egy fokkal életszerűbb a 'Mindent visszá!"-nál.


A kérdést igazán nem is ezért tettem fel. Az alapfelvetés valahol az volna: Trianon többek közt a nemzeti megalázottságot, az örök sérelmeket, a politikusok által kijátszható nacionalista kártyát, a nyugatellenességet hozta el magával. Mindazt, amit '56-ban egy győztes forradalom, hitem szerint, többnyire orvosolni tudott volna.


A szabadság visszanyerhető, igen. De abban is biztos vagyok, hogy egy '56 utáni szabadság egészen más minőségű lett volna, mint ami '89-ben, egy Gorbacsov által ölünkbe pottyantott rendszerváltással megvalósult. Olyasféle szabadság, amire talán soha nem lesz többé esélyünk.

2018. aug. 24. 17:24
 6/19 anonim ***** válasza:
59%
Én egy harmadikat mondanék: Don-kanyar
2018. aug. 24. 20:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/19 A kérdező kommentje:
Effektíve, a számok alapján nyilván aligha volt nagyobb tragédia annál, mint, hogy odaveszett 350 ezer katonánk a háborúban és a fogolytáborokban, további több tízezer civil a gulágon és négyszázezer ember Auschwitzban. Nem szólva az anyagi károkról. Az összehasonlítás szempontjai miatt én viszont most csak Trianont és '56-ot említettem meg.
2018. aug. 24. 21:13
 8/19 anonim ***** válasza:
Pontosan számszerűen a Don-kanyar volt a legnagyobb, de horderejében kisebb volt mint Trianonnál mint pedig 56-nál. A Don-kanyar egy sajnálatos de szinte törvényszerű eseménysorozat egy tagja volt, amit szinte lehetetlen volt elkerülni. Politikai súlya alig volt, a trauma pedig csak az odaveszett emberek rengeteg hozzátartozója miatt volt kiterjedt, de az ő elmúlásokkal el is tűnik. Kérdéseket sem vet fel különösebben, mert a valódi kérdés nem a Doni tragédia miértje, hanem a II. Világháborús szerepvállalás miértje...
2018. aug. 24. 23:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/19 anonim ***** válasza:
100%

Ne haragudj, hogy egy kicsit hosszú lett amit írtam, de úgy éreztem, hogy sok mindent nagyon sematikusan látsz, főleg ahogy ezt az uralom dolgot erőlteted. Ezért igyekeztem elmagyarázni és megvilágosítani mindent, hogy értsd, hogy mit hogyan gondolok. Én 10 évig tanítottam kinti magyaroknak magyar kultúrtörténetet. (És szlovákoknak meg románoknak, akik kíváncsiak voltak rám, sajnos főleg baloldaliak jöttek el ők meg fölháborodtak azon, hogy nem osztom a liberális és részben marxista nézeteiket,... de szerencsére volt azért egypár ki kedvet: Pl Lucian Boia ha mond ez a név neked valamit) Igy eléggé benne vagyok a dolgokban. Igyekeztem szórakoztatóan írni, hogy nem legyen annyira unalmas. Előre is köszönöm hogy elolvasod. Több adagban fér csak el.


Bocsáss meg elmosolyodtam magamban amikor azonnal az „élettér” szóra asszociáltál, a kulturális térről. Valószínűleg kevés konzervatív ihletésű kultúrával és civilizációval foglakozó írást olvastál, mert különben már találkoztál volna a fogalommal. Amúgy nem meglepő hogy élettérben gondolkozol, hiszen Trianont is csak az uralom felől közelítetted meg. Ez a nézet, az uralom elvesztése, csak egy szempont és annak is csak sokadik, és főleg a baloldali elkötelezettségű magyarokra jellemző, hogy úgy gondolják ez a lényeg. (Egyébként ez is az oka annak, hogy miért nem értik meg baloldalon a trauma igazi nagyságát. Kigúnyolják, lekicsinylik, elbagatellizálják, amivel csak tovább mérgezik a sebet. Dühöt gerjesztenek a másik oldalon, és borzadóan sokat rontanak a helyzeten.)

2018. aug. 24. 23:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/19 anonim ***** válasza:
100%

A magyarok döntő részének fáj Trianon, még akkor is ha nyíltan nem is ismerik be, félve attól, hogy nacionalistának bélyegzik őket, de nem az uralom hiányzik nekik. Szerinted valóban még mindig azt sajnálják a magyarok hogy nem fektethetik deresre a büdös lusta tót, oláh vagy rusznyák jobbágyot és vágathatnak rá huszonötöt? Vagy az hogy a csinos szlovák, román, rutén szolgálólányok közül, akik kacérul illegetik magukat az úr előtt, kit kérjenek meg hogy melegítse fel a ágyukat néhanapján? (Na jó ez mondjuk talán többeknek hiányzik :D) lehet, hogy van tíz százalék elvakult szélsőséges akinek ez hiányzik (Mint ahogy Angliában is van akinek az hiányzik, hogy nem egy indiai londiner cipeli utána csomagjait, vagy Amerikába is olyan, aki még mindig néger cipőpucolóval suvickoltatná a csizmáját) de a magyarok többségnek ez eszébe sem jut.


