A mai kor mindenképpen boldogabb, vagy csak lustább és tovább élünk?
válasza:"A hadászat fejlődik (biztonságos világ), a rákkutatás nem.
Most erre mit mondjon az átlag laikus?"
Azt, hogy ejnye, mennyire nem tudok semmit sem az orvosbiológiáról, sem a haditechnikáról.
Lehet, hogy a rákkutatásra kevesebb pénz megy, de ez nem csak ezen múlik.
Egy új rakéta kifejlesztése x idő, de egy új gyógyszer kifejlesztése a tesztidőszakkal együtt nagyságrendekkel több.
És az orvosbiológia nem olyan játék, hogy fogom a régi módszert és csiszolok rajta.
A rákgyógyítás kifejlesztése olyan, mint egy teljesen új, még ismeretlen tudományos alapokon álló hajtómű vagy ilyesmi kifejlesztése, kell hozzá egy tudományos áttörés, ami vagy jön, vagy nem.
Ez az összevetés teljesen irreális.
válasza:"1. Attól, hogy nem gondolja fontosnak az adott dolgot, még a teste igényli. A sportot se tartja fontosnak a legtöbb ember és a legtöbb ember nem is mozog. Ettől még nem is igényli a szervezetük a mozgást?"
Ez nem tudom, hogy jön ide. Aki nem igényli, az enélkül is lehet boldog. Mert ugyebár erről van szó, ha már felvetetted, hogy akár betegen, keveset élve is megérné, ha boldog lennél. Na ha egy ilyen szobapenész ember boldog sport nélkül, akkor mi van?
"2. Kertesházban, sok fával, netán hegyekkel körülvéve... Mondhatnám, hogy minek kimozdulni? Elég az ablakon kinézni..."
A fa látványa nem rendelkezik gyógyhatással. Maximum pszichikaival, az meg valakire hat, valakire nem. És már megint a nézőpontnál vagyunk.
"Én ha hétvégén is hajnalban kelek és túrázok alvás és hasznos elfoglaltság helyett, azt azért teszem, mert pótolom, hogy egész héten látok 20 fát. Ha egész héten a zöldben lennék, nem igényelném a túrát és ez szerintem így van jól."
Vagyis kényszernek érzed a sportos kimozdulást is. És még mindig azt mondod, hogy nem nézőpont kérdés?
"3. A legtöbb embernek sz.r. A környezetemben egészen konkrétan mindenkinek."
Én meg elkerülöm a nyavalygó embereket, mert lehúznak a saját depressziós szintjükre. Mindenhol lehet panaszkodni, okkal és ok nélkül is.
Mondjuk az első ponttal igazad van.
Én olvastam cikkeket róla (aránylag megválogatott helyeken), hogy a fák látványa igenis sokat számít az embernek.
És igen, kényszernek érzem a nagyon kevés szabadidőből, az alvás rovására, mintegy új létszükségletként túra képében megpróbálni pótolni a fák látványát. Ezért álmom olyan helyen lakni, hogy erre ne legyen szükségem. Esélyt nem sokat látok rá, de talán.
Engem nyomaszt a tömegnyomoros szürke falanszter.
Engem nem zavar, ha egy ember beszél magáról, az érzéseiről és ennek keretében panaszkodik is.
Az állandó ökörködés, vihogás sokkal jobban zavar. A hurráoptimizmus pláne.
Amúgy egy konkrét dolgot nem értek, és ez a dolog az egész gyakorival (az oldalon tapasztalható mentalitással) kapcsolatban nem tiszta nekem.
Írtam, hogy nekem igazság szerint napi 3-4 óra igényem lenne a szabadban létre. Jó, télen ennyi nem, bár a sétálgatás télen is kifejezetten jól esik.
Szerinted nincs akadály, csináljam. A mérsékelt égövben nincs akadály.
Mégis hogy? Tényleg hogy?
Amikor a napi munkaidőmet, az alvást és az utazást összeadva szinte nincs is meg ez az idő.
Azt csináltam párszor, hogy a szabadban tanultam nyelvet munka után.
De azért kevés a lehetőség.
Pl kevesebb munkaidővel lehetségesebblenne (akkor is kivel? Meg Budapesten akkor se poén), de a kisebb munkaidő kevesek luxusa. Meg akkor a pénz is kevesebb.
válasza:Az akkori emberek se lennének képesek most élni, boldogabb ez a kor? :D
Azért megnézném, a nálunk ötmilliószor életrevalóbb és kiegyensúlyozottabb 200 évvel ezelőtti ember is mennyi idő alatt halna meg ettől a sok műkajától, a szennyezett levegőtől, mennyi idő alatt lenne idegbeteg (ha fentieket túlélné) a tömegnyomortól, attól, hogy vadidegenek centikre egymástól és a zajtól.
Egyébként persze, hogy egy nyámnyila, műanyag testtel nem tudnék akkor élni. Csak egy példa: 23-25 fokban vagyunk télen (ez is amúgy eléggé egészégtelen, már a 25 mindenképp és nem is környezetbarát). Vagy tényleg, a fizikai erő. Szerintem az élsportolók erősek annyira, mint régen lehetett egy földműves. Vagy akár egy patakban mosó asszony.
Attól még, hogy odacsöppenve nem bírnám ki, attól még normálisabbnak és mindenképp boldogabbnak tartom azt a kort.
Ahogy most is Afrikában a legboldogabbak (és nem arról van szó, hogy te boldogabb lennél-e ha hirtelen odacseppennél).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!