Orvostudomány, tudomány szempontjából: melyik sport (és abból mennyi) az, ami már nagyjából elegendő, de még nem árt? Ami nagyjából hasonlít az ősi "fizikai munka" áldásos hatásaira?
Direkt ebbe a kategóriába írom, mert a sport kategóriában levők kicsit elfogultak lehetnek, mert nekik a sport elsősorban hobbi, az egészség kategóriában meg talán nem jó szemszögből közelítenék meg.
Én jelenleg futok, de ez ízületi és szívkárosodásokkal kecsegtet.
Mi az, ami elegendő és nem árt? Van manapság ilyen? Lehet manapság egészségesebben élni, kevésbé károsan?
Mondjuk a természeti népek tényleg gyalogolnak (és nem futnak, vagy azt rövidtávon és gyorsan).
Viszont a gyaloglás (legalábbis ha nem egész álló nap csinálod és nincs benne 1000 méter emelkedő), akkor nem mozgat át, nincs meg utána az érzés, hogy kellemesen elfáradtál, nem emeli a pulzust (egészséges embernél max 90-ig, max. 100-ig, az semmi, de ha sietsz és nem vagy egészséges és 120, az is még kevés szerintem, én kevésnek szoktam érezni), nem javítja az állóképességet, nem erősít izmokat.
Egy combos teljesítménytúra 20 km-en többszáz, 1000 méteres emelkedéssel már más.
A futás is tök természetes mozgásforma, hosszútávfutásra való képességünk nagyon fontos evolúciós előnyhöz juttatott.
"Dennis Bramble biológus és Daniel Lieberman antropológus állítása szerint azért fejlődött ki több mint kétmillió évvel ezelőtt a
majomszerű előemberből az ember, mert az afrikai szavannákon
vadállatokra vadászva nagy távokat kellett futva megtennie. Az éghajlat változása miatt nagy kiterjedésű erdős területek váltak szavannává, ami új életfeltételeket teremtett az ott élő fajok számára. Az
Australopithecus testfelépítése alapján képes lett a hosszútávfutásra,
s ez a képesség a megváltozott környezetben komoly előnyt jelentett számára. Az emberi evolúció egyik meghatározó képessége tehát
a futás volt. Elődeink anatómiája, testalkata megváltozott amiatt,
hogy élőhelyük a fákról a földre került át. Az előember anatómiai
szempontból viszont a futás miatt vált emberré." (Gotaas: A futás kultúrtörténete, Typotex - a könyv néhány oldala letölthető, de azt hiszem Harari is leírja ezt a Sapiens-ben)
Írja mindezt egy 47/N, aki maga is futóbolond :), de túrázik is, az sem rossz éppenséggel.
Értelmes kérdés kiírás meg kell hagyni. A modern alapokat Dr. Kenneth H. Cooper fejlesztette ki még az 1960-as években, de...! De nála még emberibb célok voltak ami mára egy felszínes és külsődleges valamivé változott. Cooper az emberi közérzetet és egészséget kutatta és a napi vagy minden másnapi 30 perc futás (folyamatos futás) az ami elegendő és jó közérzetet biztosít. Volt hozzá táplálkozás is a három alapvető tápanyag arányaival, ami már fogyási kultusszá alakult. Ez a tömör lényege röviden.
Az élsport már valójában káros, minden sportnak meg van a maga sajátos sport károsodása. Futók térd, úszók szem és fül a víz miatt. stb Viszont ha a térded tényleg nem bírja, akkor bicikli vagy úszás javasolható általánosan. Mindkettő javítja a keringést és megdolgozza a tüdőt is, ez a kettő fontos. A napi fél óra folyamatos mozgás kezdi alakítani a tüdő és szív és keringés alapvető aerob kapacitását.
A badizás nem ad állóképességet és aerob kapacitást sem. A túlerőltetés is fölösleges és lehet káros is. ...
Az ősi fizikai munkát szerintem nem érdemes alapul venni, mert az ősi emberek alapvetően voltak erősebbek mint a maiak. Ezt ma már megállapították és itt egy kevés idézet csak egy cikkből, de ha érdekel rákereshetsz.
index.hu
"
Elődeink erősebbek és gyorsabbak voltak
A mai férfi a sport területén alulmaradna elődeivel, és még inkább a Homo sapienst megelőző fajokkal szemben - vélekedik Peter McAllister ausztrál antropológus történelmi utalásokból, kövületekből és etnológiai megfigyelésekből kiindulva.
Többek között a történelem előtti ausztrál őslakosok megkövült lábnyomaira alapozza állítását. A nyomokat hat férfi hagyta hátra, miközben egy állatot üldöztek. Elemzésükből kiderült, hogy a vadászok üldözés közben az óránkénti 37 kilométeres sebességet is elérték - ez kevéssel marad csak el Usain Bolt olimpiai bajnok száz méteren teljesített 42 km/órájától.
A kutató szerint ha az őslakosok korszerű edzésben részesültek volna, futócipőben műanyag borítású pályán futhattak volna, könnyedén elérték volna a 45 km/órát is.
Hasonló a ruandai tutsi férfiak fölénye is. Száz évvel ezelőtti fényképeken látszik, hogy rituális ünnepeik alkalmával segédeszközök nélkül akár 2,52 méter magasra is ugrottak, ami ma szintén világrekordnak számítana.
Különösen a neandervölgyi tett mély benyomást McAllisterre. Még a nőknek is tíz százalékkal több izomtömegük volt, mint a mai európai férfiaknak. Jóval rövidebb karjaiknak köszönhetően megfelelő edzéssel még akár a csúcsformában lévő Arnold Schwarzeneggert is lenyomták volna szkanderban - állítja a szerző.
"
Végeztek kutatást a csontokon lévő izom tapadási felületekkel és csont vastagságokkal is és az őseink általában egy élsportoló fizikai adottságaival rendelkeztek. Még a nők is. :)
De ha egészség a lényeg, akkor az aerob kapacitást célozd meg, amihez folyamatos mozgás kell. Ehhez valójában elég a napi vagy másnaponkénti fél óra is. Futásnál nézd meg, hogy a térded mennyire bírja. Én inkább az úszásra szavazok, mert az meg a karokat és lábat is dolgozza, sőt hasat és hátat is. De drágább és kell úszómedence is... szóval nézd meg neked mi jön be.
"Én jelenleg futok, de ez ízületi és szívkárosodásokkal kecsegtet."
Az nagyobb eséllyel jár szívkárosodással, ha nem futsz. Nem tudom, honnan vetted ezt a hülyeséget, hogy a futás szívkárosodást okoz...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!