Mi a lélek?

"Amire viszont fel szeretném hívni a figyelmet A lélek szerintem a személyes öntudat, nem az agy, sem annak mőködése vagy hozománya, szerzeménye. A tudat, vagy öntudat az anyagi világban az agy által jut níilvánosságra"

Le szeretném írni, hogy mi ezzel a problémám. Lehet, hogy nincs igazam, ez esetben mutass rá, hogy miért nem!

Szóval... Az világos, hogy a tudat, az érzelmek, a gondolatok, érzések, stb. az agyban történő biokémiai folyamatok.

Te azt állítod, hogy nem az agy termékei, csak az agy által kerül nyilvánosságra. Ez csak akkor lehet így, ha a neuronok biokémiai algoritmusaiban van olyan lépés, amit a természet törvényeivel nem lehet magyarázni. Azaz valahol kell kapcsolat legyen az anyagi és nem anyagi világ között. Ha nincs bizonyíték arra, hogy molekuláris vagy atomi (vagy még kisebb) szinten van olyan történés az agyban, amit a természet törvényei nem tudnak megmagyarázni, akkor az egy "zárt rendszer" kvázi, és nincs kapcsolata semmilyen önálló entitásként létező lélekkel. (Azaz nincs vallásos értelemben vett lélek.)

#12, Pontosan. Ez a hatalmas nemlineáris integráló számítási kapacitás ráadásul mérhető is már agyi képalkotással (pl kétfoton kalcium vagy feszültség imaginggel), dendritszakaszok, szinapszisok szintjén is.

Nem indokolja semmi tehát egy természetfeletti energia beavatkozását... annál is inkább, mert az energiamegmaradás érvényes. Kis alkotóelemeiben pontosan tudjuk a ki-beáramló, átalakuló energiákat és bioáramokat.

Ha tehát csak egy interfész volna, akkor bizony ebbe a zárt rendszerbe avatkozna be egy külső hatás. Ezt pedig észlelnünk kéne.

A "lélek" magyar szó. Ahogy más nyelvű párjainak, manapság ennek a szónak a jelentése sem bír egységes ellentmondásmentes tartalommal a hétköznapi nyelvhasználatban.

Manapság - mivel a világ különböző kultúrái a a világ hétköznapi értelmezése színtjén zavarosra keverestek.

A "lélek" fogalma igen összetett, és csak az emberi élet, magatartás, gondolkodás fogalmaiból összeálló rendszer egyik tagjaként nyerhet pontosabb körülírást. Ezen rendszerek képezik egyébként a különböző hagyománykörökhöz tartozó kultúrák alapjait eredetileg. A történelem folyamán ezek a rendszerek eléggé eltérővé váltak.

# 11 Mint ahogy már írtam, a tudaton múlik minden, és a tudat nem halandó. A tudat tartalmát, vagy legalábbis annak egy bizonyos részét már az anyagi világban is rögzítheted, egy másik része pedig titok marad a földön élők számára.

Bizonyítéknak lehet nem elegendő, de talán elfogadod, hogy korántsem ismerjük a természet összes törvényeit. Az általam említett törvény annak ellenére, hogy élete folyamán szinte mindenki szembesül vele, alig ismert, ugyanis érvényesülése tudományosan nem bizonyítható, következetesen nem kap elismerést.

#15, Ez nem bizonyíték.

Csak egy fantazmagória... Ennyi erővel szerintem meg a Star Wars univerzum az igaz, és az Erőben feloldódik a halott Jedi szelleme.

Egy szinten van a kettő.

Ráadásul az említett törvény a véletlenekre, nem törvény. Egy ismert pszichológiai jelenség.

Megerősítési torzítás...

> Létezik ugyanis egy kevésbé ismert magasabb rendű természeti törvény, amely alkalomadtán bármely más emberalkotta, vagy akár természeti törvényt felülír

Létezik. Vagy nem? Vagy mégis? A természetet vizsgálva találtuk meg ezt a törvényt? Hát nem igazán. Ez egy ex katedra kijelentés, érvek, bizonyítékok nélkül.

> és a tudat nem halandó

Nem? Vagy de? Vagy mégsem? Ez is ex katedra kijelentés, érvek nélkül.

> Bizonyítéknak lehet nem elegendő, de talán elfogadod, hogy korántsem ismerjük a természet összes törvényeit.

Az, hogy valamit nem ismerünk teljesen, abból nyilvánvalóan nem következik, hogy ez bármire is érv lenne, ha kicsit jobban továbbgondoljuk a dolgot. Pont úgy nem az, ahogy nem érv a manók, a rózsaszín unikornisok, az örökmozgó, a levitáció, meg az élet vize mellett sem. Ezen az alapon bármit, és bárminek a szöges ellentétét el kellene fogadnunk igaznak, hiszen elvi lehetőség van a létezésükre. A tudomány nem véletlenül aszimmetrikus az állítás és a nem állítás kapcsolatában. És ezt a megközelítést a nem tudományos kérdéseknél is lehet használni, sőt ezt a leginkább racionális használni.

> Ha az agy maga a lélek, ahogy írjátok, akkor lelki trauma az gyakorlatilag agykárosodás?

Számítógépes analógiával az agy a hardver, a lélek a szoftver. Az agykárosodás hardverhiba, a lelki trauma meg szoftverhiba. Az agy remekül működik, csak éppen az a működés, ahogy működik, az az, ami szubjektív emberi értékítélet szerint nem kívánatos.

Ugye vannak különböző mentális állapotok, mentális jellegzetességek, mentális problémák, mentális betegségek. Mindegyik esetén lehetséges, hogy amúgy az agynak, mint szervnek nincs semmi baja, a gond a működésének a módjával van. Hogy honnan nevezünk valamit normálisba beleférő jellegzetességnek, mikortól nevezünk valamit problémának, és mikortól betegségnek, az meg eléggé szubjektív.

Pl. az, hogy az egyik emberben undort kelt a mazsola, a másikban meg örömöt, az pusztán mentális sajátosság, az egészséges személyiség része.

Az, hogy az egyik ember irracionálisan, de legyőzhetően fél a magasságtól, az már inkább probléma. De nem betegség, hiszen a nem akadályozza meg sem őt, sem mást a normális életvitelben.

Az, hogy az ember szerencsejáték függő, orvosi értelemben depressziós, vagy skizofrén, az meg már inkább betegség, mert az meg már megakadályozza őt a normális életvitelben.

Persze vannak olyan pszichés esetek, amikor alapvetően a szoftver az, aminek a hatását érzékeljük, de állhat mögötte hardveres probléma. (Pl. a depresszió esetén nem csak az agysejtek és a közöttük lévő kapcsolat épsége a szempont, hanem a kapcsolatok hardveres működése, a megfelelő neurotranszmitterek – dopamin, szerotonin – termelésének felborulása, ami mögött szintén lehetnek testi elváltozások is.)

Persze hogy mi tartozik a normális életvitel alá, az megint szubjektív, mondjuk azt, hogy az, ami az, amit az emberek nagyobb többsége (2/3-a? 80%-a? 90%-a?) normálisnak tart.