Mi a különbség az ősember (Ádám-Éva) és a jelen kori ember között, hisz az alap dolgok nem változtak, csak egyre több eszközt használunk, , fejlődtünk"?

Dehogynem, azóta nagyon sokminden változott az emberben.

- Nagyobb az átlagéletkor, nem 30 évet él meg egy ember

- Nőtt az agyakapacitás, ezért tudott a tudomány sok okosságot kitalálni, feltalálni

- Kevésbé szőrös a test

- Az átlag testmagasság nőtt

- A genetikai térkép kevésbé tiszta, kivéve a beltenyészet rusnyákat, mint a britek

- Nőtt a genetikai jellegű betegségek száma

- Kialakult egyes népekben az éghajlathoz való tolerancia (szibériaiak = hideg, arabok = meleg)

Nem, ez tévedés.

Ősembernek akkortól nevezzük az embert, amikor már nagyjából kialakult a mai genetikája.

Azóta ALIG változott!

Csak ugye többségében feketék voltak, ezt ne felejtsd el.

És persze a képzettségük másféle volt.

Honnan nézzük? Ha a homo erectustól, akkor nagy a változás. Ha azonban a homo sapiens sapienstől (modern ember), akkor már nem olyan túl nagy. Ha pedig az ókori embertől, akkor elhanyagolható.

Valójában amit mi látunk, ha végigtekintünk a történelmen, az a technikai változás. De ettől még nem úgy kell elképzelni, hogy a régen élt emberek buták voltak, csak már társadalomszerkezetben éltek, és nem is igényelték azokat a technikai eszközöket, amiket mi használunk.

Az a nézet, hogy az ősember vagy az ókori ember buta volt elsősorban a filmek miatt terjedt el. Valójában már az ősember is tudta az eszközhasználatot, tudott beszélni. És amit még szintén figyelembe kell venni: a művészet illetve kultúra. A barlangrajzok alapján tudjuk, hogy az őskorban is megjelent már a művészet, és el kell ismerni, hogy igen nagy gazdagságot mutat. Őskori barlangokban találtak hangszereket is (persze a mi szemszögünkből ezek kezdetlegesnek tűnnek), de ez azt mutatja, hogy már akkor érdekelte az embereket a zene.

Vagyis minden jel arra mutat, hogy már az ősember is ugyanolyan volt mint mi: ugyanúgy érdekelték őket a világ dolgai, ugyanúgy képesek voltak problémamegoldásra, ugyanúgy tudtak kommunikálni, és ugyanúgy fontos volt számukra a kultúra mint nekünk.

Az sem igaz, hogy technikailag ne fejlődtek volna, hiszen ekkor született meg egy nagyon fontos dolog: a mezőgazdaság. A szerszámaikban is fejlődés mutatkozik - a kezdetleges kőeszközöket fémeszközök váltották fel.

Ha pedig megnézed akár a Stonhenge-et, akár más monolitikus építményt, akkor láthatod, hogy bizony a "nagy vállalkozások" sem álltak messze tőlük. Az, hogy akkori eszközökkel ilyen építményeket tudtak összehozni megint csak azt bizonyítja, hogy magas szinten képesek voltak gondolkodni, és ami a legfontosabb: együttműködni.

Minél inkább vizsgálod az őskori vagy ókori embereket, annál inkább rá kell jönnöd arra, hogy nincs is nagy különbség köztük és köztünk... De ez érthető is, hiszen ugyanaz a faj vagyunk.

Ha pedig az evolúció szemszögéből közelítjük meg a dolgokat, akkor pedig látható, hogy a modern ember megjelenése és napjaink között nem telt el annyi idő, ami alatt a génállományunk jelentősen módosulhatott volna.

Na, megjött a propaganda.

"- Nagyobb az átlagéletkor, nem 30 évet él meg egy ember" - mese habbal. Az átlagélettartam rövidül, az ősember valószínűleg 150 év körül élt. (A kölyökkor és a felnőttkor aránya más emlősöknél ezt mutatja például.)

"- Nőtt az agyakapacitás, ezért tudott a tudomány sok okosságot kitalálni, feltalálni" - egyrészt a neandervölgyi embernek nagyobb agytérfogata volt, mint a mai embernek, másrészt kb. a '40-es évek óta meghaladott az elképzelés, hogy az agytérfogat és az intelligencia között összefüggés van.

"Kevésbé szőrös a test" - semmi fogalmunk nincs arról, hogy mennyire volt szőrös egy ősember.

"Az átlag testmagasság nőtt" - először nőtt, aztán csökkent. A középkori ember nagyobb volt, mint mi, az ókori kisebb.

"- Nőtt a genetikai jellegű betegségek száma" - nem, hanem nőtt a genetikai determinizmusba vetett hiedelem.

"Kialakult egyes népekben az éghajlathoz való tolerancia (szibériaiak = hideg, arabok = meleg)" - ugye tudod, hogy egy bevándorlók gyerekeként Svédországban született arab vagy néger pont olyan jól bírja a hideget, mint egy szőke norvég? Ugyanez igaz a szőke britekre is Nigériában.

"mese habbal. Az átlagélettartam rövidül, az ősember valószínűleg 150 év körül élt."

- "Valószínűleg". Ez roppant meggyőzően és hitelesen hangzott...

" másrészt kb. a '40-es évek óta meghaladott az elképzelés, hogy az agytérfogat és az intelligencia között összefüggés van."