Hogy az élettérből induljuk ki, le kell szögezni, hogy a kulturális tér gyökeresen más jellegű dolog. Az élettér szabadon osztatható csak erő és hatalom kell hozzá és döntően valóban a uralomról szól. Az élettérben idegenek nincs helye, maximum szolgaként, de lassanként ők is eltűnnek és tiszta nemzet virágzik a helyükön. Az éettér alapvetően német fogalom (Lebensraum) am agyar gondolkodásban csak német hatásra jelenik meg a 30-as években és a II. Világháború alatt.

A kulturális tér egy olyan tér (jelen estben a régi Magyarország) ahol a térség kultúrája létezik és fejlődik. A kulturális térbe élő kultúrába minden benne élő önkéntelenül is beleadja azt amit az élete során „előállít,” hogy ezt a durva szót használjam. A benne élőkre pedig a kultúra visszahat és formálja őket. A kulturális tér természeténél fogva nem osztható részekre. (Igen nagy erőfeszítéssel persze elméletileg meg lehetne oldani, pl a szlovákok kitalálnak valamit, egy verset, vagy egy gépezetet, esetleg egy szép szobrot, de ezt gondosan titkolják a kulturális térben élő többi nem szlovák elől, és csak ellenőrzötten echte igazi szlovákoknak mutatják meg suttyomban. Ha sikerül titokban tartani akkor nem lesz része a kulturális teret kitöltő kultúrának.)


Tehát amit te írtad, hogy Bártfának semmi köze sincs a magyarokhoz mert német város volt és szlovák elővárosai voltak, az egyszerűen nem igaz mert Bártfa a magyar kulturális térben létezett, a város jogait a magyar király állította ki a budai kancellárián, a város házaiban és tereiben gyönyörködtek a magyar borkereskedők akik Tokaj felől a bort Lengyelország felé vitték, a város német polgárai pedig jót húztak abból a borból amit magyar kereskedőtől imét vettek, közben illő áldomást mondtak (valószínűleg német nyelven) először is urukra, őfelségére a magyarok jóságos királyára, (aki hogy konkrétumot mondjak per pillant éppen a litván Jagelló családból származó II. (Dobzse) László) majd pedig másodszor Bártfa derék polgármestére! Ezután hazamentek a szabóműhelyükbe és befejezték azt a vörös bársony zsinóros attilát amit a városól nem messze lakó rátarti magyar nemes úr rendelt meg tőlük, és amit a szlovák jobbágyától kilenced címén kapott pénzen fizet ki, mint a múltkor is azt a zöld hímes ingvállat, amit a szlovák szeretőjének vett, aminek az árából issza most ezt a jó tokajit itt a kocsmában, és pletykának róla meg a bögyös szeretőjéről (természetesen szintén németül) Ez a kulturális tér és a benne élő kutúra! Látod hogy milyen reménytelen szétválogatni hogy mi magyar, mi német, és mi szlovák? (Egyébként a statisztikákat rosszul tudod, a középkorban, a török előtt az ország teljes területén életek magyarok, Valszeg a kb 80%-ot tettek ki de ezt pontosan megmondani nem lehet, a helynévanyag ott is tele van magyar nevekkel ahol a török után már nyoma sem volt magyarságnak)



Amikor a kulturális tér csonkulásáról beszéltem neked sikerült a legsúlyosabb tüneteket felmutatnod amelyeket a kulturális tér csonkulásának betegsége okoz! Elkezdjük számolgatni, hogy hány százalék magyar, szlovák vagy román volt azon a területen, ekkor és ekkor az időben, családfákat böngészni, hogy most ki hány százalékban volt magyar, vagy német, esetleg minek vallotta magát, milyen nyelven beszélt, mert teszem azt mondta, hogy magyar, magyarul is beszélt, de aztán kiderül, hogy a zsinagógába jár, tehát csak egy büdös zsidó! (Mint a merev vázú léghajó magyar feltalálója a hóbortos Schwarz Dávid, az is inkább maradt volna a gabonakereskedelemnél mint az apja, az igazi zsidónak való szakma, nem ám ilyen hülyeségek mint a kormányozható léghajó, ki látott már ilyet...::D ...Nos hát a magyarok, és még aki eljött a bemutatóra, láttak ilyet, mert Schwarz Dávid tényleg megépítette! És működött is, de szegény Schwarz meghalt nem sokkal a sikeres bemutató után, az egész hóbelevancot meg megvette az özvegyétől egy német gróf valami Zeppelin vagy kicsoda...:D)

2018. aug. 24. 23:17
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!