Mit gondoltok, az ősember boldogabb volt, mint a mai?

Szerintem nem volt annyira boldog, de csak minimálisan volt lemaradva.

Az igazi különbség az átformált környezet. Fűtött lakás, biztosabb étel ellátás, stb. Az embertárs kb ugyanolyan volt mint a mai, a törzsbeliekkel talán jobban rá voltak kényszerítve a jó kapcsolatra, de az idegenekkel több volt az erőszak.

Hogy mégis minimális hátrányban voltak boldogság szempontjából, annak az az oka, hogy a helyzet relatív változása ami igazán számít, ami persze részben igaz. Egy mai ember sokként élné meg az ősemberi körülményeket, de ők hozzá voltak szokva. Egy ősember baromira örült egy elejtett nyúlnak és természetes volt, hogy megnyúzzák, kibelezzék. Egy mai háziasszony elsírná magát ettől, ellenben különösebb érzelemkitörés nélkül pakolja a bevásárlókosarába a félkész húst.

Rendszertanilag nincs ilyen, hogy "ősember". Vehetjük mondjuk a paleolitikumot ami úgy 2,5 millió éve kezdődött. Az akkori emberféle fajok agytérfogata kisebb volt, de azt már nem lehet megállapítani, hogy agyuk milyen mértékben használta az endorfint, dopamint, oxitocint, és szerotonint.

Ami biztos, sokkal jobban ki voltak téve a környezetük veszélyeinek. Ragadozók, betegségek, időjárás, stb... De ez nem jelenti azt hogy többet is stresszeltek a dolgokon. Szerintem igen, de ez csak az én elképzelésem...

Boldog? Nem tudom.

Az elégedett kifejezésre előbb van válasz.

Az elégedetlen, aki tudja, hogy mi a különbség a közt, amije van és a közt, amije lehetne.

Egy ősember esetén ilyen szempontból a kajaszegény éhezős időszakok lehettek elégedetlenségre okot adók, vagy egy hidegebb tél (a kettő együtt gyakori lehetett).

A mai ember iszonyat sok dolgot lát maga előtt, amije sosem lesz, ettől lehet sokkal elégedetlenebb, mint egy "ősember", aki maximum a legyen meleg, legyen kaja, legyen család és ne legyen kardfogú tigris igénylistával rendelkezett.

Az embernek nem változik szerintem idővel, teszem azt milliókkal a "boldogság szintje".

Azt mondod, nem volt számítógépe és még disco-ba sem járt, akkor azt mondom, nem is kellett neki a boldogságához! ;)

Adott időben, másokhoz képest mérve lehet mondani, boldogabb... Vagy kevésbé boldogabb...

szerintem nem...de nem is volt szomorubb.

az akkori körülményeknem megfelelően volt boldog,vagy szomorú.

lakáshitel-barlang medvével.->lakás hitel nélkül-barlang medve nélkül.

befizetetlen számla-sikertelen vadászat.

csak a körülmények változtak,de az,hogy ki minek örül, (alap szinten) az nem feltétltnü.

nem volt számítógép,de szükség sem volt rá.örömöt szomorúságot egyaránt okoz,ahogy hiánya is.de ha nem is tudunk a létezéséről...

Az ősember nem gondolkodott azon hogy boldog e, ahogy a kutya sem gondolkodik ezen. Ha éhes volt és ehetett örült ha éhezni kellet rosszul érezte magát.

Az már érdekesebb kérdés lenne hogy dédszüleink boldogabbak voltak e

Kétlem. A társadalmat alapvetően az ember igényei hozták létre, akik szerettek volna tovább élni, nem szenvedni betegségektől, élősködőktől, ragadozóktól, banditáktól, éhségtől, szomjúságtól, időjárástól, olyan munkát akartakk, ami nekik jobban megfelel, és több időt szerettek volna fordítani szórakozásra, pihenésre, játékra.

Az ipar egésze folyamatos többlettermelésben van (és a többletet egyszerűen eldobja), hogy te kedvedre válogathass a gyakorlatilag küszöbödre szállított javakból.

A moden társadalmat gyerekként valószínűleg "természetesnek" veszed (nagy hiba), és ezért nem értekeled kellőképpen; ezért a hátrányai (amik természetesen mindennek vannak) is aránylag nagyobbnak tűnhetnek, de mindez a "teher" elenyéző azokhoz a szenvedéshez képest, amit egy "természetközelibb" életmód valószínűleg jelentene a számodra. Igazából ma sincs senki akadályoztatva, hogy megpróbáljon több munkát végezni, vagy "természetközelibb" életmódot folytatni. De még EZT is elsősorban azért teheti meg, mert a társadalom garantálni tudja, hogy ezt ő zavartalanul megtehesse, és ne kelljen attól tartania, hogy mások kirabolják, vagy nagy baj esetén ne legyen segítség.

Valójában a legtöbb civilizációs betegség abból származik, hogy az emberek nem elég tájékozottak, hogy hogyan éljenek a civilizációs előnyökkel, de ezen mit se segítene, ha ezeket elvennénk, hiszen ezzel csak annyit érnénk el, hogy még lehetőséget is eltüntetjük egy jobb életre.

Fel lehet tenni persze a kérdést (és fel is teszik), hogy a TÚL nagy jólét nem túlságosan költséges-e, nem terheli-e meg a környezetet, nem lenne -e az ember köteles vagy puszta (más állat- és növényfajok iránti) altruizmusból, vagy gyerekei-unokái irnánti gondoskodásból és előrelátásból ezt a jólétet csökkenteni, illetve arányosabban elosztani. De elég egy pillantást vetni és látható, hogy az emberek leginkább a még nagyobb személyes jólétre törekszenek, és eszük ágában sincs ezt szegényebb embertársaik, a környezet vagy unokáik hasznára feladni. (Persze vannak mozgalmak, de ezek mindig egy kisebbség.) Ezeket az fogja valamennyire kikényszeríteni, ha már a SAJÁT jólét se lesz tartósan fenntartható

Ha erdekel a tarsadalmak kialakulasa ezeket a muveket ajanlanam:

Rousseau Tarsadalmi szerzodes

Condorcet Az emberi szellem fejlodestortenete

John Locke Ertekezes a polgari kormanyzatrol

Thomas Hobbes Leviatan

Montesquieu A torvenyek szellemerol