- Akkor a kutyák-macskák-madarak miért nem olyan intelligensek mint az ember? Elvégre nem a méret a lényeg...

"semmi fogalmunk nincs arról, hogy mennyire volt szőrös egy ősember."

- Ha abból indulunk ki amit Darwin állított, akkor ennél fényévekkel szőrösebb volt, elvégre a majmoktól származunk.

Ha az UFÓ-hívőcskék teóriáját vesszük alapul, miszerint az annunakik meg a lumbulábiak hozták a Földre az életet és a saját ürülékükkel javították fel az emberi DNS-t,akkor persze más a helyzet.

Keveritek az átlagéletkort a születéskor várható élettartammal. Egyébként mindkettő növekedett, csak most tisztázzuk a két fogalom közti különbséget.

Az átlagéletkor azt jelenti, hogy az adott populáció összes tagjának életkorának mennyi a számtani átlaga. Rövid példával: Ha Pista 10 éves, Józsi 50 éves, Kristóf meg 90 éves, akkor az átlagéletkoruk (10+50+90)/3=50.

A születéskor várható élettartam az a fogalom, amit ti kerestek. Ennek kiszámításának módját nem tudom (de a demográfiában megvan a szakmódszer rá), viszont ez azt jelenti, hogy amikor egy ember megszületik, akkor potenciálisan hány évet fog élni. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy meg is éli az adott életkort, vagy hogy nem élhet annál hosszabb ideig.

Ha megnézzük a demográfiai változásokat (erről bizonyára mindenkinek kellett földrajz órán is hallania), többfajta folyamatot figyelhetünk meg. Az egyik, hogy a születéskor várható élettartam emelkedik. Egyébként ez a 20. században lépte át az aranyhal születéskor várható élettartamát (ez nem komoly tudományos dolog persze, csak érdekesség). Természetesen a magas csecsemőhalandóság is csökkenti, de ettől függetlenül a még a középkorban is 30-40 éves ember már öregnek számított. Persze elő fordult néhány embernél, hogy matuzsálemi életkort élt meg, de nagyon sokan fiatalon meghaltak. Az őskorban valószínűleg még a középkorinál is alacsonyabb lehetett a születéskor várható élettartam. Erre ásatásokból lehet következtetni, ahol megvizsgálják, hogy az egyes eltemetett emberek mikor haltak meg. A bizonyítékok azt mutatják, hogy az ősember kevesebb ideig élt nálunk.

Ennek oka nem az, hogy primitívebb vagy butább lett volna, hanem az, hogy egyrészt sokkal rosszabbul táplálkoztak, mint mi (hiszen a lehetőségeik korlátozottak voltak) - egyébként a táplálkozás nemcsak az életkorra van hatással, hanem arra is, hogy ma sokkal magasabbak átlagosan az emberek, mint 100 éve. A másik pedig a betegségek. Nagyon sok olyan betegségbe belehaltak a középkorban is még, ami ma már gyógyítható. Az orvostudomány a 18-19. századtól indult rohamos fejlődésnek, innentől kezdve jelentősen csökkent a csecsemőhalandóság is. Épp ez idézte elő a demográfiai robbanást a nyugati világban (a középkorban még nemzeni kellett 8-10 gyereket, mert ebből jó ha 3-4 megérte a felnőttkort - bár a pontos arányokat nem tudom, de utána lehet nézni).

Szóval igazából nem tudom, honnan vettétek, hogy az ősember 150 évig élt. A Földön valaha élt legöregebb ember sem élt ennyi évet, abban sem vagyok biztos, hogy genetikailag lehetséges-e, de ehhez nem értek, nem akarok belemenni.

Az igaz, hogy a Bibliában találkozunk hosszú életű személyekkel. Ennek két lehetséges oka van. Az Ószövetség szájhagyomány útján terjedt eredetileg (a Bibliát tudományos hivatkozási alapnak ne használjuk, de ne becsüljük alá a benne lévő történeteket sem), és később kerültek leírásra a történetek. Lehetséges, hogy az idők során ahogy adták tovább a történeteket, mindenki "picit" emelt az életkoron, ezért jöttek ki olyan lehetetlen számok.

Másik lehetséges ok pedig, hogy elképzelhető, máshogy számolták az éveket, mint ahogy mi most. Ez sem annyira lehetetlen, elvégre akkor még nem létezett a naptár a mai formában (az csak Julius Caesar idején jelent meg) - még a köztársaság-korabeli rómaiak sem tartották számon például a januárt és februárt külön hónapként - egyszerűen azért, mert akkor semmi értelmes tevékenységet nem tudtak végezni a hideg miatt. Az Ószövetség történetei pedig jóval Róma előttre nyúlnak vissza. Semmi meglepő sem lenne tehát abban, ha másfajta évszámlálást használnának, mint amit mi ismerünk.

Na eddig úgy tudtam, hogy az ősember mamutra vadászott, most meg kiderült, hogy nem is kellett nekik vadászni, mert a Paradicsomban minden ingyen állt rendelkezésükre.

Akkor a különbség, hogy az ősember állatbőrbe öltözött, míg Ádám és Éva fügefalevélbe. Most hirtelen nem tudnám megmondani, hogy melyik volt előbb. A fejlődés pedig abban áll, hogy a jelen kori ember öltönybe-kosztümbe-farmerbe öltözik, ki-ki ízlése szerint.