Mi a lélek?

Az agysejtjeid közötti kapcsolat és információ áramlás.

Ezektől vannak gondolataid, emlékeid, érzéseid, stílusod, vágyaid, stb. Ezek összessége a lélek. De nincs olyan, hogy lélekvándorlás. Ha meghal az agy, akkor meghal a lélek is.

A lekapcsolt lámpából sem megy sehova a fény, hanem csak megszűnik volt-nincs. Az agy egy kicsit bonyolultabb, mint egy villanykörte, de a hasonlat az korrekt

A lélek szerintem a személyes öntudat, nem az agy, sem annak mőködése vagy hozománya, szerzeménye. A tudat, vagy öntudat az anyagi világban az agy által jut níilvánosságra, de vajon ki tudná bizonítani, hogy a születése előtt és a halála után nem létezett. Ennek ellenkezőjáre azonban vannak jelek.

A tudat nem anyag, és szerintem nem pusztul el a halállal, a halál lehet egy nagyon kíméletlen változás a lélek létezésének folyamán, de a lélek, vagy tudat folytonosságát nem szünteti meg.

Mitöbb, végeredményben minden a tudaton múlik. Létezik ugyanis egy kevésbé ismert magasabb rendű természeti törvény, amely alkalomadtán bármely más emberalkotta, vagy akár természeti törvényt felülír, és egy ilyen alkalom lehet az ember utasítása. De mivel nem ismerjük ezt a törvényt ez általában csak véletlenszerűen érvényesül. Olyankor véletlenről beszélünk, de ha egy véletlen esemény nagyon szembetűnő, akkor a hiszékeny emberek csodáról, isteni beavatkozásról beszélnek, míg a szkeptikusok, csürik-csavarják a dolgot, csakhogy ne kelljen elismerni, hogy nem tudják megmagyarázni. Ilyenkor a tudat, vagy lélek utasítására ez a magasabb rendű természeti törvény érvényesült.

A világban nem csak fizikai létezők vannak, mint fogalmak. Ha egy számítógépet nézel, akkor fizikai szempontból tulajdonképpen csak feszültségek, feszültségváltozások vannak, az elektromos áram nagysága stb… Viszont van olyan dolog, ami nem fizikai természetű, de mégis ebből fakad. Ez pedig a rend, a hierarchia. A számítógép esetén vannak ellenállások, tranzisztorok. Ezekből aztán olyan komplexebb egységek állnak elő, mint logikai kapuk, azokból meg olyan komplexebb működések, mint egy összeadás, kivonás művelete, vagy a memória kiolvasása. Ezekből megint komplexebb fogalmak állnak elő, mint pl. elágazások, ciklusok és hasonlók. Ezekből meg olyan dolgok lesznek, mint rendezési algoritmusok, adattárolási struktúrák és azok kezelése (mondjuk egy elem törlése egy láncolt listából, egy bináris fa kiegyensúlyozása), aztán olyan komplexebb fogalmak is léteznek, mint objektumorientált, vagy strukturált programozás, aztán mindenféle szoftvertervezési mintázatok, mint pl. egy model-nézet-vezérlő (MVC) megközelítés, vagy egy prezentáció-absztrakció-vezérlő programtervezési minta.

Ha barkochbázni szeretnénk, akkor a tranzisztorra azt mondanánk, hogy nem fogalom, hanem élettelen. A logikai kapunál már kicsit bizonytalanabbak lennénk, részben tárgyként (fizikai létezőként) is tudjuk értelmezni, de részben fogalom is. Viszont az objektumorientált megközelítés már határozottan fogalmi természetű létező, cseppet sem gondolunk rá fizikai létezőként. Így jutottunk el a fizikai létezőktől a nem fizikai természetű létezőkig úgy, hogy történetesen itt semmiféle a fizikai létezőn túli, transzcendens, metafizikai létezőt nem kellett feltételeznünk. Ráadásul a magasabb hierarchiáknál olyan jelenségek, tulajdonságok születnek meg, amik az alacsonyabb szinten nem léteztek, és értelmezhetetlenek voltak. Egy adatbázisra lehet azt mondani, hogy második normálformában van, de egy tranzisztorra aligha. Egy függvény lehet rekurzív, a feszültségváltozás meg aligha.

~ ~ ~

Az ember is egy komplex lény. Nyilván van fizikai teste. Annak pl. vannak különböző érzékszervei. Ezeket aztán ingerek érik, ezek az idegszálakkal és az agy bizonyos neuronjaival együtt már ingerületekké válnak. Az ingerületek sokasága meg érzetekké áll össze. Ezek nyomán reflexek lépnek működésbe. A reflexekből reakciók lesznek, az ingerhalmazokból meg érzetek. Az érzetekből érzések, az érzésekből érzelmi állapotok, vágyak, félelmek, ezekből racionális összefüggések, majd gondolatok állnak össze. Majd mindezek személyiségjegyekké, elvekké állnak össze, majd személyiséggé, habitussá, világképpé, értékrendé. A lélek meg valahol mindenek a hierarchiának a legfelső szintje, ami mindezeket a szinteket magukba foglalják, az azok közötti dinamizmust jellemzik.

