Nem lenne sokkal logikusabb, ha a derékszögű háromszögben az átfogó hossza egyenlő lenne a befogók hosszának összegével?

#119

Ez annyira bullshit cikk.

Először is, semmilyen fizikus nem állítja hogy lezárt a fizika. Az hogy a fizika fejlődik ez mindenki számára egy világos tény. Viszont az új elméleteknek határesetben vissza kell adniuk a régi elméletet, hiszen az méréssel igazolva van hogy igaz.

Azaz ha fel is fedeznének a jövőben valami hiperszuper új vonalzót, ami mondjuk 4 dimenzióban tudna mérni, attól még a 3d-s vetületének vissza kéne adnia a rendes hétköznapi vonalzót.

Másik dolog hogy a cikk nagyban hirdeti a húrelméletet, ami egy szép dolog, csak éppen egy megjósolt jelenségére sincs bizonyíték. Azaz nem tekinthető elfogadott elméletnek.

„Na. Most már beláttátok, hogy nem is én vagyok a kérdező?”

Lehet, hogy nem te vagy a kérdező, de ugyanolyan birka vagy, mint a kérdező. Nálatok még egy egysejtű is milliószor értelmesebb. Egyébként itt van nektek két nagyszerű, igen jól fizető munka:

1. Afrikában havat lapátolni

2. Az Északi-sarkon fürdőruhát árulni

Mindkettőtöknek ritka egy undorító jelleme van.

Végre betöltötte a képet a vonalzóról. Akkor most a megmondóember igazságot tesz:

A vonalzó alkalmatlan a kérdezö feltevésének bizonyítására. DE, megtaláltam kérdésére a valódi megoldást. Ezt egy számhengerrel lehet demonstrálni, amely fáradékony. mégpedig elöször lemérjük a két befogót, és számoljuk hány "lépés" hosszú. A két befogót lelépve számolunk x + x lépést, ezután ráfordulunk az átfogóra, ahol a megfáradt vonalzó nem bírja már úgy az iramot, ezért kisebbeket lép, és a szakasz végére 2x-nyi lépést számolunk össze.

Ezt abból szürtem le, hogy ha összeadunk két almát meg két körtét, akkor az eredmény biztosan és szignifikánsan zöld.

Aki esetleg ezek után úgy gondolná, vagy azt állítaná, hogy nem vagyok villamos, az hülye.

> Teljesen mindegy, hogy használható-e a vonalzóm.

Alapvetően igazad van. Amúgy akár használható is lehetne a vonalzód, csak a mérés módja az, ami ilyen szempontból nem lényegtelen.

> Gyártani akarsz egy vonalzót. Mi alapján gyártod le az alakját? Nyilván rávágod, hogy egyenesre csinálnád, de mi az egyenes?

Az egyenesnek nincs definíciója. Minden diszciplínának – a matematikától a filozófián át a teológiáig – megvan az a sajátossága, hogy kellenek alapok. Ha nincsenek igaznak tételezett állításaink vagy kikötéseink (axiómáink, posztulátumaink), akkor következtetéseket sem tudunk levonni, mert nincs miből kiindulva következtetést levonni. Ugyanígy ha nincsenek ismertnek tételezett jelentésű fogalmaink, akkor definiálni sem tudunk új fogalmakat, előbb utóbb vagy körkörös definíciókba futnánk bele, vagy egy 0 szót tartalmazó szótárból kellene szavakat választani az alapfogalmak definiálásához.

Szerencsére az egyenesről már úgy 1–2 éves korunktól vannak intuitív elképzeléseink, és ezen elképzelések a jelek szerint igencsak egybeesnek. A 2 éves Pistike ha meghallja, hogy „gyere ide anyához”, akkor igyekszik egyenes vonalon haladni. Ugyan nem tudja ezt még tudatosan, de azért, mert az a legrövidebb út. Illetve szerencsére vannak fizikai jelenségek, amik mentén demonstratív jellegű definícióként lehet egyenest kreálni. Pl. mondhatjuk azt, hogy egyenes az, aminek a pontjait egy adott foton érinti a haladása közben. Vagy pl. egy szélcsendben befagyott tón felszínén – a Föld görbületétől most eltekintve – az elgurított labda által érintett pontok egy egyenesen vannak.

