A kommunizmus az irigységre is épült?

Srácok, nem lehetne egyszerre csak egy vitát nyitni? Nem olyan könnyű egyszerre 20 dolgot magyarázni...

"Attól nem lesz boldogabb a vállalkozó hogy vett egy új gépet amivel dolgozhat"

Nem az a kérdés, hogy boldogabb lett-e, hanem hogy a vagyona hogy változott. Ha 20.000 forintért vett egy gépet, akkor vesztett 20.000 forintot, de lett helyette egy 20.000 forintos gépe, azaz ha hozzáadod az egyenlethez, akkor ez semleges. A lényeg az volt, hogy van egy embered, aki 10.000 forintnyi munkáért 5.000 forintot keres. Nem az, hogy az 5.000 forintból mit vesz a másik ember.

"vagy a mühely karbantartástól sem nő az életszinvonala."

A műhely karbantartása része az input értéknek, úgyhogy ezzel már elszámoltunk. Minden ami ahhoz kell, hogy a bicikli szerelés megvalósuljon, azt már levontuk a bicikli árából, hogy megkapjuk a munka értéket. Ezért kötöttem ki az elején, hogy "Most az alapanyagba tartozzon bele minden, ami kell."

"Miért szükségszerű a kizsákmányolás a kapitalizmusban?"

Még egyszer:

Ha:

F a fizetésed,

I a munkád input értéke (20.000 forintnyi bicikli alapanyag)

O az output értéke (a bicikli piaci értéke, 30.000 forint)

É a valós hozzáadott értéked (10.000 forint)

P pedig a profit, amit rajtad keres a kapitalista

O-I = É, azaz az output érték mínusz az input értéket nevezzük a munkád valós Értékének.

P= É - F, azaz a profit abból adódik, hogy mekkora a különbség a munkád által termelt érték, és a fizetésed között.

Ha annyi pénzt kapsz, amennyit a munkád ér, akkor É=F, azaz P=0, azaz a vállalkozásnak fölösleges vagy, és ki fognak rúgni. A profit orientáltságból adódóan nem adhatnak neked annyi pénzt, amennyit a munkád ér. Ezért szükségszerű a kizsákmányolás. A vállalkozás választhat, hogy vagy non-profitként fut, vagy kizsákmányolja a dolgozóit.

Ha elfogadod azt, hogy

1) a kapitalizmusnak profitra törekednek a cégek

2) kevesebbet fizetni valakinek, mint a munkája értéke az kizsákmányoló

Akkor ebből a kettőből matematikailag következik, hogy a kapitalizmus kizsákmányoló.

Én nem vagyok vállalkozó, de nem érzem, hogy kizsákmányolnának.

Nézzük meg a serpenyő két tálcáját, alkalmazott és főnök:

- ő gondoskodik számomra munkáról

- ő álmodta meg és valósította meg a vállalkozását, a munkahelyet, amiben én dolgozom

- sok eszközt kell biztosítania, amivel többek között én is dolgozom

- magán és a családján kívül a cèg/vállalkozása jövőjére is gondolnia kell, hogy ne menjen csődbe, meglegyen minden ami kell, befizesse az adót, szükség szerint felvegyen még embereket, keressen új ügyfeleket, stb.

Ehhez képest én, mint alkalmazott napi/heti x órában elvégzem a rám bízott feladatot, nem az én felelősségem a cég és a sok munkavállalóm megélhetése és kifizetése, illetve magát a melóhelyet sem èn teremtettem meg, nem én jártam utána az engedélyeknek, nem én kerestem helyet és nem én járattam be az ügyfélkört, stb, még ha jelen pillanatban úgy is tűnik egy kívülről idepofátlankodónak, hogy a főnök annyit (se) dolgozik, mint a munkavállalója, mégis övé a bevétel nagyrésze (látszólag).

Szerinted tényleg ugyanannyit kéne keresnie a két embernek?

És legtöbb esetben tök jó az együttműködés, a főnök jóarc, megbecsüli a munkavállalót, egyetértésben dolgoznak.

Ez hol kizsákmányolás?

"Miért, ha 10 ezret fizetnék a munkásomnak is, akkor nem működne a kapitalizmus?"

Így van.

"De a kérdésem nem a képlet volt, hanem hogy maga a kapitalista rendszer (állam pl) miért jár jól azzal, ha én csak 5 ezret fizetek a beosztottamnak 10 ezer helyett? Mert ezt jelenti a szükségszerű, hogy enélkül nem működne a kapitalizmus."

Mert a kapitalizmusban a profit ösztönzi az embereket arra, hogy befektessenek valamibe. Ha egy cég nem termel profitot, akkor a befektetők kiveszik belőle a pénzüket, és átrakják egy olyan cégbe, ami termel. Profit nélkül nincs kapitalizmus. Kizsákmányolás nélkül pedig nincs profit.

"de ez a szocializmusban nem így lenne? Vagy ott a semmiért miért érné meg megtartani az alkalmazottat?"

Na ez a nagy kérdés...

Nem tudok egyértelmű választ adni rá. Vannak ötletek, ha érdekel akkor mondok párat. Hogy erre a kérdésre mit válaszolsz, az dönti el, hogy milyen típusú kommunista vagy. Annyiban mind egyetértünk, hogy a kapitalizmus kizsákmányoló, és valamit tenni kell ellene. De hogy egészen pontosan mi lenne az alternatíva, arról nagyon megoszló vélemények vannak.

#25

Számomra ez nem a személyes érzésekről szól. Én is jóban vagyok a főnökömmel is, meg a beosztottaimmal is, és a visszajelzések alapján értékelik a munkámat mindkét oldalról. Ettől még nem hiszek abban a rendszerben, ami az egészet összetartja. Látom, hogy milyen keményen dolgoznak azok, akik a piramis alján vannak, és egyszerűen csak azért nem kapnak több pénzt, mert muszáj plusszosra kijönnie a cégnek. Muszáj profitot termelni, ha törik, ha szakad.

Pedig mindenki tudja, hogy többet érdemelnének. Ha elég lenne 0-ra kijönni, akkor milliárdok szabadulnának fel, hogy a legkeményebben dolgozó emberek munkája el legyen ismerve olyan fontosnak, amilyen.

Ha már érzelmi szintről beszélünk, akkor ezért vagyok kommunista. Mert napi szinten látom, hogy milyen keményen dolgoznak azok, akiket a legjobban kizsákmányolnak, csak hogy valami befektető nehogy eladja a részvényeit.

Amíg nem kezdtem el dolgozni, addig én is kapitalista voltam. Aztán ahogy élesben láttam, hogy működik ez a dolog, azonnal értelmet nyertek Marx tanításai.