Ez lehet a lélek fogalmának egy az ateisták, materialisták által is elfogadható minimuma. A vallások annyiban térnek el ettől, hogy ők az emberi létezés különböző síkjait határozottabb módon határolják el. Pl. a kereszténységben ma a test-lélek dualizmusa a jellemző, de létezett egy test-lélek-szellem hármasság is (a szellem és a lélek jelentése azóta is keveredik, összemosódik). De keleti vallásoknál, filozófiáknál ennél több különböző szintet is elkülönítenek (fizikai test, pránikus test, asztrális test, mentális test, stb…). A vallásoknál jellemzően egy-egy szint nem pusztán az előzőeknek valamiféle összességéből, rendszeréből kialakuló jellemző, hanem azt valamilyen ettől független nem fizikai természetű, és nem fogalmi természetű, hanem transzcendens, metafizikai természetű önálló létező vezénylésével áll elő.

A legtöbb vallásban a lélek valami önálló, a testtől függetlenül is létező, de nem fizikai és nem fogalmi természetű entitás. A test halálával a lélek nem hal meg, hanem tovább él, esetleg a születés előtt is létezett. A lélek az ember hallhatatlan része…

~ ~ ~

Viszont itt kezdődnek a problémák, ami miatt a vallások lélek fogalma nem feltétlenül azonosítható az öntudattal. A lélekről a vallás igencsak elnagyolt, vázlatos képet ad. Pl. a lélek az ember halála után vagy üdvözül, vagy elkárhozik. De pl. hogy miben áll az üdvözülés, az eléggé homályos. Nyilván vannak különböző elképzelések, de a Bibliából egyértelműen kiolvasható megállapítás nem sok. A lélek a halál után a mennyországba, vagy a pokolra jut. De hogy a pokol egyáltalán létezik-e, arról is voltak a történelem során hitviták, mert ez sem egyértelmű a Bibliát olvasva. A mennyországról sem lehet sokat tudni. Pl. az is teológiai viták tárgya volt, hogy a mennyország az hely, vagy állapot.

De számos olyan kérdés van a lélekkel kapcsolatban, amire nem hogy egyértelmű válasz nincs, de sokszor a kérdés sem merül fel. Pl. felmerültek a lélekkel kapcsolatban olyan kérdések, hogy vannak-e pl. fizikai természetű tulajdonságai. Pl. van-e mérete, van-e súlya, van-e pontos helye a testen belül. A Biblia erről nem beszél, de teológiai és filozófiai viták és írások tárgyát képezi. Viszont az már ritkán merül fel kérdésként, hogy pl. a lélek, vagy a test az, ami szeret nagyokat enni, vagy ami rajong Bach zenéjéért. Ha a lélek az, akkor test hiányában értelmezhetőek-e ezek a jellemzők? Vagy ha ezek a testhez tartoznak, és nem a lélekhez, akkor hogyan lehet a lélek intakt, teljes ezen személyiségjegyek hiányában, amiből számos egyéb személyiségjegy, viszonyulás is következik? A lélek az, ami szeret sakkozni? A lélek az, ami neoliberális? A lélek az, aki szerelmes a Józsiba/Julcsiba? Ha igen, akkor a mennyország idilli állapotával kapcsolatban lépnek fel paradoxonok. Hiszen ha ketten szerelmesek ugyanabba a személybe, akkor hogy lehet hiányok veszteségek nélküli a mennyország, hiszen egyszerre nem teljesedhet be mindkettejük idilli állapota. Vagy a lélek olyan szinten kell, hogy más legyen a halál után, ami aligha azonosítható azzal a lélekkel, ami egy élő ember lelke.

Aztán vannak még problémásabb kérdések. A legtöbb kérdés pl. arra irányul, hogy mi történik a lélekkel – ha van – a halál után. Nekem meg pl. egyre inkább az az érdekesebb kérdés, hogy mi a helyzet a lélekkel a születés/fogantatás előtt. Arról még csak-csak van vita – főleg az abortusz kérdése miatt –, hogy mikor lesz valami élő, mikortól van lelke. A fogantatás pillanatában kap lelket? Vagy a születéskor? Vagy a kettő között? De olyan kérdéseket meg végképp ritkán pedzegetünk, hogy a tegnap született gyerek lelkét Isten már a teremtés pillanatában megteremtette, és most elővette a szekrényből, leporolta, és így kapta meg a gyermek? Vagy a születés/fogantatás pillanatában teremti Isten a lelket? Vagy a lelket nem Isten közvetlenül teremti – ahogy a testet sem –, hanem valamiféle mechanizmus során jön létre (ahogy a test is)?

~ ~ ~

A lélek vallási értelemben vett fogalma, mint ahogy általában a legtöbb transzcendens, metafizikai létező fogalma nem elég egzakt, nem elég részletes. Így aztán ahány vallás, ahány vallási irányzat, ahány kor, ahány ember, annyiféle színezet, különbség van a lélek fogalmának mibenlétéről, amelyek egyrészt nem egy egzakt jelentést hordoznak, de ráadásul egymást sok esetben kizáró értelmezések. Hogy mi a lélek? Ha vallási oldalról érdekel, kérdezz meg egy papot. De mást fog mondani egy katolikus pap, mást egy református, mást egy mormon. Sőt lehet, hogy az egyik katolikus pap más válaszokat ad ugyanazokra a kérdésekre, mint egy másik katolikus pap. És mindahányan egészen mást fognak mondani, mint egy zsidó rabbi, vagy egy buddhista tanító.

~ ~ ~

Röviden: a léleknek nincs egyértelmű, pontos definíciója, így arra a kérdésre, hogy mi a lélek, nem lehet olyan kimerítő választ adni, ami mindenki számára elfogadott lenne, még egy adott valláson, vagy vallási irányzaton belül sem.

7.vagyok,még annyi eszembe jutott, hogy két szó:

lélekruha, és testruha.