Miért élvezi valaki hogy helyesírási hibákat javít a kérdésekben?

Senki sem tud "tökéletesen" magyarul. A kutató nyelvészek sem. A magyar nyelv ennél sokkal bonyolultabb.

Itt mi az általános iskolai nyelvtani ismeretekről beszélgetünk, nem ugyanaz.

Nekem egyre jobban elveszik a kedvemet az önjelölt nyelvészkedők attól, hogy odafigyeljek, egy elírásba is belekötnek, de még abba is, ha valaki külföldről ír, és nincsenek ékezetes betűk az írásában (megjegyzem, a mobiltelefonomban sincsenek, de nem akartam 10.000Ft-tal többet fizetni ugyanazért a készülékért). Ráadásul némelyek úgy "javítanak ki" másokat, hogy ők is vétenek a helyesírásban. A magyar helyesírás nem egyszerű, nem tudom, hány évig kellene tanítani, de ahhoz, hogy teljes mélységében azok is megtanulják, akik nem ilyen területen dolgoznak később, szerintem kevés a közoktatás. Még nekünk se tanítottak mindent, és ezzel most, dolgozó felnőttként szembesülök. Jó helyesírásom volt iskolában, és most derül ki, hogy van, amit másképp "helyesebb" lenne leírni, mint ahogy én tudom, csak nálunk az kimaradt a tananyagból.

Persze vannak szarvashibák, van, amit "illik" tudni (pl.: országok neve nagy kezdőbetű, és nem vagyunk Nemecsek, hogy kis betűvel írják a nevünket bárhol), de...

Nem tudom, ezek az önjelölt nyelvészek szoktak-e akár online, akár nyomtatott sajtót vagy könyveket olvasni, de a publikált írások között is rengeteg hibát találnának.

Számomra sokkal zavaróbb, ha valaki úgy ír, hogy a szövegének se füle se farka, és úgy kell totózni, vajon mit is akar, és ez nem a helyesírástól függ. De (!), ezeknél sokkal fontosabb dolgok és sokkal égetőbb problémák is vannak, amikkel viszont sokkal jobban kellene foglalkozni kis hazánkban.