Miért merül fel egyáltalán, hogy létezik időutazás?
Ez a világ álljon egy X(t} halmazból, ennek a halmaznak az elemeit akárhogy képezhetjük, csak van egy szabály, bijektív a valóság elemeivel. Ennek a halmaznak eleme vagyok én is, ebben az időben, mondjuk I(t), én is egy halmaz vagyok, mindenféle tulajdonsággal.
Ha én t=0 idöbe tudok utazni t nem egyenlő 0 idöböl, akkor I(t), tehát a mostani jelen énem már a múltban is ott volt X(0)-van.
Sőt nem csak jelen voltam, a múltbéli jelen énem jövője egyértelműen definiálva lenne, mert az az a jelenbéli énem múltja is.
Akkor mi értelme egyáltalán időben utazni?
Plusz ha a X(0)-nak már eleme I(t), de X(0-epszilon)-nak nem, bármilyen epszilon>0-ra, az nem mond ellent mindennek, amit a fizikárol alapból tudunk?
Azért, mert az idő múlásának mértéke (tehát az időskála mértékegységének nagysága) függ a gravitációs erőtől és a sebességtől. Ezért néhányan úgy képzelik, ha elég gyorsan mennek egyik helyről a másikba, akkor időt nyernek. Sőt, dús fantáziájú emberek egyenesen saját énjük múltjába is vissza szeretnének menni.
Ez természetesen így nem lehetséges, de sokan képzelik, hogy így múltbeli tévedéseiket korrigálhatják.
Általában, amit nem tudunk, abban szabad a fantáziánk, bármit elképzelhetünk. Az más kérdés, van-e e képzeletnek köze a valósághoz.
A halmazelméleti megközelítés egy dolog. Nyilván sok időutazós sci-fi ha nem is így végiggondolva, kidolgozva, de ezért tartja megváltoztathatatlannak a múltat, hiszen a múlt már tartalmazza a jövőbeli énem visszautazott jelenlétét is.
De a kauzalitással ettől még probléma van. Illetve lehet, hogy ez feloldást jelent az időparadoxon problémájára – visszamegyek az időben és megölöm a nagyapám, ezért én nem születek meg, ezért nem megyek vissza az időben, nem ölöm meg a nagyapám, ami miatt megszületek, visszamegyek időben, megölöm a nagyapám… –, azaz nem áll fenn az a probléma, hogy:
A → B
B → ¬A
¬A → ¬B
¬B → A
De ettől még fennáll az időhurok problémája, azaz az, az eset, mikor 10 évesen egy jövőbeli énemtől hallok egy verset, ami annyira megtetszik, hogy mikor felnőtt leszek, időben visszautazva elmondom a 10 éves énemnek. Itt ugye nincs ellentmondás, az idő konzisztens marad, csak hát ugye felmerül a kérdés, hogy ki is írta azt a verset tulajdonképpen, hiszen én csak hallottam és továbbadtam, de nem én írtam.
De visszatérve az időutazásnak a halmazelméleti megközelítése így önmagában azért csalóka, mert itt nem csak elemei vannak egy halmaznak, hanem a halmaz elemei között relációk állnak fel, rákövetkezés, amin keresztül lehet definiálni az előtte, utána fogalmakat, és ezek kuszálódnak össze. Márpedig az idő irányának valódi realitást a fizikában az entrópia törvénye ad, aminek függvényében időben előtte és utána fogalmakat lehet definiálni.
Miért?
Az örökmozgó és az aranycsinálás miért merült fel?
Azért, mert előnyei lennének.
Aztán kiderült, hogy örökmozgó nincs (tuti), aranycsinálás meg van.
Az időről egyelőre nem tudjuk, hogy melyik kategóriába tartozik.
Pontosabban előre lehet utazni, ez már biztos.
Visszafelé nem tudjuk még.
Maga az alapkérdés egyébként nagyon jó kérdés:
"Miért merül fel egyáltalán, hogy létezik időutazás?"
Hiszen az idő csupán az emberi elme szüleménye valójában nem is létezik. Következésképpen utazni sem lehet benne.
De ezt már leírta #1 is csak más szavakkal: " az idő csak egy illúzió, teljesen rossz megközelítése a valóságnak."
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!