Az atomenergia miért éri meg jobban, mint a megújuló energiák?

Kedves mindenki !

Örömmel látom, hogy egészen értelmes csapat verődött össze a kommentelők személyében. Kiváló okfejtéseket és levezetéseket olvastam pro és kontra is.

A megújulókkal szemben -mint valaki kiválóan megjegyezte- éppen az szól, hogy nem tudják követni a folyamatosan változó igényeket, míg egy atomerőmű elég gyorsan tud reagálni.

Nagy igazság, hogy az eddigi nukleáris ipari balesetek mind emberi mulasztásról szóltak (konstrukciós hiba, telepítési hiba, emberi kísérletezés, szándékos nemtörődömség stb)

Ami kimaradt a kommentekből és szerintem FONTOS tudni :

-Léteznek már olyan erőműtípusok amik a használt fűtőanyagot dolgozzák fel "A gyorsreaktorok másik típusa, mely a zónájába töltött nehéz atommagokat (főleg a plutóniumot és az uránon túli nehéz elemeket) elhasítja, de nem halmoz fel újabb hasadóanyagot. Az ilyen reaktorokat kiégetőnek (burner) nevezik. A veszélyes, hosszú felezési idejű radioaktív hulladékok átalakítására, megsemmisítésére szolgálnak."

Bővebben

[link]

Hogy a kérdésre is válaszoljak : miért éri meg jobban ?

Valójában szerintem erre senki nem tudja a választ pláne, hogy a megújuló energiaforrásokra épülő technológiák erősen függenek a telepítési környezet adottságaitól (Londonba hiába akarnának naperőművet, de a spanyoloknál kiválóan bevált).

Ami talán alapvetően mellette szól az a tartósan és nagy mennyiségben, jól szabályozhatóan termelt energia...jelen állás szerint.

Persze a valódi kérdés megoldásának egyik sem az eszköze, de ez egy másik téma és történet.

Azt hiszem, Az a vita egyik oldalának sem kétséges, hogy a fosszilis vs atomerőmű választásban az atomerőmű az, ami minden szempontból jobb.

Ezért olyan helyzetekben, ahol a megújuló megvalósításának területfoglalási (napelem-telep, szélerőmű-telep helyigénye), környezetvédelmi (tájkárosítás, pl. gátépítés), gazdasági (teljesítményarányos telepítési, üzemeltetési költség), esetleg egyéb jogos akadályai lennének, ott minden erővel a fissziós erőművek telepítését kéne támogatni a fosszilissal szemben.

A legfontosabb helyileg és globálisan a fosszilis energiatermelés kiirtása lenne, ez meg nem fog értelmes hatásfokkal menni, ha a morzsát húsz hangya huszonegy felé húzza.

A személyes véleményem, hogy az atomerőművek elleni harcot polcra kéne tenni akkorra, ha a fosszilis erőműveket már eltüntettük. Azok helyett az atomerőmű is jó alternatíva.

Aki továbbra sem érti meg, hogy mennyire túl van lihegve az atomenergia kockázata, annak csak viszonyításként, sokkal biztonságosabb egy atomerőmű mellett lakni, mint havonta egyszer repülőre ülni. Pedig az a legbiztonságosabb közlekedési mód.

Ahogy írták, az atomenergiánál számos rejtett költségek van, és indokolatlan nagy a titkolózás. Az oroszok nem a jogállamiságról híresek, csepp gondot sem okoz nekik most sem az, hogy a hármas metró meghibásodásánál a felelősséget ne ismerjék el. Ha az érdekük úgy kívánja, simán megszegik egyoldalúan a szerződés tárolással kapcsolatos részét, netán új követelésekkel állnának elő. Persze beszerezhetnénk akkor máshonnan is a fűtőelemeket, csak ők saját szabvánnyal dolgoznak, és más gyártónak ennek a legyártása nagyon magas pluszköltséggel járna, amit nyilván átterhelnének a megrendelőre, ha egyáltalán vállalnák.

A nap és más megújuló erőművek egyre olcsóbb és jobb hatásfokkal működnek, nincs terrorveszély, földrengés esetén is biztonságos. Ez felbecsülhetetlen mértékű anyagi kockázat az atomnál.

Tény hogy a nap éjjel nem süt, a szélerőmű csak a szélben termel áramot, de ez kiváltható az egyre fejlődő napellemekkel, szélerőművekkel, amiknél a termelési küszöb is egyre alacsonyabb, de nem feledkezhetünk meg arról a tényről sem, hogy olyan nincs, hogy az összes országban egyszerre nincs szél, nem süt a nap. Lehet globális együttműködés is ezen a téren is. Továbbá a helyi energiaraktározók is folyamatosan fejlődnek, egyre kevésbé környezetszennyezőek, és egyre inkább hatékonyak, és az áruk is kedvezően alakul. Nyilván nem csak egyfajtát kell építeni, erre is vonatkozik, hogy több lábon kell élnie minden országnak.

Az is nagy gond, hogy az atomerőmű projektnél szó sem esik az energiahatékonyságról, míg a megújuló energia mellett érvelők azzal jönnek, hogy a fel nem használt energia a legolcsóbb. Ezáltal nagyon is visszafordítható a növekvő fogyasztási tendencia, ami pl. az angoloknál jól látható. Ők egyébként sokkal északabbra vannak, nálunk, mégis megéri nekik a naperőmű.

[link]

"Ahogy írták, az atomenergiánál számos rejtett költségek van, és indokolatlan nagy a titkolózás."

Azért azt tegyük hozzá, hogy ez csak a mi speciális PAKS2-nkre vonatkozik. A világ többi részén, ahol ezek nem állami beruházásként mennek, ott egészen máshogy fest a dolog.