~ ~ ~

Na de a lényeg: Igazából nem kell eldöntenem a vonalzó alakját. Pl. ugye ott a mérőkerék ( [link] ) Ez tulajdonképpen egy kör alakú vonalzó. De a mérés módja az, ami nem mindegy. Mondjuk van egy össze-vissza kanyargó futópálya, akkor a mérőkerékkel úgy kell mérni, hogy a kerék minden egyes pontját illeszteni kell a futópálya minden egyes pontjához. Végig kell gördülnie a keréknek a futópályán, úgy lesznek megfeleltetve a futópálya bejárása során érintett pontok és résztávok a kerék kerületének bejárása során érintett pontoknak és résztávoknak. Vagy ott van a szabócenti ( [link] ), ami nem hogy nem (feltétlenül) egyenes, de nincs is fix alakja. De itt is a mérés módszere az, hogy a centit úgy kell illeszteni a mérendő vonalra (legyen az egyenes vagy görbe), hogy nyúlás vagy torlódás nélkül a centi és a mérendő vonal minden pontban illeszkedjen.

Tehát valahogy úgy kell mérni egy görbe vonalzóval, ahogy ennek a videónak már az első másodperceiben is látható: https://www.youtube.com/watch?v=oJVtV9bADLI

Ilyen módon a te ábrád ( [link] ) túl statikus ahhoz, hogy lássuk, hogyan kell mérni a vonalzóddal. Mert nem elég a vonal – ami jelen esetben történetesen egyenes – két végpontját a vonalzó pontjaira illeszteni, hanem a közbenső pontokat is rá kell illeszteni. A vonalzó körvonalát végig kell görgetni a befogón, illetve átfogón, különben nem azt méred, hanem a vonal alakjától függetlenül egy olyan körív hosszát, amire a szakasznak csak a két végpontja illeszkedik. Persze úgy már az fog kijönni, hogy c≠a+b, de c²=a²+b².

> a szabó semmilyen vonalzót nem használ, mert kihalt. A ruháidat bangladesi gyerekrabszolgák varrják vonalzó nélkül

Kikérem magamnak! Én kényesen ügyelek arra, hogy csak olyan ruhát vásároljak, amit kínai és burmai gyerekrabszolgák varrnak napi fél marék rizsért… Még hogy bangladesi… Hallatlan… (Amúgy azért akadnak még szabók. Illetve ha foglalkozásomat és végzettségemet tekintve nem is vagyok szabó, szökőévben egyszer én is szabok-varrok, amihez használok szabócentit. Pl. varrtam én már farsangi jelmezt is. Messze nem lett profi persze, de a célnak megfelelt, tapasztalatnak jó volt.)

#124

Az oké, hogy szerinted az egyenes mindenkinek ugyanazt jelenti, de a Pitagorasz tétel továbbra se objektív igazságot mond, csupán azt, hogy ha egyenes vonalzóval méred a háromszöget, akkor egyenes vonalzóval lesz megmérve a háromszög. Ez egy tautológia.

Olyan ez, mintha azt mondanám, hogy minden ember 100 kg. Hozok egy mérleget, ami mindig 100-at mutat és úgy kell használni, hogy rárakod a tárgyakat. Szóval bebizonyítottam, hogy minden ember 100 kg.

Te is pont ugyanezt csinálod az egyenes vonalzóval. Mondasz egy sejtést (c^2=a^2+b^2), hozol egy eszközt, megmondod hogyan kell használni, és valóban azt tapasztalod, amit sejtettél.

"de a Pitagorasz tétel továbbra se objektív igazságot mond"

Dehogynem, pont ezt bizonyítja hogy ha más mér, vagy más vonalzóval mér, vagy akár nem is vonalzóval mér hanem mérőszalaggal, vagy bármi mással, mindig ugyanaz lesz az eredmény.

"Olyan ez, mintha azt mondanám, hogy minden ember 100 kg. Hozok egy mérleget, ami mindig 100-at mutat és úgy kell használni, hogy rárakod a tárgyakat. Szóval bebizonyítottam, hogy minden ember 100 kg."

Nem olyan, hisz egy olyan mérleget használsz, amivel nem lehet mérni, azaz meghamisítasz minden eredményt.