"Lehet globális együttműködés is ezen a téren is. "

Lehetne, ha mindenki érdekelt lenne benne. De amíg húsz európai ország húsz felé húz..

Más:

mi lett volna, ha az új erőművet 3 blokkal tervezzük meg? Az osztrákok már most is nyígnak, hogy az új paksi erőmű várható áramára szétbarmolja a piacot, akkor mit mondta volna arra, hogy ha villamosenergia importőr módról nettó exportőrré váltunk volna? :)

Csak józan paraszti ésszel gondold végig, és rájössz, hogy az atomenergia nem éri meg jobban, mint a megújuló.

A napelem és a napkollektor pont elfér a házam tetején, és a szomszédnál is. Termeli az áramot, meleg vizet. Legrosszabb esetben amikor felszerelem a fejemre esik.

Az atomerőmű nem igazán fér be a sufniba. Legrosszabb esetben a fél világot teszi lakhatatlanná ha történik egy komoly baleset. Ha csak kisebb akkor "csak" a fél ország válik lakhatatlanná. Lásd Ukrajna/Csernobil.

Azért szeretnék a tűzhöz közeliek az atomerőművet, mert igen-igen sok beton kell hozzá. Aminek lehet 10.000, de 50.000 forint is köbmétere. Milliárdokat lehet kisíbolni belőle. Mire kiderülne, hogy gond van, már rég nincsenek a világon se ezek az "emberek".

Valójában már minden szempont terítékre került. Mindben van igazság. A viták oka itt is az eltérő ismeretek (és nyilván a többségnek az kedves, amihez jobban ért) és eltérő érdekek következménye.

Ha lehetséges lenne kizárólag racionális szempontok alapján mérlegelni, számolni, beleértve az emberi tényezőt is, feltehetően elég sokféle energiatermelés jönne ki az egyes földrajzi helyeken. És erre talán az is igaz lenne, hogy az adott ismeretek és lehetőségek mellett optimális. De ilyen mérlegelés nem lehetséges.

A valóság az, hogy az energiatermelés mindenki és minden ország számára alapvető, ezért a megvalósulást ténylegesen egyéni és országérdekek, azaz röviden és sommásan a hatalmi erőviszonyok döntik el. És mivel a hatalmi erőviszonyokat mindig emberek képviselik, akik befolyásolhatók, a nagy játszma arról szól, kit mire lehet befolyásolni és hogyan.

Ennek konkrét prezentációja például Japánban nyilván az, hogy a tőke érdekében magasfokú technológiák biztonságát elspórolták, ami meglehetősen nagy erőforrásbeli é presztízsveszteséget okozott nekik. Mentalitásuk alapján várható, hogy a biztonsági szempontok komoly tekintély előnyt szereztek a tőkével szemben.

Ezzel szemben például Magyarországon ez nem szempont. Itt a mohó harácsolás szempont. Ezért PAKS2 erősen kérdéses vállalkozás. Két, az emberi tényezőt lényegében semmibe vevő vezetés akar megvalósítani rendkívül nagy tőkét mozgató projektet. Nem akarom összevetni, de elgondolkodtató néhány párhuzam: a budapesti hármas metró felújítása (sokkal kisebb, de) nagy pénz. Tehát nem újra cserélünk (az nemzetközi), hanem felújítunk (az formálisan magyarázható). Elkészül egy 21. századi technológiai eredmény. Összességében nincs is probléma. Csak néhány szoftverhiba. Átgondolatlanság, szervezetlenség, adathiány, minőségi igénytelenség - ami (fél? egész?)diktatúrák természetes velejárója. Ez ennél az esetnél csupán kellemetlenség, nem veszély. Az atomerőműnél ez nem kellemetlenség. Csak töredéke következzen be. Az eredmény megjósolhatatlan.

Azt szokták mondani, az ipari produktumok fontos tulajdonsága a megengedett gyártási hiba. Ha egy terméknél ez az előzetes értéknél nagyobb, azt selejtnek nevezzük, és nem kerül forgalomba. Ha a megengedett érték alacsony, azt minőségi terméknek nevezzük, ha magas, gagyinak. Tudja valaki, hogy a konkrét esetben ez a megengedett érték hogy viszonyul a világátlaghoz? Ha igen, szeretném hallani, és el fogom dönteni, hogy ez megnyugtat, vagy sem. Ha nem, ez önmagában a teljes elutasítást jelenti. Miközben lehetséges, hogy éppen az itt és most megvalósítható optimumot szalasztjuk el. A bizonytalanságnak ez a nagyságrendje az, ami tűrhetetlen. Ez nem hiba, ez ok a cselekvés más kézbe helyezésére. Azonnal és bármi áron.

"Csak józan paraszti ésszel gondold végig, és rájössz, hogy az atomenergia nem éri meg jobban, mint a megújuló.

A napelem és a napkollektor pont elfér a házam tetején, és a szomszédnál is. Termeli az áramot, meleg vizet. Legrosszabb esetben amikor felszerelem a fejemre esik. "

Hálás lennék, ha ezt néhány adattal és számítással is megtámogatnád pl bekerülési költség, üzemeltetési költség, csak annak érdekében, hogy tisztábban lássuk a dolgot. Köszi!

" Tudja valaki, hogy a konkrét esetben ez a megengedett érték hogy viszonyul a világátlaghoz?"

Ez egy igen érdekes kérdés, főleg akkor ha egy konkrét példáról van szó (pl a mi esetünkben PAKS2-ről). viszont a kérdés általánosságban szólt a témáról és nem egy elbszott ország elbszott erőműmutyijáról. A kettő között jelentős különbségek vannak sajnos :/